
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 318 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2794-23-5
Témakör: Filozófia
Sorozat: Radikális gondolkodók
Elfogyott
Az elveszett ártatlanság
Könyv. A Balkán mint a szabadság birodalma
Zizek, a szlovén író és filozófus, aki két kultúra határán született, a Leszámolás a Balkán-kísértettel című fejezetben azt a közhelyet igyekszik megszüntetni, amely szerint a Balkán a jelenkori Európa barbárainak hona, ahol olyan kreatúrák tenyésznek, akik soha semmiből nem tanulnak. Zizek előbb kimutatja a Balkán-fogalom maszatosságát: a Balkán mindenki számára máshol kezdődik. A szlovének szerint rajtuk túl, az osztrákok szerint Szlovéniában, ám a németek még magát Ausztriát is ide sorolják. Persze ők maguk sem ússzák meg: sok francia érzi úgy, hogy Németország is a Balkán része. A könyvben a magyar felfogásról nem esik szó, de mi, magyarok is valahogy úgy véljük, hogy mi vagyunk Európa utolsó bástyája a Balkán előtt.
A Balkán tehát földrajzilag behatárolhatatlan, szellemileg azonban a végtelen szabadság birodalma: „olyan kivételes hely, mellyel kapcsolatban a toleráns multikulturalista szabadjára engedheti elfojtott rasszizmusát”. Ebben a felfogásban a Balkán feloldódik, megfoghatatlan lesz, A nyugati típusú toleranciába belefér, hogy a balkáni „puskaporos hordót” emlegetve mindent, ami Európában „nem európai”, áttoljanak egy szimbolikus tájra, amelynek Balkán a neve, és amely e referenciális mezőn kívüli „magánvalóként” nem létezik, mondja Zizek. „Az etnikai gyűlölet ellen nem harcolhatunk hatékonyan olyan módon, hogy annak ellentétére, az etnikai toleranciára hivatkozunk; épp ellenkezőleg, még több gyűlöletre van szükségünk, méghozzá igazi politikai gyűlöletre, mely közvetlenül a közös politikai ellenség ellen irányul.”
E radikális első fejezet után – amelynek némely konklúziója filozófiailag nemigen védhető – a tőke kísértetét idézzük meg. „Az egyre kiterjedtebb piacot szükséglete – hogy termékeit eladja – végigkergeti a burzsoáziát az egész földgolyón. Mindenüvé be kell magát fészkelnie, mindenütt be kell rendezkednie, mindenütt összeköttetéseket kell létesítenie.” A tőke elpusztítja a nemzeti ipart, a nemzetek kiszolgáltatottak lesznek, kölcsönösen függnek egymástól, és ez a szellemi termelés javaira is igaz; mindez csökkenti a nemzeti korlátoltságot – idézi a szerző a Kommunista Kiáltványt. És hozzáteszi: egész országok sorsát a tőke spekulatív, szolipszista tánca dönti el, amely „áldott közönnyel” hajszolja a hasznot. Következményei durvábbak, mint ahogy azt Marx és Engels a boldog, forradalmi időkben gondolta.
Az átvezető heideggeri gondolat: „az amerikanizmus és a kommunizmus metafizikailag azonos”. Hogy hová vezet át? Ahhoz a felismeréshez, hogy Marx nem vett tudomást egy fontos momentumról: hogy a termelőerők totális kifejlődésének lehetetlenségi feltétele ugyanakkor annak lehetőségfeltétele is. A rendíthetetlen fejlődés csak azok között a keretek között mehet végbe, amely keretek ennek a fejlődésnek a gátjai. A fejlődés útjában álló akadályoktól azért nem fogunk soha megszabadulni, mert az a Semmi birodalma volna. (A kapitalista termelés hermeneutikai alaptörvényének is nevezhetnénk ezt.)
A Semmi birodalmának bizonyos elemei már jelen vannak a mi világunkban is. Itt van például a Semmi itala, a Coca-Cola, amelynek fenomenológiai analízisét kifejezetten szépen hozza Zizek. Mindenkinek ajánlom ezt a kötetet, aki akar még tudni valamit arról, hogy mi történik velünk itt, ahol már semmi nem történik.
Slavoj Zizek: A törékeny abszolútum
Typotex, 2011
318 oldal, 3200 forint
Kapcsolódó recenziók
- A törékeny abszolútum, avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? (Heller Ágnes, Olvasónapló 2015–2016 – Heller Ágnes, 2016-11-16)
- A barikád egyazon oldalán? (Hankovszky Tamás, Kultúra és Kritika, 2013-1-21)
- "Nem vagyok ember. Szörny vagyok" – a polgárpukkasztó filozófus (Szandtner Veronika , HVG, 2012.06.23.)
- Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum (Gyenge Zoltán, Élet és Irodalom, 2012.01.20.)
- Formoff és tartalom? (Tartalmoff és forma?) (Tandori Dezső, Könyvhét , 2012-6-6)
- Az elveszett ártatlanság (Végh Attila, Magyar Hirlap, 2012-2-22)
- A törékeny abszolútum (Lajtai Mátyás, Szépirodalmi Figyelő, 2011/5 )
- Radikális gondolkodás (Kelemen János, Élet és Irodalom, 2011-11-25)
- Korunk kísértetei (Berényi Dénes, Élet és Tudomány, 2011-10-10)
- EX LIBRIS (Bartók Imre, Élet és Irodalom, 2011-08-19)
- Törékenység (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-07-16)