Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
-25%
Megjelenés: 2020
Oldalszám: 196 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-4931-19-5
Témakör: Társadalomtudomány
Sorozat: Kultúra a digitális forradalom idején

Eredeti ár: 3600 Ft
Webshop ár: 2700 Ft

KOSÁRBA
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok

HÁLÓZAT- ÉS KULTÚRAFOGYASZTÁS

https://www.prae.hu/
2021-5-3
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok címmel jelent meg Bárány Tibor, Hamp Gábor és Hermann Veronika szerkesztésében 2020-ban egy tervezett könyvsorozat első tanulmánykötete. Tanulmányai a 2019. február 14-én és 15-én a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, illetve az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék közös szervezésében megrendezett konferencián elhangzott előadások nyomán készültek.

A kötet három fejezetben tárgyalja a digitális fordulat következtében is tapasztalható technológiai változás, az ebben résztvevő webes hálózatok, algoritmusok, skálafüggetlen mintázatok és a kultúra- és hírfogasztás, valamint -termelés és a megőrzés viszonyát.

A kötet első fejezete Filterbuborékok címszó alatt két tanulmányt közöl. Vincze Hanna Orsolya Hírközösségek és véleménybuborékok című írásában a filterbuborékok vagy véleménybuborékok, illetve a visszhangkamrák médiatörténeti beágyazottságának áttekintését vezeti be, a technopesszimista attitűdök felülvizsgálatához kutatási eredményekkel és pro-kontraérvekkel szolgál. A hálózati algoritmusok befolyásoló szerepe mellett nagy hangsúlyt kap a felhasználó viselkedésmódja mint a visszhangkamrák polarizáló és homogenizáló jellegét ellensúlyozó tényező (amely már mintegy előreutal a kötet második fejezetében tárgyalt fókusz és figyelem kérdésére is). 

Maróthy Szilvia A nyílt és a zárt tudományról című tanulmányában a tudományos nyilvánosság és a webes hozzáférhetőség témakörét taglalja. Írásának egyik vezérfonala azt vizsgálja, milyen szerepet tölthet be a nyílt hozzáférés (Open Access) a tudományos kutatások eredményeinek visszakereshetősége és ellenőrizhetősége, valamint legitimációja szempontjából. Kitér többek között a nyomtatott orgánumoknál alkalmazott forráskritikai attitűd a webes felületekkel kapcsolatban tapasztalható hiányos voltára is, valamint a generikus textuális módszerek online közegbe való átemelésének lehetőségére.

A kötet második ciklusa a kanonikus szerveződés működésmódjának lehetséges értelmezéséről ad számot a digitalizáció hatástörténetének és a nyilvánosság különböző tereinek figyelembevételével. Rákai Orsolya Érdeklődés, figyelem, relevancia című tanulmánya a kánon és a hálózat fogalmait állítja összefüggésbe. A kánon meghatározását és működésmódjának, mintázatainak feltárását az állandó strukturális sajátosságok felől igyekszik megragadni, melynek egyik fundamentális elemeként a fókuszt jelöli meg. A hálózatelméleti kutatások arra mutatnak rá, hogy a csomópontosodás kialakításában nem annyira az értékítéletek vállalnak szerepet, mint inkább a figyelem, a relevancia, az interessze kérdése. A fókusz szervezőelemmé látszik alakulni. Ennek értelmében jelentős szerephez jut a preferenciaelv is mint struktúraformáló tényező. A középpontosodás és csomópontosodás összefüggésében különböző valváló stratégiák is felhozhatók az intézményesítés vonatkozásában (pl. irodalmi díjak megítélése, visszahatása a kanonikus pozíció megteremtésére), mely jobbára középponti-hierarchizálódást eredményez.

Mélyi József Közösségi média, közösségi műkritika című tanulmányában a műfajkritikai válság mibenlétét vizsgálja, valamint ennek történeti kontextualizálását rögzíti. Ezen válságfogalom gyakran az értő-olvasó közönség eltűnésével, vagy a digitális médiumok térnyerésével, a folyóiratkultúra átalakulásával kerül összefüggésbe. Elgondolható azonban, hogy a műkritika válsága nem közvetlen következménye a digitális forradalom mediális átalakulásának, arról is beszélhetünk, hogy már annak keletkezése óta jelenvaló jelenség. 

Természetesen ez nem vonja el a tekintetet a műkritika médiakörnyezetének átalakulásából fakadó változásról. A közösségi médiumok reakcióidejének rövidülése, a nyomtatott sajtó visszaszorulása, az információtovábbitás azonnalisága gyökeresen módosítja a kialakult intézményrendszert és az ezzel kapcsolatban álló kritikusi szerepmodellt. A piac láthatóan általános értékmeghatározó funkcióval ruháztatik fel. A művészeti élet terei is módosulnak, ennek következménye a művész szerepének, kategorizálhatóságának változásához vezet.

Érvényét veszti a kritikus véleményformálási monopóliuma, a „fauilleton” műkritika a közösségi oldalak térnyerésében, melyek visszahatnak az intézmények működésére is. A modern műkritika kettéváltságában a kritikus vagy tudományos-szakértői vagy népszerűsítő minőségében állhat.

Havasréti József Szalonkultúra- és irodalomkritika a közösségi médiában című írása a professzionális és laikus irodalomkritika megnyilatkozásainak viszonyát vonja vizsgálat alá a nyilvános és félnyilvános közösségi terek keveredésének történeti áttekintését is nyújtva. Ehhez kapcsolódva Bárány Tibor az Olvasók az online nyilvánosságban című tanulmányában bemutatja a 2007-2008-as „kis kritikavita” egyes részleteit, utóhatását, jelentőségét, majd a professzionális és laikus olvasatok különbözőségeit elemzi tüzetesen esettanulmányában, melyben Jessie Burton A bábaház Úrnője című regényének teljes recepcióját dolgozza fel.

A kötet harmadik fejezete a technológiai változás jelenségeit vizsgálja a különböző kulturális iparágak vonatkozásában. Fazekas Gergely Hogyan ért véget a klasszikus zene története, és mi köze ehhez a zenetörténészeknek? című tanulmánya a klasszikus zene történetének egy szinopszisát kínálja, különös figyelemmel a kortárs Góreczki és Pärt nevével fémjelzett ún. „spirituális minimalizmus” jelentőségére, valamint a befogadói nehézségekre, az értő közönség kérdéskörére. Nem csak egy playlist címmel közli közös írását Tófalvy Tamás és Barna Emília. Tanulmányuk zeneipari viszonylatokban vizsgálja a társadalmi egyenlőtlenségeket újratermelő algoritmikus és humán ajánlórendszerek működését, a visszhangkamrák, filterbuborékok jelenlétét, a surlódásmentes zene koncepcióját. Keszeg Anna Az HBO Kelet-Európában című írása az HBO filmtörténeti kontextusban való elhelyezkedéséről, presztízséről, sorozatgyártási logikájának Kelet-Európába történő átültetéséről tájékoztat. Czékmány Anna ás Sidó Anna Virtuális kiállítás 2.0 című munkája pedig a múzeumi tárgyak digitális környezetben való bemutatásának lehetőségeiről, a Petrőfi Irodalmi Múzeumban tervezett online interaktív kiállításuk tanulságairól értekezik.

A tanulmánykötet összességében remek betekintést nyújt a kortárs médiaelméleti irányvonalak és a digitalizáció keltette társadalmi és kulturális változások viszonyrendszerébe. Szerkezeti felépítése kifejezetten hatékonynak bizonyult az ismeretátadás szempontjából, fogalmi tisztázásai, történeti áttekintései, kutatási eredményeinek, esettanulmányainak ismertetése az összefüggések konzekvens kialakítását segítik elő.

Szemigán Dotti

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK
-25%
Webshop ár: 2700 Ft
KOSÁRBA
-25%
Webshop ár: 2100 Ft
KOSÁRBA
-25%
Webshop ár: 2400 Ft
KOSÁRBA
-25%
Webshop ár: 2400 Ft
KOSÁRBA
-25%
Webshop ár: 2175 Ft
KOSÁRBA