0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 164 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-61-6
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2300 Ft
Webshop ár: 1725 Ft

KOSÁRBA
Mágia a középkorban

Tehénből méhet és fordítva

Szoba van kiadó blogter.hu
2007.szeptember
 

Mágia a középkorban  

Hogyan állítsunk elő mesterséges módon méheket?

  Vegyünk egy fiatal tehenet, öljük meg, helyezzük csontjait, orrát, szemét, füleit és genitáliáit egy bezárt szobába, mintha tápanyagot juttatnánk az anyaméhbe. Ha a tehén maradványai már hét napja rohadnak a szobában, egy kutya péniszét dobjuk az egész tetejébe. Várjunk további hét napot, míg e szörnyűségekből kukacok születnek, amelyeket döglött méhekkel kell táplálnunk, hogy a következő hét folyamán szárnyat növesszenek és maguk is méhecskévé változzanak. A kötet szerzője nem korlátozza az élő anyag spontán generációjáról vallott nézeteit a kukacok keletkezésére (amelyben Arisztotelész sem talált volna semmi kivetnivalót), hanem a fenti folyamatot reverzibilisnek tételezve arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy méhekből is bízvást készíthet tehenet.

Másutt azt olvassuk, hogy ha a mágus rációval rendelkező teremtmény előállításán fáradozik, a következő eljárás vezet sikerre: először is vegye saját "vizét"(aquam suam, bármit jelentsen is ez), amíg ez még meleg, majd ezt keverje össze azonos mennyiségű kőporral, abból a kőből, amit a Nap kövének hívnak (ne felejtsük el, hogy a Nap az alkímiában az apa jelképe). "Ezután kerítsen egy juhot vagy egy tehenet, bármelyiket is választja, és fecskendezze a keveréket az állat méhébe és dugaszolja be a vagináját a napkővel. Majd a juh vagy a tehén vagináját be kell kenni a másik (az előbb nem választott) állat vérével."

 További hosszas instrukciókat követve, a mágus tanúja lehet, hogy az állat emberszabású lénynek ad életet.

"Az újszülött emberszabású lényt tegyük egy nagy üveg vagy ólom tartályba három napra, hogy nagyon éhes legyen, azután pedig tápláljuk az anyjának vérével hét napon keresztül, hogy kifejlett lénnyé váljék, amellyel változatos csodák vihetők végbe. Például rátehetjük egy fehér ruhadarabra egy tükörrel a kezében és megfüstölhetjük az előbbi porral (itt a napkő poráról van szó, amelyet összeelegyítenek kénnel, mágnessel, zöld cinkkel és "életnedvvel"), amelyet emberi vérrel is összekeverünk, és akkor a Hold teliholdként fog feljőni a hónap utolsó napján. De le is vághatjuk a fejét, és összegyűjthetjük a vérét, és ha a vért odaadjuk egy embernek, hogy megigya, akkor ez az ember marhává vagy birkává változik, ha pedig csak bekenjük vele, felveszi egy majom formáját. Végül pedig, ha negyven napig véren, tejen és spermiumon diétáztatjuk, és aztán a beleit kioperáljuk a hasából, és valakinek a kezét és lábát bedörzsöljük vele, akkor az illető sétálni fog a vízen, vagy egy szempillantás alatt átszeli a Föld átmérőjét."  

A mára bizarr szövegként létező szövegek azt bizonyítják, hogy abban az időszakban, amikor az arab közvetítette az ókor műveltségét Európa számára, képlékenyebb volt a határvonal mágia és tudomány között, hovatovább, amikor a mágia elfogadott formái beépültek a korai középkor tudományfelfogásába, akkor valóságos paradigmaváltásról beszélhetünk. Ez az egyik alapgondolata a könyvnek.

A kor mára szokatlan határvonalat húzott a mágia bizonyos(elfogadott formái) és tudomány, illetve filozófia között. Auvergne-i Vilmos, Párizs püspöke, fiatalabb korában különösen nagy érdeklődéssel tanulmányozta az arab forrású mágikus szövegeket. Műveiben nem kevesebbet állít, mint hogy a természetes mágia a természettudomány tizenegyedik része Vannak lyan tanult emberek, folytatja a püspök, akik azt mondják, hogy a természetes mágia módszerei nyílt vagy rejtett formában démoni segítséghez fordulnak, de tévednek, mert e módszerek kizárólag ártatlan és természetes belső erőkkel operálnak.

Vilmosnak igaza van: ezt tagadó tanult emberek valóban voltak, Szent Ágoston például a jelelmélet segítségével kötötte a mágiát a démonológiához, mondván, hogy a mágus jelhasználata, amikor imákkal és talizmánokkal manipulál, a démonok nyelvének eszköztárából kölcsönöz. E nyelv használatával pedig a mágus kiszolgáltatja magát a démonoknak, és bár azt hiszi, hogy ő uralkodik a szellemvilág lakói felett, valójában azok becsapják és a saját tiszteletükre kényszerítik őt.

Láng Benedek nagyon fontos munkája átrajzolja mindazt, amit a középkor tudományfelfogásáról eddig tudtunk, plasztikusabbá teszi a kapcsolatot az arab tudomány, alkímia, mágia és a korai középkor recepciója között. Könyve után nem lehet többé ugyanolyan sommásan nyilatkozni a korai középkor skolasztikájáról, mint eddig.

Ugyanakkor a Roxforti Varázslóiskola mágusai, különösen a "sötét varázslatok kivédése" c. tantárgy oktatója forgathatja nagy haszonnal ezt a kézikönyvet. Most már érthető Rémszem Mordon viselkedése, aki előbb átkoz, aztán kérdez, s üldözési mániája olyan fokot ért el, hogy csak élete végén nem tévesztett össze egy gyilkossági kísérletet egy barátságos kézfogással.

A kötet olvasói elmélyülhetnek az atutentikus nekromantikában, a talizmánok tudományában és a mindennapok taposómalmában oly fontos jövendőmondás okkult praktikáiban.

Nagyszerű könyv.

Kerekes Tamás

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK