Ehhez hasonló - korunkban tangramnak mondott, boltokban is kapható, a kötet utolsó fejezetének tanácsai szerint otthon is elkészíthető - játékok egész arzenálját mutatja be a szerző. Egyebeken kívül azt a 209 elemes Eternityt, amelynek összerakásáért a feltaláló egymillió fontot (!) ígért. De hiába gondolta, hogy a feladat megoldhatatlan, két angol matematikus bő félesztendei "fejmunkával" és erős számítógépes háttérrel sikerrel járt.

A síkbeli formációkon kívül többtucatnyi térbeli változattal is megismerkedhetünk Gál Péter munkájában. Se szeri, se száma a könyvben az ördöglakatoknak. Ördöglakaton azonban ne csak drótból hajlítgatott eszközöket értsünk, hanem olyan gyűrűkből, golyókból, fonalakból alkotott szerkezeteket is, amelyek kinyitása olykor száznál több művelet elvégzését követeli (skandináv országokban valaha páncélszekrényeket is zártak effélékkel). Egyszerűbbek ezeknél a sikerre vágyóktól inkább türelmet, mintsem találékonyságot kívánó Hanoi-tornyok. Ezek különböző nagyságú lyukas korongjait úgy kell áthelyezni "A" tüskéről "B" vagy "C" tüskére, hogy lépésenként bármelyik korong csak nála nagyobbra tehető át.

Kár, hogy a szerző a játékok-feladványok ismertetése után nem ad megoldási mintát, tanácsot. Feladványtípusonként legalább egyre mindenképpen szükség lenne. És akadnak hibák is. Az Arkhimédész-négyzetnél tévedés, hogy a 144-nek a 21 is osztója. A Hanoi-tornyok minimális lépésszámának kiszámítására sem jó a megadott 2n-1 képlet (ahol az "n" az elemek száma) - az "n" valójában a 2 kitevője, a helyes képlet tehát így olvasandó: kettő az n-ediken, mínusz egy.