Ehhez
hasonló - korunkban tangramnak mondott, boltokban is kapható, a kötet
utolsó fejezetének tanácsai szerint otthon is elkészíthető - játékok
egész arzenálját mutatja be a szerző. Egyebeken kívül azt a 209 elemes
Eternityt, amelynek összerakásáért a feltaláló egymillió fontot (!)
ígért. De hiába gondolta, hogy a feladat megoldhatatlan, két angol
matematikus bő félesztendei "fejmunkával" és erős számítógépes
háttérrel sikerrel járt.
A síkbeli formációkon kívül többtucatnyi térbeli változattal is megismerkedhetünk Gál Péter munkájában. Se szeri, se száma a könyvben az ördöglakatoknak.
Ördöglakaton azonban ne csak drótból hajlítgatott eszközöket értsünk,
hanem olyan gyűrűkből, golyókból, fonalakból alkotott szerkezeteket is,
amelyek kinyitása olykor száznál több művelet elvégzését követeli
(skandináv országokban valaha páncélszekrényeket is zártak effélékkel).
Egyszerűbbek ezeknél a sikerre vágyóktól inkább türelmet, mintsem
találékonyságot kívánó Hanoi-tornyok. Ezek különböző nagyságú lyukas
korongjait úgy kell áthelyezni "A" tüskéről "B" vagy "C" tüskére, hogy
lépésenként bármelyik korong csak nála nagyobbra tehető át.
Kár, hogy a szerző a játékok-feladványok ismertetése után nem ad
megoldási mintát, tanácsot. Feladványtípusonként legalább egyre
mindenképpen szükség lenne. És akadnak hibák is. Az
Arkhimédész-négyzetnél tévedés, hogy a 144-nek a 21 is osztója. A
Hanoi-tornyok minimális lépésszámának kiszámítására sem jó a megadott
2n-1 képlet (ahol az "n" az elemek száma) - az "n" valójában a 2
kitevője, a helyes képlet tehát így olvasandó: kettő az n-ediken,
mínusz egy.
|