Nem kétséges, megvan a veszélye. Tudósok, művészek figyelmeztetnek: kvantumfizika és infantilizmus, szupertechnológia és sarlatánság, a társadalmi haladás iránti igény és a racionális döntések meghozatalára való képtelenség egyszerre van jelen az emberi gondolkodásban, és a fenti fogalompárokból egyre gyakrabban a második helyen említettek állnak nyerésre Popper Péter pszichológus néhány évvel ezelőtt egy beszélgetés során azt kérdezte: „Tudja, mi lehetne a logója a ma emberének?” S meg is válaszolta: „Egy majom, kezében kézigránát. Mert az ember ma ostoba és veszélyes.”

Összecseng ezzel a kemény ítélettel a már szintén halott amerikai Carl Sagan csillagász, planetológus véleménye, aki magyarul most újra kiadott, legutolsó könyvében Amerika elbutulásától félt ugyan, de vizsgálódásai és magyarázatai olyan széleskörűek, hogy az aggodalmát kiterjeszthetjük az egész emberiségre. Hiszen gyakorlatilag mindannyian a Dumb és Dumberhez, illetve a Beavis és Buttheadhez hasonló amerikai tévésorozatok gyermekei vagyunk. Egy kisebb embercsoport kivételével mi, a többség a magunk szűk körén kívül, valójában alig értünk valamit a körülöttünk lévő világ bonyolult törvényszerűségeiből, technikai és technológiai vívmányaiból. S már ez a hiány számos veszélyforrást rejt, hát még, ha agresszivitással, hatalomvággyal társul.

Sagan úgy látja, mára az emberi gondolkodás tévutakon jár, s az átlagember ismét a középkor sötétségébe merült. Kínjában, az önismeret hiánya miatt, a válságok mélyén, az etnikai és vallási feszültségek idején, egyéni és nemzeti önérzetének megingásakor, vagy éppenséggel saját kozmikus jelentéktelensége fölött érzett fájdalmában valamiféle kapaszkodót, megváltást remélve az irracionalitás szirénhangjaira figyelt, s így a XXI. század fordulóján is babonák, tévhitek, áltudományok és ellenőrizhetetlen tanok hálójába került. Szórakoztató kötetében az amerikai kutató végigvizsgálta, miféle hiedelemvilágban élt, milyen démonokkal küzdött az emberiség az egyes korszakokban, mindig adott tudásszintjének, ismeretanyagának megfelelően.

Boszorkányégetők, szellemlátók, álommagyarázók, halottakkal beszélgetők nyüzsögnek élvezetes leírásaiban, de szó esik amerikai elnöki „húzásokról”, az űrkutatási program titkairól és szovjet- amerikai tudóstalálkozóról is, az ire racionális emberi gondolkodás ezerféle megnyilvánulásáról.

Sagan határozott érvelésének és tiszta logikájának sortüze a legerősebb babonát és téveszmét is leteríti, megkapják a magukét a különféle misztikus tanokban, a gabonakörökben, az ufókban, az álprófétákban, sőt, a homeopátiás gyógyászatban hívők is. Mégsem lehangoló a végkicsengés, Carl Sagan használható modern életreceptet ad: nyitottság és szkepszis mindennel és mindenkivel szemben. Valószínűleg egy csöppet sem felelnek meg e két életelvnek, és pontosan az irracionális emberi gondolkodás megtestesítői azok a milliók, akik napi életükben újra meg újra bedőlnek a politikai populizmusnak.

A teljes cikk itt olvasható: www.fn.hu/hetilap