Gondolta a fene – mondhatnák Arany Jánossal a könyvben szereplő képek festői is ha olvashatnák Daniel Arasse Festménytalányok című könyvét. Persze egy képnek lehet más olvasata is, nem csak az ami első látásra egyértelműnek tűnik. A kép nézőjétől – műveltségétől, beleérző képességétől – is függ, hogy mit lát meg egy képen. Ha a könyvben szereplő bármelyik képet is nézzük, átlagos kiállításlátogatóként szintén élményt jelentenek, de Arasse írásait olvasva felfedezhetünk olyan részleteket is, amik felett eddig átsiklottunk és a kép tartalmához is új nézőpontból közelíthetünk.

Hagyományos művészettörténeti írásokhoz szokott olvasónak talán szokatlan lesz a könyv provokatív stílusa és az, hogy nem mindig tudjuk, kivel is beszélget – vagy inkább vitatkozik – a szerző. Persze hamar rájövünk, hogy fiktív személyekkel vagy éppen velünk, olvasókkal. Zavaró lehet az is, hogy olyan írásokra hivatkozik néhol – anélkül, hogy azok lényegét leírná –, amelyeket az átlagos, nem művészettörténész olvasó nem valószínű, hogy ismer.

Ráhangolódva a könyv stílusára már zavartalanul élvezhetjük a szokatlan megközelítésekből adódó szellemi izgalmat. Rávezet minket arra, hogy ne csak azt lássuk a képeken, amit a művészettörténészek eddig láttattak velünk: „Mintha te a szövegekből indulnál ki, szövegekre lenne szükséged, hogy értelmezd a képeket, mintha nem bíznál sem a látásodban, sem a képekben, hogy egyedül is meg tudják mutatni neked, amit a festő ki akart fejezni”. Tehát merjünk elszakadni a dogmáktól, merjünk új dolgokat meglátni, fölfedezni akár egy többszáz éves képen is. Merjünk gondolkodni! Valószínű, hogy nem fogunk a szerző minden megállapításával egyetérteni, biztosan a képek festői sem tennék, de lehet, hogy az egyet nem értés elindít bennünk egy új gondolatot, egy új megközelítést. Aztán majd amikor legközelebb egy múzeumban régen látott képeket nézünk újra, egyszer csak felfedezünk valamit, ami eddig ott sem volt – legalább is számunkra. Hát ezért jó ilyen könyveket, ilyen szerzőket olvasni.

A kiadónál 2007-ben már megjelent ebben, a Képfilozófiák sorozatban egy Arasse-kötet. Akkor egy más, a jelen kötetnél kisebb formátumot választottak, és a kötet végén a szövegektől elválasztva közölték a képeket, némelyiket élvezhetetlenül kicsi méretben. A mostani kötet formátuma és belső szerkezete is sokkal jobban segíti a gondtalan olvasást azzal, hogy a képek a szövegkörnyezetben és élvezhető méretben vannak elhelyezve.