Oldalszám: 180 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2792-87-3
Témakör: Szociológia, Antropológia, Evolúció, Orvostudomány
Sorozat: Az evolúciós gondolat
Elfogyott
Szexuális szelekció és droghasználat
A Typotex Egyetem március 22-én mutatta be a Fékevesztett evolúció c. tanulmánykötethez kapcsolódó előadássorozatának második blokkját. A Kossuth Klub megtelt, két izgalmas téma, a szexuális szelekció és a droghasználat került terítékre.
Miklósi Ádám biológus, humánetológus szórakoztató előadásából kiderült, hogy párválasztási, udvarlási szokásaink igen bonyolult szelekciós folyamatokat takarnak. Darwin megállapította, hogy szexuális szelekció, vagyis nemi kiválasztódás során az állatok különböző nemi jellegek, információk hatására válogatják ki azokat az egyedeket, amelyekkel hajlandóak párosodni. Az emberek esetében is hasonlóan zajlik ez a folyamat. A cím arra a tendenciára utal, hogy az állatok körében leginkább a nőstény szelektál a hímek között, akik igyekeznek felhívni magukra a figyelmet (páva farktollazata, párbaj), bizonyítva ezzel rátermettségüket.
Olyan jellegek iránt mutatunk preferenciát, amelyek egyben a genetikai minőséget is jelzik. Vagyis a külső jelek, nemi jellegek tájékoztatást nyújtanak az egyed rátermettségéről.
Az ember esetében az egyik legfontosabb jelzőfunkcióval az arc bír. Bizonyos jellegzetességeihez belső és külső tulajdonságokat párosítunk (szépség, férfiasság, intelligencia…) Az arcjellegek egyrészt figyelemfelhívó szerepet töltenek be („vonzó”), ami azt a célt szolgálja, hogy észrevegyük a jó genetikai minőséget hordozó egyedet („jó gén”).
A férfiak preferenciája a nőies arcokra esik (keskeny áll, kis orr, nagy szem, keskenyebb nyak), amely összefügg a személy ösztrogénszintjével, a magas ösztrogénszint pedig a jobb termékenységgel és egészségi állapottal.
A nők választása kevésbé egyértelmű, ugyanis a férfias arcvonások magas tesztoszteronszintről árulkodnak, ez a hormon pedig erősíti a dominanciát, de a kevésbé családias és hűséges férfiakra jellemzőbb. A nők választása függ az aktuális hormonális állapotuktól, valamint a „tervezett” kapcsolat jellegétől.
Természetesen nem csak az arc hordoz ilyen jellegű információt. Közrejátszik a testfelépítés, arányok, szimmetria, illat, viselkedésjegyek, stb.… Az ember már régóta rájött, hogy optikai és egyéb hatásokkal javíthat az adottságain. Például ékszerekkel, öltözködésünkkel, sminkkel már ősidők óta igyekszünk szimmetrikusabb benyomást kelteni.
A szexuális szelekcióról, illetve az ezzel kapcsolatos megszaladási jelenségekről részletesen olvashatnak a fent említett tanulmánykötetben.
A pszichoaktív szerek használatát, főleg a függő típusú keményszerhasználatot az emberek nagy része teljességgel értelmetlennek, önpusztítónak tekinti. Azon túl, hogy ártalmas szokásnak gondoljuk, egyben érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy miért tesznek egyáltalán ilyet az egyesek, amikor egyértelműen ártalmas. Demetrovics Zsolt, az ELTE Addiktológiai Tanszéki Szakcsoportjának vezetője előadását ezzel a gondolattal nyitotta, majd rátért a pszichoaktív szerek használatának evolúciós és biológiai értelmezésére.
Léteznek természetes jutalmak, melyek jól eső érzéssel töltik el az embert. Ilyen a táplálkozás, intimitás, szexualitás, szociális jutalmak, stb. Ezek ugyanazon agyi mechanizmus következtében jelentkeznek. A középagyban található egy ősi rendszer, az úgynevezett oldsi gyönyörközpont, amelynek legjelentősebb neurotranszmittere a dopamin. Tehát a jóérzést a mezolimbikus jutalmazó rendszerben történő dopamin-felszabadulás okozza. Ennek következtében az adott cselekvés pozitív megerősítést nyer, megjutalmazzuk magunkat. A pszichoaktív szerhasználat ugyanezt az agyi mechanizmust hívja elő, mintha az egyén számára előnnyel járna, tehát biológiailag hamis jutalmazás történik.
A történelem során szinte minden kultúra használt tudatmódosító szereket. A természetben megtalálható számtalan pszichoaktív szer széles skálájának szándékolt használata azonban minden valószínűség szerint az elmúlt néhány tízezer évben jellemezte az emberi fajt. Ezen anyagok fogyasztása számos biológiai előnnyel is járhat. Az állatoknál például megfigyelhető az öngyógyítás jelensége, amikor toxikus jellemzőkkel bíró növényeket fogyasztanak antibakteriális hatásuk miatt, illetve az erjedt gyümölcs fogyasztása, magas cukortartalmának köszönhetően több energiát biztosít. A mérsékelt mennyiségű alkohol krónikus beviteléhez adaptálódtunk, kialakultak a lebontásához szükséges apparátusok. A kis mennyiségű alkoholbevitel csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatokat és a mortalitást, nemcsak a nagy mennyiségű alkoholbevitellel, de a teljes megvonással összehasonlításban is.
Az alkohol mellett a pszichoaktív anyagok is jelen voltak az ember környezetében. A törzsi társadalmakban tett kulturális antropológiai megfigyelések alapján elmondható, hogy egyes kultúrák megfelelő mechanizmusokat alakítottak ki az adott környezetben számukra hozzáférhető drogok használatának ellenőrzésére. Képesek voltak kialakítani egy szabályrendszert, amellyel kontroll alatt tudták tartani a szerhasználatot. Például az Andokban élő népek kokainfogyasztása a kokacserje levelek rágcsálása révén évezredekre nyúlik vissza (hasonlatos a nyugati ember kávé fogyasztásához) Minél magasabban él egy adott népcsoport, annál inkább jellemző a kokalevél rágcsálása, ugyanis étvágycsökkentő és energetizáló hatással bír, így a lakók alkalmazkodását segítette.
A kokain növényből történő kivonása és importálása az évezredeken át használt, túlélést segítő növényt népegészségügyi problémát okozó illegális kábítószerré változtatta. Észak-Amerikába és Európába bekerülve, a kokain nem az alkalmazkodást segítette, hanem ellenkezőleg, a rendelkezésre álló táplálék és vitaminforrás fogyasztását szorította ki. Emellett megszűnt a szociális-kulturális kontroll és a transzcendens beágyazottság, amely az Andok népeit mérsékelt használatra bírta.
A kokain sajnálatosan jó példa arra a jelenségre, hogy egy adott fizikai környezetben, adott beviteli módszerrel, adott szociokulturális kontextusban használt drog miképp válhat más környezetben, más alkalmazási mód mellett ártalmassá. A hozzáférhetőség határtalansága, a szekularizálódás, az adott környezet és a társas/társadalmi kontroll hiánya az, ami a pszichoaktív szerhasználat megszaladásához vezetett.
Kapcsolódó recenziók
- Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban (Török Balázs, elteonline.hu, 2012.09.23.)
- A megszaladás és az evolúció (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2011-10-31)
- Pávarejtély (Horváth András Dezső, nol.hu, 2011-05-27)
- Fékevesztett evolúció (IM, Pesti Műsor, 2011-05-01)
- Öröm, de kinek? (Weyde Szandra, Lágymányos Online (lol.elte.hu), 2011-04-05)
- Barbie és Ken, avagy testképzavarok (Weyde Szandra, Lágymányos Online (lol.elte.hu), 2011-04-05)
- Erjedő gyümölcsöktől a szenvedélybetegségekig (Weyde Szandra, ELTE Online, 2011-03-23)
- A csimpánzok egyedül szeretnek reggelizni (Oláh Petra, Perspektíva, 2011-04-01)
- Hová szalad velünk a ló? (Szeifert Natália , Olvass bele, 2011-04-11.)
- Szexuális szelekció és droghasználat (Klajkó Dóra, pszichologia.com, 2011-04-04)
- Mit jelent a megszaladás? (Fövényesi Dániel, edupress.hu, 2011-03-22)
- Hölgyválasz és kitekintés (Weyde Szandra, ELTE Online, 2011-03-24)
- Milyen a szép nő? (Beszámoló a Typotex Egyetem előadásáról) (Varga Zsolt, moly.hu, 2011-03-24)
- „A korlátlanság gyönyörködtet?” (Laik Eszter, Irodalmi Jelen, 2011-03-13)
- Élménybeszámoló: Typotex Egyetem, Fékevesztett evolúció (Klajkó Dóra, pszichologia.com, 2011-03-10)
- Gyarlóságaink (Zsély Anna, Figyelő, 2011-01-27)
- Cukoréhség (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2010-12-18)