Néhány hete egy játékkiállításon hosszasan időztem egy cég standjá­nál, amely furfangos ajándéktárgya­kat kínált. Volt ott például egy üveg bor, amelyet a szokásos dugón kívül még egy csomókat tartalmazó zsi­negből és néhány lukas fadarabból álló ördöglakatszerű készítmény is lezárt. Végül – a kiállító többszöri se­gítségével – sikerült megoldanom a feladatot. A szeszes italokat, gondo­lom, a jövőben sem így hozzák for­galomba – bár az antialkoholista szervezetek nyilván támogatnák az ötletet.

Az ilyen – nem túl gyakori – helyze­tekben nagy segítség Gál Péter könyve, amely várhatóan a kétkezi logikai feladatok kedvelőinek bibliája lesz. A könyvbemutatón összegyűlt többtucatnyi ember mindenesetre nagy örömmel és buzgón csomóz­gatta, tologatta és illesztgette a kiállí­tott nagyobb és az ajándékba kapott kisebb játékokat. Igazából a könyv is akkor élvezhető, ha néhány ilyen lo­gikai játékkal magunk is rendelke­zünk. Mivel az ilyenfajta tárgyak bolti választéka még az erre szakosodott üzletekben is szegényes, remek ötlet volt a szerzőtől, hogy a könyvet egy ezermester fejezettel zárja, a játékok házi elkészítéséhez adva hasznos tanácsokat. Pedig e nélkül is teljes lenne a kötet, de így az igazi.

A szerző szisztematikusan rend­szerezi az ilyen jellegű játékokat. Szó van benne az egyszerűbbekről, pél­dául a nagymamáink korában divat­ba jött számtologatós játékról – min­denki emlékszik, ugye? Amikor egy 4x4-es tálkában 1-15-ig számozott négyzetlapok vannak, amelyeket ad­dig kell tologatni, míg sorba nem áll­nak. Néhány szó esik a Rubik-kocká­ról is, de mivel e kultikus tárgynak ki­terjedt irodalma van, csak említés szintjén. E két ismert játékon kívül számtalan ismeretlen játékkal köthet barátságot az olvasó (a kötés szó szerint is érthető, ha egy zsineg is ré­sze a feladatnak). Az ördöglakatok­ról még volt némi elképzelésem. An­nak idején „gyakorlati foglalkozás” órán én is hajtogattam drótból a leg­ismertebb – szív és négyzet – fel­adatot, de a könyvben rémesebbnél rémesebb szerkezetek képei tűnnek fel. Számtalan kirakós feladattal is találkozunk, amelyek egy körző, vo­nalzó, néhány kartonlap és egy olló segítségével igen könnyen elkészít­hetők, de még magas IQ és nagy tü­relem esetén is nehezen megoldha­tók.

Igen szellemesek a doboz-parado­xonok – egy különböző elemekkel látszólag teljesen kitöltött dobozba kell még egy elemet átrendezéssel begyömöszölni. A megoldás a „lát­szólag” szóban rejlik. A kiinduló álla­potban alig észrevehető rések van­nak az elemek között, amelyeket az átrendezéssel egyesítve hely jut a kint rekedt kockának. E sorok írója hosszasan küzdött vele a könyvbe­mutatón, az eredményt most hely­szűke miatt nem közli.

Ne vegye meg a könyvet az, aki csak a megoldási receptekre vágyik (a Rubik-kockáról sok ilyen könyv je­lent meg). Gál Péter ötleteket ad a megoldásokhoz, de nem végzi el a munkát az olvasók helyett. A sikerért tessék megdolgozni!

De, ahogy Mérő László is írja a könyv utószavában: „Van viszont, hogy »rejtvényhangulatunkban« elő­vesszük Gál Péter könyvét lapozgat­ni, mert biztosak lehetünk benne, hogy pillanatok alatt találunk benne valami érdekeset.”