Mindazoknak, akik eszközként használjuk a matematikát, alapműveltségünk része kellene legyen, hogy legalább valamennyit ismerjünk annak lényegéből és az általa kínált lehetőségekből. Keith Devlin műve erre szolgálhat. Segít meglátni valamit, amiről a legtöbb ember legfeljebb csak hallott,
 de vele eddig nem találkozott: a matematika rendkívül sokrétű felhasználási lehetőségeit, s érdekes és vonzó világát. Egy példa elöljáróban: Daniel Bernoulli vezette be a hasznosság fogalmát, amely azt hivatott mérni, hogy valamely eseménynek mekkora jelentőséget tulajdonítunk. Lényegében
 ugyanezt használja a korszerű piacfelügyelet is, midőn a kockázat alapú felügyeletben a kockázati tényezőket a belőlük származható kedvezőtlen következmények várható hatásának nagyságával súlyozva veszi figyelembe.
 A matematika szépségeiről a legtöbbünk annyit tud, mint a siket a zenéről. Nem a mi hibánk, de a mi veszteségünk. Devlin könyve csodálatos tudásvilág sokszínű, ismeretlen tájait villantja fel. Nem tankönyv, nem alkalmas rá, hogy belőle tanuljunk matematikát. Széles panorámát tár elénk a
 matematikai vizsgálódások különböző tájairól, de nem vezet be a vizsgálódás eszközeinek ismeretébe. Csupán segít meglátni e tájak létezését, és valamit megsejteni az intellektuális örömökből, amelyeket azok kutatása kínál a hozzáértőknek.Amint mondja, „Az absztrakció magas foka, s a vizsgálódásokban alkalmazott absztrakt jelölésrendszer sajnos a matematika legtöbb – ha nem valamennyi – területét örökre elérhetetlenné
 teszi a nem szakmabeliek előtt. De még a legkönnyebben megközelíthető területekről is csupán hozzávetőleges képet tárhatunk az avatatlanok elé." Valóban, nemegyszer még az itt felsorakoztatott, a téma tartalmához képest felszínes ismeretek megértéséhez is kapaszkodnunk kell, és szomorúan kell belátnunk, hogy a lényeg igen jelentős részét nem lehet köznapi szavainkkal kifejezni. Így pl. kulcsszerepet játszik egy fogalom, amelynek értelmezése okozhat bizonyos nehézségeket. Ez a „mintázat" – feltehetően a magyarra gyakran lefordíthatatlan angol 'pattern' kényszerű magyarítása. A mondandók megértéséhez értenünk kell, mit akar ez kifejezni. Devlin magát a matematikát is azzal határozza meg, hogy az „a tökéletes mintázatokat kutatja".
 Fontos információt adnak a matematikusok gondolkodásmódjáról G. H. Hardy, jeles angol matematikus itt idézett szavai: „A matematika mintázatai, mikért a festők vagy a költők mintázatai, szépek... A szépség az első kritérium, a rút matematikának nincs létjogosultsága. (...) A matematikai
 szépség nem egykönnyen definiálható – de a szépség más válfajai sem." Devlin egy Bertrand Russell idézettel folytatja: „A matematikát, ha helyesen fogjuk fel, nemcsak igazság, hanem egyszersmind magasrendű szépség is jellemzi: hideg és szigorú, a szobrászatéhoz hasonló szépség,
 mely nem fordul gyöngébb természetünk egyetlen részéhez sem... viszont fenségesen tiszta, és oly szigorú tökélyre képes, amilyent csak a legnagyobb művészet tud felmutatni."
 Akit érdekel e tudományág története, sokat megtudhat itt róla az ókori kezdetektől a legújabb eredményekig, és sokat az emberi szellem teljesítőképességének tiszteletreméltó nagyságáról.Figyelmeztetések Devlintől: Ha egy kérdés puszta numerikus számolás útján eldönthető, akkor nem
 is érdemes rá több szót vesztegetni. És: a matematikai igazság gyakran szembekerül a mindennapos tapasztalattal és intuícióinkkal. Másrészt viszont, a tárgy nagy gyakorlati jelentőségéről: Általában, ha a matematikusok felfedeznek valamely igazán alapvető, absztrakt mintázatot, akkor arról
 hamarosan kiderül, hogy a legkülönfélébb területeken lehet alkalmazni. Csupán néhány példa az utóbbiakra a könyvből: A hálózatelmélet ma már egyebek közt az optimalizálás alapvető eszköze számos logisztikai feladat megoldásában. Márpedig azt is tudjuk, hogy a háborúkat mind a modern
 gazdaságban, mind a csatatéren sakkal inkább a logisztikusok nyerik meg, mintsem a vezénylő tábornokok. A korlátos növekedést vizsgáló matematikai apparátus egyaránt alkalmazható annak leírására, hogyan alakul a radioaktív bomlás, a lehűlés, az infúzióval a vérbe került anyagok
 mennyisége, de szintúgy a tömegmédia által belénk sulykolt információk terjedése, az értékcsökkenés, az új termékek eladásának sikere, vagy éppen az üzleti vállalkozások növekedése. A csomók elméletéről a legtöbbünk még csak nem is hallott, ám a kutatásai olyan eredményekre
 vezettek, amelyek új, izgalmas alkalmazási lehetőségeket kínáló eszközökként szolgálnak egyebek közt a fizikában és a biológiában. Ki tudta pl., hogy a csomóelmélet segít abban., hogy megfejtsük és a magunk javára fordítsuk a legendás kettős spirál, a DNS titkait, hogy az eredményeit
 felhasználhatjuk a vírusfertőzések elleni küzdelemben? A húrelméletről sem igen hallottunk még, ám itt megtudhatjuk, hogy az mind nagyobb szerepet kap az anyag szubatomi szerkezetének megismerésében: szerinte a legalapvetőbb fizikai objektumok nem téridősokaság világvonatain
 utazó részecskék, hanem vékony, nyílt vagy zárt húrok, amelyek egy kétdimenziós felületen, az ún. „világfelületen" söpörnek végig. A valószínűségszámítás kapcsán felvillan az opciók árazásának matematikája is. A matematikai alapok kidolgozása Nobel-díjakat hozott. Azt nem említi Devlin, hagy a helytelen alkalmazásnak jelentős része volt az utóbbi idők egyik legnagyobb gazdasági összeomlásában, a Long Term Capital Management fedezeti alap bukásában (lásd Nicholas Dunbar: A talált pénz. PANEM Könyvkiadó – John Wiley & Sons, 2000).