Miért használ valaki olyan szereket, amiket nem ismer, amikről tudja, hogy teljesen értelmetlen vagy káros az egészségére? Vajon a drognak volt valaha is evolúciós előnye?

Az előbbihez hasonló kérdésekre kereste a választ Demetrovics Zsolt előadása március 22-én, a Kossuth Klubban, Alkohol és drogok - az erjedő gyümölcsöktől a szenvedélybetegségekig címmel.

Az állatok időnként gyógyhatásuk miatt „használják” a növényeket. Megtanulják, melyek mérgezők, melyeket nem szabad megenni, illetve, hogy rossz ízük ellenére mely növények segíthetnek rajtuk. A természetben rengeteg pszihoaktív szer található, amelyeket szándékosan alkalmaznak, mint például az erjedő gyümölcs, amelyet a legtöbb élőlény előszeretettel fogyaszt nagy tápanyag, és cukortartalma miatt. Ezt nevezhetjük az alkoholhasználat evolúciós gyökerének is. Amivel az állatok nem számolnak, az az, hogy az alkohol, éppúgy, mint a legtöbb tudatmosósító szer, hamis jeleket okoz az agyi ingerület központjában. Ez az ingerület felelős azért, hogy a rossz élmények hatásaként negatív, a jó élmények hatásaként pedig pozitív élményeket érzékeljünk. Pszihoaktív szerek hatására ez a központ "megbolondul", és szinte csak pozitív hatás ér minket.

A sört eleinte tápanyagként tartották számon (innen ered a folyékony kenyér elnevezés is), tudatmódosító szerepe csak később került előtérbe. Dél-Amerikában a kokalevél rágicsálás igen elterjedt hagyományt volt, hiszen a levél tele van vitaminokkal, energetizáló és étvágycsökkentő hatású. 1906-ig a kóla is tartalmazott kokaint, és nem mások volt a reklámarcai, mint McKinnley amerikai elnök, valamint a pápa. Mára e téren teljesen megszűnt a kulturális kontroll. Felmerül a kérdés, ha ma nem tudjunk kontrollálni ezeket a szereket, régen hogy volt erre lehetőség? Akkoriban az emberek sokkal jobban féltek a szociális kirekesztéstől, ha egy helyről, csoportból kiközösítették őket, máshol sem fogadták be. A vezetőknek (például egy sámánnak) tekintélye volt, adtak a szavára, ez a fajta vezetői szerep mára már teljesen eltűnt. Az ún. megszaladáshoz nagyban hozzájárul a szociális hatás: ha ő is csinálja, én mért ne? Ráadásul a reklámok is azt közvetítik felénk, hogy ha például ha kávét iszunk, könnyen ébredünk, szépek, vidámak leszünk, sőt mindenki belénk lesz szerelmes.

Mit tehetünk a szerek ellen? A kínálat csökkentése vagy a bűnüldözés fokozása nem a legcélravezetőbb. Sokkal hatásosabb lehet a társas kontrollfunkció erősítése, a csoportmechanizmusok alkalmazása, mint például az anonim alkoholisták csoportja.