
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 164 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-61-6
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Szokatlan szempontok
Elfogyott
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 164 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-61-6
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Szokatlan szempontok
Elfogyott
Mágia a középkorban
Szakszerűen és népszerűen
Könyvhét
2007. október
Egyre bővíti sorozatgazdagságát az erős Typotex, nekem még legalábbis a historia mundi kollekció egyik darabja sem került kezembe, és a nekem első, Gyáni Gábor műve, a Relatív történelem, igazi szórakozás. A tudós Gyáni, persze, egy ízig szakszerű művet írt, de közben nagy közönségsikerre is számot tarthat. A cím rögtön telitalálat. S később (107–108. oldal, stílusomhoz híven jelzem) ki is elemzi a történelemírás buktatóját, effélék egyikét: mit ér a tény, mire jutunk a tény+elemzés komplexummal... s akkor nem is beszéltünk az idő romboló (itt sosem gyógyító, legföljebb koptató, hamisító) hatásáról. Szerencse, hogy a történelem nem műtárgy, különösen azt mondhatnánk: jószerén hamisítások forognak közkézen, a piacon.Gyáni Gábor a hiteles történészek egyike – szerencsére vannak társai sokan –, ráadásul (ez adja népszerűségét) zsinórpadlás-mutogatón őszinte. Nem az most fő érvem (az ajánlóé!), hogy olyan izgalmas, folyóiratközkeletűségű témákat boncol, mint közelmúltunk értékelése (sőt, közelmúltunk, az úgynevezett rendszerváltásos alépítmény felépítmény-rozogasága) igaz-e, hiteles-e, helyes-e, jól „csináltuk”? Ilyen többes számot én az ántivilágból nemigen akarok ismerni. A történész helyzete azért nehezebb, mint az íróé, mert az író a sok okos, tapasztalt, nála esetleg jelesebb ember közt járván mondhat olyanokat, hogy azt úgy más kifejezni nem tudja. Tartalom és elnyűhetetlen forma (ezt a történelem aspektusából Gyáni is elemzi, remekül!), a historikus elme, a szakértő számára merész kérdéshasítás! Nyilvánvaló, hogy ezt a mi meghasadt, mozaikos, önellentmondásos közelmúltunkat, a Kádár-kérdéskört stb. Gyáni az olvasó nagy örömére elemzi.Nem lehetett könnyű dolga, mert a téma (meg-nemtaláltságában, paradox!) kezd lerágott csonthoz hasonlítani. Szerzőnk ugyanúgy tud új nézőpontokat adni, ahogy „régebbi” ügyeket, a messzibb múltból is emberközelbe hoz, nem a porosodó lomtárat gyarapítjuk, ki volt nagyobb, Széchenyi vagy Kossuth. De amit olvasunk, ugyanilyen közérthető stílusban, szemlélet szerint fogant.Az ötvenhatos menekültek túlélési stratégiái (nem szó szerint idézem a címeket), a politkultusz és a vezérkultusz megoldhatatlanságai, a történelem hamissága és „igaz mivolta”... ehhez képest az impozáns főúr képe a borítón máshová-becsali, hála az égnek. A modernitás a nagyvárosi múltban – külön csemege. Az emlékezet jellegéről, az emlékezet pártérdekekből történő meghamisításáról, aztán – még rosszabb – hamisodásáról is vannak kedves szavai.Összefoglalva: nekem, aki a történelemmel úgy vagyok, mint József Attila volt, versének tanúsága szerint, a sporttal (a sakk kockáin „öregbült” csalt szeme!), most először olvasok számomra is érthető, mégis a tudósi igényekhez hű munkát e pár tárgykörben. (Másutt, más korokról és körökről, hála az égnek, már volt szerencsém.)Szórakoztató hitelesség, ez Gyáni kis bravúrja – és nagy megbecsülés illeti őt vállalkozásáért eleve. Nekem, persze, az irodalmi kultuszkutatás dilemmáiról írt fejtegetései voltak a legközelebbig-hatolók. Ejha, mi mindent tartalmaz zsákjában a történelem! Igazi nyárimikulás-zsák ez a könyv. Csak hamis aranyat, ezüstöt nem festett a Mikulás a kemény diókra! Szerencsénkre. Nem túl zsúfolt még a Typotexnek ez a Claves ad Musicam című sorozata sem. Wilheim András kötete van benne, Fodor Gézáé, tehát hiteles kortársainké. És egy sok izgalmat ígérő munka, be is szerzem, az abszolút zene eszméjéről. (Adatok a könyvben.) A híres, alapmunkának majdnem nevezhető Eduard Hanslick gyűjteményben (vagy fonadékban), melynek címe nem túl izgalmas: A zenei szép. Annál inkább megpiszkálja kedélyünket már a hátlapszöveg. Hanslick gondolt egy merészet és nagyot, és azt kezdte állítani, hogy a zenében csak az érzékletes alakzatok, tehát maga a zenei anyag az, ami számít, s nem a befogadás (az előadás sem?), nem a mi könnyes-romantikus, bölcs-igényes, szeszélyes-hűséges, gépies stb. odafordulásunk, hangversenybérletünk, fölfedező kedvünk. A bravúr az, hogy Hanslick nem az önmagáért való művészet apostola ezzel, hanem valami „zenóni” módon állítja a magáét, kb. mint egy Tandori Dezső nevű donkihóte azt, hogy sem a kör nem ér soha véget (körbe), sem elvi alapon létre nem hozható semmi, mert ami van, az vagy durva tényként van, vagy megmarad elvnek. Hanslick az én emberem, tehát a mai világ kellemetlenségei közt botladozó, magát és közvetlen környezetét bizarr bűvészelméletekkel szórakoztató filozóf-művész-közember kedvenc lovagja lehet.Nehéz olvasmányként a könyvet imádom. De aki könnyen akarja venni dolgát, vásárolja meg a szintén most gyarapodó „szokatlan szempontok” című sorozat könyvét, Láng Benedektől azt, hogy Mágia a középkorban. Izgalmasabb mű ennél csak Sir Conan Doyle-tól a „Hűtlen asszony megkínzatásainak módozatai a régi Franciaországban” lehet (Egy ERI-Kiadó könyv, fordítani próbáltam.) Világos, hogy a középkor, a mágia, a sok ábra, a pletyka-bölcsesség, a találgatás és bizonyosság (?) kettőse letehetetlen olvasmánnyá varázsolja a roppant intelligens, jól író szerző dolgozatát. (150 oldal se, kifalható.) Hajrá, Láng Benedek, Hajrá, Typotex!
Kapcsolódó recenziók
- Mi maradt a középkori mágusok után? (Grozdits Hahó, www.librarius.hu, 2016-7-18)
- Hittek-e a mágusok a mágiában? (Rácz András, kello.hu, 2015-12-21)
- Láng Benedek: Mágia a középkorban (Nagyiday Adrienne, káfé főnix, 2011-03-26)
- Egy kis mágiatörténet (Végh Attila, Magyar Hírlap, 2011-04-10)
- Mágus-e a mérnök, tudós-e a boszorkány? (Kmeczkó Szilárd, Lícium Médiaportál, 2007. Nyár)
- Láng Benedek: Mágia a középkorban (Szolcsányi Tibor, Szépirodalmi Figyelő, 2007/4.)
- Szakszerűen és népszerűen (Tandori Dezső, Könyvhét, 2007. október)
- Tehénből méhet és fordítva (Kerekes Tamás, Szoba van kiadó blogter.hu, 2007.szeptember)
- Régi varázsigék (Németh Ferenc, Élet és Tudomány, 2007.9.14.)
- Láng Benedek: Mágia a középkorban (Zemplén Gábor, Magyar Tudomány, 2007 szeptember)
- Mágia a középkorban (Vincze Attila Tamás, Népszabadság Online, 2007. május 21.)
AJÁNLOTT KÖNYVEK