Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 764 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2799-42-1
Témakör: Közgazdaságtan

Eredeti ár: 7200 Ft
Webshop ár: 5400 Ft

KOSÁRBA
Vezetés a közjó szolgálatában
Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment

Vezetés a közjó szolgálatában

Marketing és Menedzsment, 2017. 3. szám
2018-2-28

A kötet Bábosik Mária szerkesztésében az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével, illetve a Pallas Athéné Alapítványok támogatásával készült, és olyan olvasó közönség számára ad bővebb, friss, releváns szakismeretet a közszféra vezetési sajátosságainak kifejtésével, akik gyakorló szakemberek, vagy éppen annak készülnek. A fenti célcsoport nem tekinthető kizárólagosnak, hiszen a felsőoktatási intézmények hallgatói számára is rendkívül hasznos lehet a könyvbe foglalt tudásanyag elsajátítása és használata.
A könyv öt fő egységből áll, ezáltal öt témakört tárgyal huszonhét kisebb alfejezeti egységgel, amelyek összefüggő egészet alkotnak, az egyes alfejezetekben foglalt ismeret-anyagok külön-külön is hasznosíthatóak. A könyv elsősorban a közszférával foglalkozik, ugyanakkor megtalálhatóak azok az ismeretek, amelyek a vezető számára szükségesek ahhoz, hogy egy gazdálkodó szervezetet hatékonyan, átláthatóan és transzparensen működtessen.  Kiemelendő, hogy a kötet írásában több tucat hazai tudományos és gyakorlati szakember vett részt, munkájukkal segítve a közszférával kapcsolatos vezetési, szervezési és gazdálkodási ismeretek mélyebb megértését.
Bábosik Mária (a Magyar Nemzeti Bank Oktatási Igazgatóságának vezető szakértője) elméleti és gyakorlati szakemberként egyaránt megismerkedett a közszféra és a versenyszféra területével munkássága során. A kötetet Báger Gusztáv (a Monetáris Tanács tagja, professzor emeritus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Koczinszky György (a Monetáris Tanács tagja, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar) lektorálták.
A szerzők között számos további szakértő szerepel, többek között a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának munkatársai is, mint például Barakonyi Károly professzor emeritus, valamint a Vezetési- és Szervezéstudományi Intézet tagjai: a nemrégiben elhunyt Farkas Ferenc egyetemi tanár és Karoliny Mártonné egyetemi docens.
A könyvben található táblázatok, ábrák, csoportosítások, valamint a gyakorlatias összehasonlító jellegű megközelítés és az alfejezetenkénti ajánlott irodalmak segítségével az olvasó számára könnyebb megérteni a közszféra sajátosságait és küldetését. Az egyes részek végén kérdések és a definíciók jegyzéke is hozzásegít minket a szakma mélyebb, szabatosabb elsajátításához, mindezek pedig hozzájárulnak ahhoz is, hogy a kötet megfelelően oktatható felsőoktatási intézményekben is.
A könyv fontosságát igazolja, hogy mindezidáig számos kiadvány jelent meg a piacon, amely versenyszféra sajátosságait vizsgálja, azonban a közszféra vezetői számára kevés ehhez hasonló átfogó szakkönyv került kiadásra.  Ezt igazolják a Matolcsy György által megfogalmazottak is, miszerint „… hazánk versenyképességének növelésében döntő szerepe van a közszféra hatékonyságának, s ebben a közszféra vezetőinek…” (Matolcsy, 9. o.), továbbá véleménye szerint a közszférának is szüksége van korszerű, versenyképes tudásanyag megosztására.   Koczinszky György szerint a kötet: „Alapmű, amely rendszerbe foglalja mindazon ismereteket, amelyek a közszféra irányítóinak felkészítését és felkészültségét megalapozhatják.” Domokos László szerint: „Ez a könyv a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek vezetői számára készült. Kiindulópontja az, hogy Magyarország Alaptörvénye egyértelmű alapelveket fogalmaz meg a közpénzeket felhasználó, illetve a közvagyont használó szervezetekkel kapcsolatban. Ezek a törvényesség, a célszerűség, az eredményesség, az átláthatóság és a közélet tisztaságának elvei.” (Domokos, 8. o.)
A könyv ár-érték arányt tekintve könnyen elérhető a gazdasági szakemberek és egyetemi hallgatók számára megfizethető.
A kötet 763 oldalnyi terjedelemben igyekszik minden olyan témakörre kitérni, amelyre a gyakorló menedzsernek munkája során a közszférában szüksége lehet.
Az első fontosabb egység a közjó szolgálatával foglalkozik, ezen belül kitér a társadalmi felelősségvállalás témakörére is, valamint „… áttekinti azokat az elméleti alapokat, amelyek az etikus közpénzügyi rendszer alapjául szolgálnak.” (Koczinszky, 17. o.) A téma fontos megállapítása, hogy a közpénzügyi területen belül is számos kockázati tényező adódhat, amelyeket a vezetőnek kezelnie kell, ugyanis a „közpénzügyi rendszer működése alapvetően kihat a gazdasági stabilitásra, fenntartható növekedésre, a befektetők, a vállalkozások és az állampolgárok közhangulatára, bizalmára.” (Koczinszky, 25. o.)
A második egység a közszférában fellelhető erőforrások számszerűsítésével és az erőforrásokkal történő gazdálkodással foglalkozik. Ki kell emelni, hogy ugyanúgy, ahogyan a versenyszférában sem csak kizárólagosan a pénzügyi erőforrásokkal kell gazdálkodni, a közszférában is nagy jelentőséggel bír a pénzügyi és vagyongazdálkodás mellett az adatvagyon és az emberi erőforrás menedzselése. Az adatvagyonnal foglalkozó alfejezet meghatározza az adat és adatvagyon fogalmát és az adatvagyon fajtáit, felhasználhatóságát, valamint kitér az adatkezelésre és ennek jogi aspektusaira. Az emberi erőforrás gazdálkodással foglalkozó kisebb egység mind a hazai, mind a nemzetközi fejlődéstörténeti jellemzőket is felvázolja, valamint kitér az emberi erőforrás gazdálkodás alapfogalmaira és megkülönbözteti a közszféra és a versenyszféra sajátosságait.
A harmadik egység az irányítás és menedzselés témakörével foglalkozik, amely érinti a jövőkép és stratégia meghatározását, a döntéshozatali folyamatot, projektmenedzsmentet, a vezetői kontrolling, kockázatmenedzsment, belső kontrollrendszer, kommunikáció és érdekegyeztetés témakörét. A könyvnek ez a része a fenti témaköröket több mint kétszáz oldalnyi terjedelemben tárgyalja, mely a kötet majd egyharmadát teszi ki. „A stratégiai döntések az egyén, a szervezet, az intézmény, egy ágazat, vagy akár egy ország életében a legfontosabb döntések…”(Barakonyi, 328. o.) éppen ezért nagy jelentősége van a témakör bővebb kifejtésének, valamint ehhez kapcsolódóan a döntéshozatali folyamat elemzésének, mellyel az olvasó a következő kisebb egység során megismerkedhet. A hatékony feladatelvégzés és a menedzsment tudományának modern megközelítését foglalja magába a közszféra területén belül a projektmenedzsment témaköre is. Itt azonban a könyv arra is figyelmeztet, hogy „a projektmódszerek gondolkodást segítő modellek, de nem helyettesítik a gondolkodást, vagy a végrehajtást.”(Garaj, 404. o.) Ebben az egységben nagy hangsúlyt kap a vezetői-kontrolling, a kockázatmenedzsment és kommunikáció is. Az érdekegyeztetés, konszenzuskeresés és participáció alapfogalmait, és az ehhez kapcsolódó korszerű értékelveket és a társadalmi párbeszéd hatályos rendszerét is bemutatják a szerzők.
A negyedik egység nagy hangsúlyt fektet a folyamatos megújulásra, ugyanis a közszféra területén belül is nagy szükség van a proaktív, fenntartható, előrelátó gondolkodásmódra. Az előrelátó gondolkodásmódra a szervezeti magatartásminták tekintetében is szükség van, többek között a motivációra és az ösztönzésre.
A folyamat- és minőségmenedzsment tárgyalása felhívja a figyelmet arra, hogy milyen minőségügyi standardokra, szabványokra van szükség, megismerteti az olvasót azzal is, hogy melyek a fontosabb auditáló és minőségfelügyeleti szervezetek.
A változásmenedzselési eljárások a közszférában is külön figyelmet érdemelnek, fontos sajátosság, hogy a közszférában konkrét fogyasztói célcsoport hiányában nehezen meghatározhatóak a célok, értékek és eljárások.  Az önálló döntéshozatal lehetősége korlátozott, a vezetőt szigorú jogi korlátok kötik; a „közintézmények költségvetését tipikusan az előző évi büdzséhez (azaz bázishoz) képest állapítják meg, és minden változás költségigényét részletesen alá kell támasztani.” (Farkas, 613. o.)
„Az innováció kulcsszerepet játszik a nemzetgazdaságok versenyképességének alakulásában, és jelentősen hozzájárul a tartós, fenntartható fejlődési pályák kialakításához…” (Makó - Illésy, 635. o.), mindezen okok miatt a kötet külön alfejezetet szánt az innováció menedzsment sajátosságainak kifejtésére. Egy másik fontos szempont a munkahelyi innováció dimenzióinak bemutatása, és az ezt befolyásoló tényezők szabályozása is. Az innovációhoz szorosan kapcsolódik a tanulás és a tanulószervezetté válás, tudásmenedzselés folyamata is. „A kompetencia- és képességépítés, a tudásmenedzselés az utóbbi években a közszolgáltató szervezetek működtetésében is egyre nagyobb hangsúlyt kap…”(Veresné, 675. o.) ezért elengedhetetlen a témakör tárgyalása a kötetben.
Az ötödik egység a vezetői munka hatékonyságát segíti a közszféra területén belül. A vezetési stílus és a szervezeti kultúra nagyban meghatározza a szervezet hatékonyságát, ezért fontos a modern vezetési elméletek ismerete a közszférában is. Külön alfejezetet kap az időgazdálkodás témaköre, „a közigazgatásban különösen fontos az időgazdálkodás, hiszen mind a jogszabályok, mind a közvélemény elvárja a közpénzből fenntartott különböző hivatalok, szervezetek hatékony és eredményes működtetését.” (Király, 718. o.)


Az utolsó alfejezet az asszertív kommunikáció jellemzőit mutatja be, gyakorlati tanácsokat ad az egyes megterhelő kommunikációs helyzetek kezelésére, az esetleges elutasítások kifejezésére, arra, hogy hogy hogyan adjunk negatív kritikát, esetleg rendreutasítást kollégáinknak. Mindemellett hangsúlyos a pozitív visszajelzés, hiszen mindezek révén jut az egyén motivációhoz a munkája során.
A kötet magas színvonalú összefoglaló, amely a közszférában felmerülő vezetési és gazdálkodási sajátosságokra helyezi a hangsúlyt. Az elméleti és gyakorlati jellegű megközelítés segít válaszokat találni mind a pályakezdő és mind a gyakorlatban már régóta tevékenykedő vezetők számára, ahhoz, hogy hatékonyabban tudják intézményüket menedzselni. A könyv szerkezete logikus, áttekinthető, stílusa olvasmányos, az egyes egységekhez kapcsolódó példák és esetek színessé, érdekessé teszik a feldolgozást. Ahogyan arról a bevezetésben is szó esik, a kötetre szükség van, „… érdemes tehát a vezetés alapvető kérdésköreit a közszférára adaptálva és általánosítva tárgyalni. Erre vállalkozott a könyv szerkesztői kollektívája, amikor összefoglalta vezetői és vezetői utánpótlása számára a szükséges kulcsfontosságú vezetői ismereteket.” (Bábosik, 11. o.)

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17- ÚNKP-17-3- IV. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”

Benke Mariann

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK