"Könyvünk a matematika lényegi vonatkozásait kívánja az olvasó elé tárni, aki remélhetőleg nemcsak a fordulópontjairól, de napjaink tudományáról is képet alkothat magának. Nem matematikakönyv, hanem a matematikáról szóló könyv - a kultúra egy életteli és gazdag területét kívánja bemutatni. Olvasójától csupán jó szándékú érdeklődést vár, nem feltételez különösebb matematikai előismereteket." - Devlin előszavából.

Nagyon sokaknak a matematika csupán "északfény, titok, idegenség", ám mindannyiunknak alapműveltségünk része kellene legyen, hogy többet lássunk benne, mint egy száraz, netán többé-kevésbé nehezen elsajátítható és uralható eszközrendszert, hogy legalább valamennyit ismerjünk annak lényegéből és az általa kínált lehetőségekből. Devlin műve erre szolgálhat. Segít meglátni azt is, amiről a legtöbb ember legfeljebb csak hallott: a matematika rendkívül sokrétű felhasználási lehetőségeit. Fantasztikus tudásvilág sokszínű, ismeretlen tájait villantja fel. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nem tankönyv, nem alkalmas rá, hogy belőle tanuljunk matematikát. Széles panorámát tár elénk a matematikai vizsgálódások különböző tájairól, de nem vezet be a vizsgálódás eszközeinek ismeretébe. Csupán segít meglátni e tájak létezését, és valamit megsejteni az intellektuális örömökből, amelyeket azok kutatása kínál a hozzáértőknek.

Amint mondja, "Az absztrakció magas foka, s a vizsgálódásokban alkalmazott absztrakt jelölésrendszer sajnos a matematika legtöbb - ha nem valamennyi - területét örökre elérhetetlenné teszi a nemszakmabeliek előtt. De még a legkönnyebben megközelíthető területekről is csupán hozzávetőleges képet tárhatunk az avatatlanok elé." Valóban, nemegyszer még az itt felsorakoztatott, a téma tartalmához képest inkább ízelítőül szolgáló ismeretek megértéséhez is kapaszkodnunk kell. Kezdve rögtön azzal, amit Devlin a matematika meghatározásáról mond, ide idézve annak történetét: "Az utóbbi 30 év során tanúi lehettünk azon nézet térnyerésének, amelyhez manapság a matematikusok többsége boldogan adja a nevét: a matematika a mintázatok tudománya." 

Fontos információt adnak a matematikusok gondolkodásmódjáról G. H. Hardy, jeles angol matematikus itt idézett szavai: "A matematika mintázatai szépek. A rút matematikának nincs létjogosultsága." S egy Bertrand Russell idézettel folytatja: "A matematikát, ha helyesen fogjuk fel, nemcsak igazság, hanem egyszersmind magasrendű szépség is jellemzi: hideg és szigorú, a szobrászatéhoz hasonló szépség, mely nem fordul gyöngébb természetünk egyetlen részéhez sem, viszont fenségesen tiszta, és oly szigorú tökélyre képes, amilyent csak a legnagyobb művészet tud felmutatni." 

Figyelmeztetés Devlintől: "A matematikai igazság gyakran szembekerül a mindennapos tapasztalattal és intuícióinkkal." Másrészt viszont a gyakorlati jelentőségéről: "Általában, ha a matematikusok felfedeznek valamely igazán alapvető, absztrakt mintázatot, akkor arról hamarosan kiderül, hogy a legkülönfélébb területeken lehet alkalmazni." Csupán két példa erre a könyvből: • A hálózatelmélet ma már egyebek közt az optimalizálás alapvető eszköze számos logisztikai feladat megoldásában. Márpedig azt is tudjuk, hogy a háborúkat mind a modern gazdaságban, mind a csatatéren már sokkal inkább a logisztikusok nyerik meg, mintsem a vezénylő tábornokok.• A csomók elméletének kutatásai olyan eredményekre vezettek, amelyek új, izgalmas alkalmazási lehetőségeket kínáló eszközökként szolgálnak egyebek közt a fizikában és a biológiában.
A többi a matematika csodavilágáról az Olvasóra vár a könyv lapjain.