Egyfajta szeretetet érzek az apró részletek iránt, békét találok bennük – mondta David Szalay magyar származású, Kanadában született brit író, akinek legutóbb megjelent All That Man Is című kötete felkerült a Man Booker-díj 2016-os szűkített listájára.

A díj zsűrije nyilvánvalóan minden, a szűkített listán szereplő könyvet legalább kétszer elolvasott. Jó érzés, hogy olyan könyvet írtam, amely nem csupán kiállja az ismételt olvasás próbáját, de az előnyére is válik

– mondta a jelöléssel kapcsolatban az 1974-ben magyar apától született író, aki elmondása szerint már gyerekként is íróvá szeretett volna válni.

Nem emlékszem mi volt ennek a vágynak a gyökere, de azt feltételezem, hogy az olvasás szeretete. Gyerekként elképesztően sokat olvastam, többet mint most. Az iskolában verseket írtam, az egyetemen pedig színdarabokat, amelyeket diákprodukcióként adtak elő

– idézte fel. Kiemelte azt is: nem ő az első magyar háttérrel is rendelkező író a Man Booker-díj szűkített listáján, amelyen Tibor Fisher is szerepelt A béka segge alatt (Under the Frog) című 1956-ban játszódó regényével.

• A londoni magyar megmondja nekünk, hogy hol élünk – írásunk A béka segge alatt című könyvről.

Az egyetem után, egy megbukott színdarabhoz fűződő rossz élmény miatt évekre felhagyott az írással, amihez csak a húszas évei legvégén tért vissza. Először rádiójátékokat írt a BBC számára, majd 2008-ban megjelent első regénye is, a külvárosi élet sivárságát maró humorral bemutató London and the South-East, amelyért megkapta a Betty Trask Díjat, valamint a Geoffrey Faber Emlékdíjat is. Az első könyvét egy évvel később követte a magyarul a Typotex Kiadónál megjelent Az ártatlanság című regény, majd Az emberi kapcsolatok és sorsok hálóját kaleidoszkópszerűen bemutató harmadik regényét 2011-ben publikálta Spring címen.

• Itt két interjút is olvashatsz az íróval a magyarul megjelent könyvről, és részleteket Az ártatlanságból

A Man Booker-díjra jelölt All That Man Is című könyve kilenc különálló történetet mesél el, amelyek témája, hogy mit jelent férfinak lenni a mai Európában. Mint fogalmazott, a kontinensen megfigyelhető a férfiasságnak egyfajta válsága, amely azonban már legalább egy évszázada zajlik. Könyve ezért nem csupán egy szigorúan kortárs válságról vagy jelenségről, hanem a férfiasság bizonyos időtlen aspektusairól is szól.

Sokat beszélnek a társadalmunk és kultúránk elnőiesedéséről, ami kétség nélkül pozitív dolog. Ugyanakkor a férfiak által egykor betöltött szerepek változáson mennek keresztül, és a változáshoz alkalmazkodni gyakran nehéz. Amennyiben van a férfiasságnak válsága, a gyökerei ebben, az alkalmazkodás nehézségében kereshetőek

– hangsúlyozta David Szalay, akinek új regényével kapcsolatban a kritikák kiemelik az apró részletek, a megélt tapasztalat legátmenetibb pillanatai iránti érzékenységét, amely mögött háttérbe szorul a klasszikus jellemfejlődés és a cselekmény fontossága is.

“Ez ösztönös, valami vonz az apró részletekhez, egyfajta szeretetet érzek irántuk és békét találok bennük” – fogalmazott. Mint hozzátette, könyvének néhány karaktere is akkor lel megnyugvást, pillanatnyi elszakadást a biológia és az idő kereteitől, amikor elmerül a “létezés leghétköznapibb dolgokat is felölelő szövetében”.

David Szalay beszélt arról is, hogy évekkel ezelőtt Magyarországra költözött, először Pécsett él, ahol egykor édesapja is született, és ahol még ma is vannak rokonai.

Azért költöztem később Budapestre, mert bár Pécs egy gyönyörű város, elkezdtem úgy érezni, hogy ismét egy nagyvárosban kell élnem. Londonban nőttem fel, ehhez vagyok szokva. Nagyon szeretek Budapesten élni, ez egy izgalmas, élettel teli és jó életminőséget biztosító, Londonhoz képest nem drága város, ami szó szerint és képletesen is jól kapcsolódik Európa többi részéhez

– jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy nagyon örülne, ha valamelyik kiadó magyar nyelven is megjelentetné új regényét.

Szégyellem bevallani, hogy eddig nem igazán fedeztem fel a magyar irodalmat, az egyik probléma persze az, hogy nem ismerem jól a nyelvet, és csak fordítással tudom olvasni a magyar írókat

– mondta. Különösen kíváncsi a 2015-ben Nemzetközi Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai Lászlóra, akit sokan ajánlottak neki.

David Szalay elárulta azt is: még a nyáron új könyvet akart elkezdeni, de közbejött az All That Man Is sikere.

Amint a por leülepszik ezen a regényen, egy újabb felé fordulok, reményeim szerint még ebben az évben. Forgatom a fejemben egy újabb strukturálisan kapcsolódó történetekből álló könyv ötletét, de még van mit végiggondolni rajta, mielőtt nekiállok dolgozni.

A Man Booker-díj idei szűkített listáján David Szalayn kívül Paul Beatty, Deborah Levy, Graeme Macrae Burnet, Ottessa Moshfegh és Madeleine Thien egy-egy könyve szerepel. Tavaly a jamaicai születésű, 45 éves Marlon James nyerte az A Brief History of Seven Killings című regényéért az 50 ezer font (18,3 millió forint) pénzjutalommal és azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó kitüntetést. Az elismerést idei győztesét október 25-én Londonban jelentik be.