×
Elköltöztünk!
Kiadónk és a Typotex Könyvesbolt a Retek utcából a Fillér utca 9-11. szám alá költözött.
A Fillér utca 9-11. szám alatt, az "A" lépcsőház 54-es kapucsengőn találják nevünket!
A Mozart-opera világképe
Mi van a zenében? A szociológiai szempontokat érvényesítő műelemzést azért veszélyezteti az elavulás, mert a koráramlatok - kivált a 20. században - gyorsan módosulnak. A soron következő irányzat többnyire nem ismeri el, sőt - szívesebben visszanyúlva régibb stílusokhoz - erőteljesen, vagy szégyellősen tagadja a megelőző értelmezéseket, sztenderdeket.Géza (két új írással bővítve) ismét közreadta hetvenes évek elején keletkezett nagyszabású munkáját A Mozart-opera világképét, előszava szerint a hazai Lukács-iskola szellemi hatása alatt állt. Kötelességének érzi tehát, hogy a zenében alapos megértésre törekvőket figyelmeztesse: műve némely hivatkozását, párhuzamát, interpretációját elhagyná - mint ahogy ezt az eredeti első két, ideologizáló fejezetével meg is tette. Általában is finomítaná a társadalmi viszonylatokhoz túl szorosan kötődő, igazából műidegen analíziseket. Az új tanulmányok közül a Varázsfuvola visszavonásával foglalkozó jelzi, mennyivel elővigyázatosabban, árnyaltabban látja harminc év után a Mozart-főművek értelmezési- és befogadói problematikáját alkotás-lélektani, tartalmi-kifejezésbeli szemszögből; komplexen kijelölve az alkotásoknak a zenei korszakban elfoglalt páratlan helyét.Könyvében ma is azok az elemzések tűnnek támadhatatlannak, amelyek az operaszereplők sokoldalú zenei jellemzését követik nyomon, példás erudícióval és zenetörténeti körültekintéssel. Igen jó a korabeli és későbbi fogadtatás körüli változások feldolgozása, s a belőlük levont következtetések mai hozadékának összegezése. Szerencsés, amikor kortárs - nem zenész - alkotók véleményeit dolgozza bele az egyes zenedrámák művészi megoldásainak értékelésébe. Ők ugyanis - ellentétben az esztétikához kevésbé értő filozófusokkal - akkor is érvényeset tudnak mondani, ha rögtönöznek. (Lásd Geothe, Schiller, Mörike megnyilatkozásait.) Kivételt képez a bölcselők közül Kierkegaard. A dán géniusz mélyreható és világosságot teremtő megjegyezései annak mintái, hogy miként lehet szervesen összekapcsolni a művek szellemiségét a művészi teljesítmény (akár technikai jellegű) titkainak feltárásával.Fodor Géza a szükségesnél olykor többet foglalkozik-gyötrődik a librettók és a zene kölcsönhatásának vizsgálatával. Mind a silányabb, mind a majdnem világirodalmi rangú szövegkönyvek gondokat okoznak neki - ami természetesen azért nyomaszthatja, mert a komponista mérhetetlen nagyságrendekkel tehetségesebb, koncepciózusabb a szüzsék előállítóinál.Végül is - sok remek eszmefuttatás, zenei tanulságlevonás és háttér-rajzolat mellett - könyvének azok a részletei a meggyőzőek és hitelesek, ahol a nagy muzsikus lehetséges koncepcióihoz méri - akár vélelmezett világnézetére is vonatkoztatható - megállapításait. Közhelyszerűbb például a 360 oldalon található kitérő a Szöktetés a szerájból, a Figaró házassága vagy a Don Juan eszmei mondanivalójáról (!) szóló summázat.A két Varázsfuvola-esszét nemigen lehet efféle szociologizálással vádolni. Bennük diadalmaskodik a szerzőnek az a követelménye, amely a zenéről írókat (s a gondolkodni hajlamos befogadókat) elvezeti az erőltetett társadalmi megfontolásokon túllépő, valódi műélvezethez. Egy helyütt ezt mondja: A zene radikálisan túlteheti magát a közvetlen életen és valóságon, hogy az eszményt a bensőségben élményszerűen megvalósultként értelmezze.Iszlai Zoltán írása