Principia Philosophiae Naturalis — a természetfilozófia alapelvei — címmel új sorozatot indított útjára a Typotex Kiadó azzal a szándékkal, hogy jeles természettudósok, matematikusok — jelentős kutatási eredményei mellett — gondolkodásmódját, világszemléletét is jobban megismerhesse a nagyközönség.
A Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében megjelenő köteteknek már a sorozatcíme is szervesen kapcsolódik Newtonhoz — legjelentősebb művének, A természetfilozófia matematikai alapjainak címéből egyetlen szót elhagytak —, így szinte természetes, hogy a nyitókötet a modern természettudomány megteremtőjének tartott természetfilozófussal foglalkozik.
Isaac Newton fő érdemének tarthatjuk, hogy az 1600-as évek utolsó harmadában és az 1700-as évek első negyedében, e mély politikai és vallási ellentétekkel teli korban képes volt olyan jelentőségű munkákat alkotni, amelyek hatásuk alatt tartották a teljes XVIII–XIX. század fizikáját. Nagyságát, eredményeinek időállóságát annak is köszönhette, hogy az adott tudományterületet fejlődésében próbálta áttekinteni, és teljes világképének megértésére vagy éppen megváltoztatására törekedett. A munkássága fő vonalát jelentő matematikai, fizikai problémákon kívül többek között optikával, teológiával és kronológiai vizsgálatokkal is foglalkozott, sőt őt is rabul ejtette a nagy kihívás, az aranycsinálás, és évtizedeken keresztül kutatott és kísérletezett a remélt cél érdekében.
Szerteágazó tudományos és filozófiai munkássága mellett kellő figyelmet tudott fordítani a kora társadalma előtt álló kihívásokra is. Tisztában volt vele, hogy hazája; Anglia és a még az életében létrejött Nagy-Britannia csak úgy tudja megőrizni világhatalmi vezető szerepét, ha polgárai szellemi erejükhez mérten segítik fejlődését. Elhivatottságát jelzi, hogy nemesi rangját legfőképpen az állami pénzverdében végzett munkái, a korrupció és a pénzhamisítás elleni küzdelem elismeréséül kapta.
A most napvilágot látott kötetben összegyűjtött írásai négy különböző, de egyaránt a newtoni természetfilozófiát tükröző témakör köré épülnek. Az első fejezetbe a természetfilozófia módszerével kapcsolatos írások kerültek. Ezek között olvasható először teljes terjedelmében magyarul a Gondolkodási szabályok a filozófiáról című műve. A közölt levelek a munkáiban gyakran felmerülő hipotézisproblémát hozzák közelebb az olvasóhoz. A következő egység a Newton természetfilozófiájának alapelveit tartalmazó Principiával foglalkozik. Olyan világképet mutat be, amelyben minden összetevő kiszámítható mechanikai mozgásokból. A mű nagyságát bizonyítja, hogy nemcsak a fizikusokra, hanem a filozófusokra is rendkívüli hatást gyakorolt.
Az utolsó előtti részben kaptak helyet a newtoni természetfilozófia és Isten kapcsolatát taglaló, Richard Bently tiszteleteshez szóló levelek. Newton statikus világrendszert képzelt el, amelyben a bolygók súrlódásuk révén veszítenek energiájukból, így Isten beavatkozása nélkül a Naprendszer nem maradhatna állandó szerkezetű. A negyedik nagyobb egység a Newtont foglalkoztató sajátos problémákról, főképpen az éterrel és az optikával összefüggő műveiről, levelezéseiről ad képet. Az Optika című munkája volt gyakorlatilag az egyetlen olyan nagy műve, amelynek hatása fokozatosan csökkent, és már a XIX. század elejétől nem is számított hivatkozási alapnak. Ennek ellenére tudománytörténeti érdekessége töretlen maradt, hiszen olyan nagy horderejű témákkal kapcsolatos feltételezéseit, észrevételeit, kísérleteit írja le, mint például a fény visszaverődése és törése, a prizma által előállított színkép, a fehér fény összetett volta, vagy a színek keletkezése.
A fordítások nagy részét a szerkesztők Fehér Márta és Heinrich László korábban megjelent munkáiból vették át, esetleges módosításokkal, de törekedtek arra is, hogy magyarul eddig még nem olvasható munkák, levelek is helyet kapjanak a válogatásban. A fordítások mellett terjedelmes bevezető és előszó, illetve számos jegyzet segíti az olvasót abban, hogy jobban eligazodjon a kor eseményei, jeles képviselői, filozófiai és természettudományos nézetei között. A kiadó tervei szerint a többféle tudományterületen alkotókat bemutató sorozat második kötete Planck válogatott írásait adja majd közre.