
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 375 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-22-8
Témakör: Nyelvtudomány, Tudománytörténet
Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft
KOSÁRBA
A latin nyelv halála és feltámadása
Kísértet járja be Európát: a latin nyelv kísértete. Korunk latinja az angol, de nem is olyan régen a kor (durván kétezer év) angolja a latin volt.
Ha a latin (és görög) jövevényszavakat kivennénk a magyar nyelvből, eléggé lecsupaszodna. Sőt, továbbmegyek: a magyar nyelv „gondolkodásmódja” archaikus, és mint ilyen, az ógörög és a latin rokona. Ezt a megállapítást tudományosan nem tudnám védeni ugyan, de határozottan úgy érzem: Heidegger csak azért gondolta, hogy a német nyelv szelleme a legközelebbi európai rokona a görög nyelv szellemének, mert nem tudott magyarul.
Ez a könyv azért jó, mert nem olyan áltudományos, mint én. Ennek ellenére érdekes. Sőt éppen ezért érdekes. Tudományosan érdekesnek lenni: nem adatik meg ez minden tudósnak. Wilfried Stroh ilyeneket kérdez: honnan származik a latin? Mi az oka, hogy ilyen súlya lett a világkultúrában? Mi volt a sorsa? A legfőbb kérdése pedig – amire a kötet címe is utal –, mikor és milyen értelemben halt meg?
Persze hogy nem halt meg. Szellemében élünk, még akkor is, ha ez nem fedezhető fel azonnal a hatos villamoson utazva, hallgatva a plebs csacsogását.
A kezdetek felemlítése után a latin irodalmi nyelv megszületésének leszünk tanúi. A ködös, aranyfényű erdőkben ősidőktől fogva faunok énekelnek. Lassan bekapcsolódnak az ihletett jósok is, akik nem azt adják tudtára a tudatlanoknak, hogy mi lesz, hanem hogy mi van.
A „mi lesz” csak folyománya ennek. Mert az idő nem változik, az élet lényege mindig ugyanaz marad. A lélekvezetők kórusából válik ki azután a költők dala. Appius Claudius az elődjük, de „a római irodalom igazi megszületése nem egy magányos zseninek, hanem a népnek köszönhető”.
Róma ugyanis Kr. e. 272-ben meghódítja Tarentumot, a görög színházak városát. És a görög mirákulum hatni kezd. Amikor Szikélia – amit a rómaiak később Szicíliának neveznek – provincia lett, igény támadt arra, hogy latin nyelvű előadás szülessen. Ez Kr.e. 240-ben történt meg. Livius Andronicus írta, de hogy a darab mi volt, azt nem tudjuk.
Róma ab ovo a görög toposzokat másolja becsületesen, de azért van néhány újítás is. Ilyen a satura, azaz a szatíra létrejötte; az ehhez hasonló vitriolos gúnyolódás a görög világban ismeretlen volt. Jön Cato, a latin széppróza atyja, és jön Cicero, akinek a következő fejezet állít emléket. És Vergilius, és a többiek, és jön a középkor, a humanizmus, a jezsuiták, mígnem a latin haldokolni kezd.
A latin nyelv többször halt meg, és még mindig él. A könyv végén e halálokról, a nyelv varázsáról olvashatunk, az appendixben pedig a latin kiejtésről és a latin nyelv históriájáról tudunk meg ezt-azt. Aki pedig még mindig azt hiszi, hogy a latin halott, számolja meg, hány latin kifejezés, hány latin eredetű szó szerepel ebben a recenzióban.
Kapcsolódó recenziók
- Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin! Egy nagy nyelv rövid története. (Rung András, Ókor, 2013/1. szám)
- Latin Rulez! (Kőrizs Imre, Holmi, 2012.08.)
- Mire jó a latin? Mire jó ez a könyv? (Adamik Tamás, Olvasás Portál, 2011/4.)
- Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin! (Zaránd Kinga, Vigilia , 2012. február)
- Halhatatlan holt nyelv (Erdélyi S. Gábor, 168 óra, 2012-2-28)
- A latin örökség (Németh Ferenc, Élet és Tudomány, 2011-10-17)
- Az írás boldogsága (Hegyi Zoltán, Magyar Nemzet, 2011-08-22)
- A LATIN NYELV KÜLÖNÖS ÖRÖKSÉGE (Buda Béla, Élet és Irodalom, 2011-08-26)
- Stroh válaszolt! Avagy latin levélváltás a 21. század elején (G.d. Magister, laudator.blog.hu, 2011-03-30)
- A legsikeresebb nyelv a Földön? (Schenk Borbála, Szakkönyvajánló, 2011-03-17)
- A latin nyelv halála és feltámadása (Végh Attila, Magyar Hírlap, 2011-04-09)
- Latinóra (Bedő J. István , Olvass Bele, 2011-04-13)
- Egy holt nyelv élete (Földes László, Nyelv és Tudomány, 2011-03-25)
- Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin! (G.d. Magister, laudator.blog.hu, 2011-03-12)