Elköltöztünk!
Kiadónk és a Typotex Könyvesbolt a Retek utcából a Fillér utca 9-11. szám alá költözött.
A Fillér utca 9-11. szám alatt, az "A" lépcsőház 54-es kapucsengőn találják nevünket!
Amikor először vettem kezembe Keith Devlinnek, a matematikai logika és a halmazelmélet világszerte elismert művelőjének kötetét, és elolvastam néhány fejezet és alfejezet címét (A matematika mozgásba lendül; Számokat a semmiből; Kimúlt mennyiségek kísértetei; Hullámok, amelyeken a popzene hullámzik; Hogyan pakoljunk narancsot?; Megkondul a haranggörbe; A matematika fényt derít a fényre), először azt gondoltam, hogy egy jó adag humorral átitatott szövegű, de egyszerű dolgokat leíró könyvről van szó. A részletes olvasás során azonban kiderült, hogy a könnyed (helyenként valóban humoros) stílus végig jellemző maradt, de a mondanivaló egyre elmélyültebbé vált és tágult. Hagyományos kifejezéseket használva egy-egy fejezet címe a következő lehetne: Számelmélet, prímszámok; Matematikai logika; Matematikai analízis; Geometriák; Gráfelmélet; Valószínűség-számítás; Elméleti fizika; A modern matematika és fizika kapcsolata.
A szerző arra a döntő kérdésre, hogy mi a matematika, ezt válaszolja: a mintázatok tudománya. Szerinte a matematikusok például a numerikus, a geometriai eredményekben, a mozgásban, a viselkedésben előforduló véletlenszerű jelenségek ismétlődésében megnyilvánuló mintázatokat tanulmányozzák. A különféle mintázatok vizsgálatára a matematika különböző ágai szakosodtak, így az aritmetika és a számelmélet a számoknak és a számlálásnak, a geometria a legkülönfélébb alakzatoknak, az analízis a mozgásnak és változásnak, a logika a világos gondolkodásnak, a valószínűség-számítás véletlen jelenségeknek a mintázatait vizsgálja.
A könyv csodálatos utazáson kalauzolja végig az olvasót, és ennek során a világ láthatatlan jelenségeit és erőit teszi láthatóvá. Időrendben írja le a matematika fejlődésének legfontosabb állomásait, az elért eredményeket és ezek hatásait Ezért a könyv egyfelől egy kitűnően megírt matematikatörténet, amely a kezdetektől a legújabb eredményekig (például a nagy Fermat-tétel bizonyításáig) ad áttekinthető képet, másfelől a látszólag távol eső témák közötti kapcsolatokra mutat rá azzal a végső következtetéssel, hogy az Univerzumot megismerni a matematika nélkül teljesen képtelenség. Ezt a szerző úgy fogalmazza meg, hogy a mintázatokra mindenütt rábukkanhatunk, bármerre tekintsünk is: a fizikai Univerzumban, az élővilágban vagy akár tulajdon elménkben. Ezt a láthatatlant jeleníti meg a matematika.
A kötet akár egyetemi tankönyv is lehetne, de a benne leírtak megértéséhez előismeretekre nincs szükség, a szóba kerülő fogalmakat; tételeket és következményeket a szerző egyszerűen és világosan írja le. A könyvben nem csupán az találhat gyönyörűséget, aki már kapcsolatba került a matematikával, hanem az is, aki csak arra kíváncsi, hogy miről is szól ez a tudomány.