Charles Darwin egyik legnagyobb felfedezésének a hím pávák színes, hivalkodó tollazatának megfejtését tartotta, amely megnehezíti a mozgást, és teljesen kiszolgáltatottá teszi a madarakat a ragadozók előtt. Korábban is valószínű volt, hogy a magukat peckesen riszáló hímek így próbálják megszédíteni a nőstényeket, de a nem éppen szexuális túlfűtöttségéről ismert viktoriánus Angliában nagy vihart kavart a darwini gondolat, mely szerint a választás egyértelműen a nőstényeké: szegény hímek pózolhatnak a végtelenségig, ha nem elég lenyűgözőek, díszes farukat maguk után cipelve szomorúan kulloghatnak el a dürgés helyszínéről.

Hasonló élettani kettősségeket vizsgál Az evolúciós gondolat sorozatban, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent legújabb mű, a Fékevesztett evolúció – Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban. A könyvben magyar kutatók keresik a választ olyan kérdésekre, mint például a szexuális szelekció alakulása az emberi fajnál. A páváknál egyszerű a képlet, aki nem jó tollú, az magányos, ellenben az embernél gyakran fordul elő fordított helyzet, szép nők versengenek csúnya, de a társadalom által elismert férfiakért, gondoljunk például Woody Allenre. Érdekes párhuzam a madárének és a szónoki beszéd párhuzamainak vizsgálata, az állatvilágban megjelenő csajozós dumák nyomainak keresése az emberi közösségekben.

Szó esik még a modernkori elhízás problémájáról, a gazdaságilag hirtelen megerősödő, hagyományosan szegényebb országokban a cukorbetegek számának megugrásáról. Olvashatunk a prostitúció eredeti, közösségen belüli feszültségek csökkenését elősegítő szerepének eltorzulásáról, valamint a kábítószer-használat alakulásáról, a makákók által rágcsált gyógyfüvektől egészen a Beatles által is megénekelt LSD-ig.