Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Hraskó Péter
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 444 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-04-3
Témakör: Vallástudomány
Sorozat: Tudomány & ...

Elfogyott

Korok és démonok

Hívők kíméljenek

First Class 2001/5
Amikor 1996-ban 62 éves korában elhunyt Carl Sagan, a világ tudóstársadalma keservesen elsiratta. Vele ugyanis elment valaki a tudás világából, abból a világból, ahol még a megismerés józan szkepszise volt a meghatározó érték, ahol a varázsvesszős, ingás, paraizés tudásnak nem emeltek székesegyházat.
Carl Sagan az az ember volt, aki nem hinni, hanem tudni akart. És ez nem lehetett könnyű neki, hiszen csillagász volt, a földönkívüli élet kutatója, és ebben a sajátos helyzetben nem könnyű felülkerekedni a hit csábításain. Carl Sagan azonban megmaradt a hitetlenség pápájának. Magyarul most megjelent 1995-ös kötete, a Korok és démonok olyan ember kalandozása a tudás történetében, aki tényleg kíváncsi az igazságra. Gondolatai erőteljesek, néha egyenesen megrendítők. Csak akkor fogj bele az olvasásába, ha elég erősnek érzed magad. A 13. oldalon például Edmund Way Teale-t idézi: „Ha nem törődünk vele, hogy valami igaz vagy hamis, mert enélkül is jól érezzük magunkat, ez éppen olyan elítélendő, mint ha nem érdekel, honnan származik a pénzünk, csak elég legyen belőle”. Tényleg ezt akarod?
Félreértés ne essék, a Korok és démonok nem a megmagyarázhatatlan tagadása. Sagan az ellen emel szót, amikor a világ megmagyarázhatatlan jelenségeire olyan magyarázatokat kreálnak, amelyek semmiféle tudásból nem vezethetőek le, bár kétségtelen, hogy hinni lehet bennük. Mélyen érti, hogy korunk ki van éhezve a csodára, valami megvilágosodás eljövetelére, de hogy csoda és megvilágosodás híján pótcsodákban és szintetikus állományjavítóval felturbózott megvilágosodásban higgyünk, azt Sagan nem tudja lenyelni. És innen kezdve Carl Sagan kötete már politikai vitairat is. „Aki szereti a hazáját, az kérdez” - ez a 25. fejezet címe. (Ahogyan most nálunk a dolgok állnak, lassan már ezért a címért is bíróság elé citálhatnák a túlvilágról a szerzőt.) Sagan ebben elképesztően régimódi gondolatokat vesz elő: szólásszabadság, véleményszabadság, állam és egyház szétválasztása stb. stb. Addig olvasd el ezt a könyvet, amíg ezek a szavak végleg el nem tűnnek a nyelvből.
Réz András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK