Alister E.McGrath könyve 2002-ben jelent meg először magyarul a Typotex kiadónál, 10 év után került sor változatlan utánnyomására. Eredetiben a könyv 1998.-ban látott napvilágot. A szerző teológus, aki biológiából is doktorált. A hátsó borító őt bemutató sorai szerint ő „.. .Richard Dawkins ateizmusának világszerte ismert kritikusa”. A könyv olvasása után ez eléggé meglepő, ugyanis a szövegből semmiféle részrehajlás nem tűnik ki, a szerző tárgyilagosan és elfogulatlanul ismerteti, hogy a világ néhány alapkérdésében, amely a tudomány és a vallás is állást foglal, melyek a jellegzetes nézetek, tételek, érvelések, melyek a vitatott pontok, és kik a vita fő szereplői. A szerző csak tájékoztat, de jó tanárhoz és tudóshoz méltóan világos tematikus rendezettséggel, hatalmas szakirodalmi ismeretanyag alapján. A 16.-17. századig a két megközelítés között nem volt ellentét, ekkor fejlődött a tudomány oda, hogy önálló elméletet alkotott a csillagászatról, kozmogóniáról, majd a Newton-féle világkép került szembe a hagyományos teológiai felfogással, végül a darwinizmus állított mást az ember keletkezéséről, mint a vallás. Azóta új frontvonal nem alakult ki, de a régi témák ismételten előkerülnek, néha új gyújtópontokkal, mint pl. az ősrobbanás elmélete, vagy a világ és az élet komplex „tervezettségének” kiemelése. A viták érdekében mindkét oldalon sajátos új diszciplínák és szakosodások jöttek létre, nagy terület lett a természetfilozófia és mind gyakoribb az a kettős specializáció is, amelyet a szerző maga is megvalósított, vagyis hogy a vitákban megszólalók mindkét oldalt magas szinten ismerik és művelik.

       Mint a könyvből kitűnik, a vallás és a tudomány megférne egymással, csak alapkérdésekben képviselnek mást, ezek előfeltételezések vagy végkövetkeztetések. Ezen az elvontsági szinten már a tudomány sem tud bizonyítani, legfeljebb kételyeit képes szakszerűen kifejteni, ugyanakkor a pozitívista gondolkodására és bizonyított eredményeire büszke tudománytól  az empíria és a logika szempontjai szerint a vallás is számon tudja kérni az igazolást, a meggyőző bizonyítékokat. Voltaképpen a tudomány és a vallás a gyakorlatban jól megférne egymással, és a világ ill. az élet alapkérdéseiben kialakult alternatív nézetek és gondolatmenetek mindkét fél számára ösztönzőek lehetnek. Mindkét oldalon vannak modellek, elméletek, sok köztük az analógia. Létezik vallásfilozófia és tudományfilozófia, érdekes szempontokkal, sajátos fogalomanyaggal  végzi el mindegyik a maga elemzéseit. A nagy terület eszme- ill. tudománytörténetét vázolja fel a könyv, nagyon világos, áttekinthető módon. A szerző hangsúlyozza, hogy ő igazában bevezetést akart írni, nem szintézist, vagyis nem akar mérleget vonni, célja inkább az érdeklődés felkeltése.

       Ez a könyvnek maradéktalanul sikerül. A könyv olvasója értően veheti kézbe a viták korábbi, sajátos közleményeit vagy összefoglalásait, és értően viszonyulhat új ismeretekhez vagy argumentumokhoz, ha azok majd felmerülnek. Egyenlőre az anyag keletkezése és természete, a kozmosz világa ép úgy rejtély, mint az élet keletkezése, az evolúció, az ember genezise vagy helye, szerepe a világban, de ma már nem lehet semmi újat komolyan állítani, ha meg nem vizsgáljuk kritikusan a tudomány és a vallás kettős látásmódja szerint.

        (Alister E. McGrrath: Tudomány és vallás. Bevezetés. 2012  (változatlan utánnyomás), Typotex, Budapest, 329 old., ára: 3500 forint)