
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 977-206-3231-12-7
Témakör: Szociológia
Eredeti ár: 2990 Ft
Webshop ár: 598 Ft
KOSÁRBA
Adatbánya
Izgalmas, szórakoztató, néha elszomorító olvasmánya The Economist statisztikai kiadványa. Valóságos aranybánya annak, aki kíváncsi a világ helyzetére, társadalmi gazdasági mozgásaira. A kötet szerkesztői rendkívül alapos munkát végeztek, hatalmas forrásanyagot használtak fel. 67 ország részletes leírását, mutatóit állították össze, s 194 ország adatait vetették egybe. Az ilyenfajta könyvet inkább csak lapozgatni lehet, érdekességekre vadászni benne, s felfedezni az adatok közötti rejtett összefüggéseket.
Számtalan vonatkozásban előfeltevéseink igazolódnak; Magyarország "helyezései" sem meglepőek. Államadósságunkkal – a GDP 85,6 százaléka – a 12. helyen állunk. Gazdaságunk működését több mutató is nagyjából hasonlóan minősíti: munkanélküliségi rátánkkal (10 százalék) a 36. helyen, exportunkkal és üzleti környezeti indexünkkel a 37., globális versenyképességünkkel infrastrukturális szempontból a 35. helyen állunk. Ez utóbbi mutató Cseh-, Észt- és Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában is jobb a mienknél. Társadalmi fejlettség – jövedelmi helyzet, várható élettartam, írni-olvasni tudók és beiskolázottak száma – alapján is hasonló az eredményünk: a 35. hely. Minket Szlovákia, Málta, az Arab Emírségek, Észtország, Ciprus, Brunei előz meg. Az élen Norvégia, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Írország, Hollandia, az utolsó húsz helyen pedig afrikai országok találhatóak.
A magyarországi korrupció mértékéről nem tudunk meg semmit, a könyv ugyanis csak a legszennyezettebb, illetve a "legegészségesebb" 15-15 állam mutatóit közli.(A cpi.trancparency.org honlapja szerint az 54. hely a mienk; hazánknál még Dominika, Costa Rica, Ruanda is kevésbé korrupt.) A 40 kérdés alapján mért sajtószabadság mutatóval (7,5 Ponttal) a huszonharmadikok voltunk – igaz, még 2010-ben! Észtország, Litvánia, Litvánia, Csehország is előttünk végzett; a legjobban a skandináv országok, Finnország, Hollandia, Svájc szerepeltek.
Halálozási mutatónk – a 24. hely – Európában Oroszország, Ukrajna, Lettország, Litvánia után a legrosszabb. Hazánk nem is szerepel azon országok közel ötvenes listáján, amelyekben a legmagasabb élettartam várható. A férfiak nálunk átlagban 70, a nők 78 évig élnek, míg az optimum férfiaknál 80 év (Izlandon, Svájcban, Japánban, Ausztráliában), a nőknél 87 év – Japánban. (A legkorábban, 45–49 évesen Afganisztánban, Lesothóban, Kongóban halnak meg az emberek.) Népességünk 2005–2010 között mínusz 0,21 százalékkal csökkent, ezzel a világrang listán a kilencedik, születésszámunkkal pedig a 12. helyre küzdöttük le magunkat. A népszaporulat alakulásába belejátszhat, hogy egyre kevesebben házasodnak (21. hely), az egyfős háztartások "versenyében" pedig a tizenhetedikek vagyunk. (Minket gazdag európai országokon kívül Szlovákia, Észtország, Csehország, Ukrajna és Litvánia előz meg.)
A karcsú könyvecske egyik meglepetését számomra az életminőség különleges mutatói jelentik. A világ legélhetőbbnek tartott városait több tényező – például politikai stabilitás, egészségügy, kultúra, oktatás, infrastruktúra – alapján választották ki. A tízes listán Bécs a 3., Helsinki a 6. Négy város Ausztráliában, három Kanadában, egy Új-Zélandon található. (Ez a három ország egyébként a legadakozóbbak közé tartozik.) A Boldog Bolygó Indexbe a várható élettartam, a megelégedettség mellett beleszámít az ökológiai lábnyom is, vagyis, hogy az adott társadalomnak mennyi földre, vízre van szüksége önmaga fenntartásához, a megtermelt hulladék elnyeléséhez. (A legnagyobb "lábnyoma" Luxemburgnak, az Egyesült Arab Emírségeknek, az USA-nak és Kuvaitnak van.) A legboldogabb országok listájának első 10 helyén viszonylag szegény, s Vietnamot kivéve dél- és közép-amerikai, karibi országok végeztek (többek között Kuba is.), Luxemburg viszont – ahol a világon a legnagyobb az egy főre jutó nemzeti jövedelem (évi 105 ezer dollár) – a lista vége felé kullog. Csak annyi pontot tudott összeszedni, mint a polgárháborúk sújtotta Szudán. Vagyis, a jólét nem tesz boldogabbá.
Kapcsolódó recenziók
- Amiben jók vagyunk és amiben nem (Berta Kitti, TátKontúr, 2013-1-11)
- A világ számokban 2012 (, Innotéka, 2012.06.)
- Adatbánya (Gervai András, Élet és Irodalom, 2012. augusztus 3.)
- The Economist: A világ számokban 2012 (Osman Péter, Római Parti Hírek, 2012/04.)
- Mit tudunk a világról? (Lencsés Ákos, Élet és Tudomány, 2012.05.)
- The Economist: A világ számokban 201 (Osman Péter, MISZ Hírlevél 2012/9. számában, 2012.05.02.)
- A legtényszerűbb (Székely Anna, Figyelő, 2012.04.19.)
- A világ számokban2012 (Osman Péter, Műszaki Magazin , 2012/4)
- Könyvklub: A világ számokban 2012 (Vág András - Gerendai Ágnes, Klubrádió, 2012-03-22)
- Hogyan állt helyt Magyarország a világban? Itt vannak a listák! (Pintér András, Napi Gazdaság, 2012-4-1)
- Miben tudjuk lenyomni a világot? (Jenei Miklós, Index, 2012-3-21)
- A világ számokban 2012 (, Kreatív Magazin, 2012.03.)