2005. május
A mérnöki alkotások körében minden bizonnyal az építészet az, amely a
legtöbbeket képes megragadni, amelynek legjobb munkái talán minden másnál
nagyobb hatást tesznek reánk, jobban megragadják a figyelmünket, a
képzeletünket, és szinte az ízlésünktől teljesen függetlenül mindig kivívják a
megbecsülésünket, sőt csodálatunkat. Amíg a szakmáknak még volt romantikájuk,
minden bizonnyal leginkább az építészek munkájához fűződtek romantikus képzetek.
A nagy építészeti alkotásoknak mindig is volt több-kevesebb kultikus tartalma és
rendeltetése. Országok és városok, uralkodók, főurak, a későbbiek során már az
egyéb gazdag emberek, sőt cégek is építészeti alkotások segítségével hirdették a
maguk hatalmát, gazdagságát, azokkal igyekeztek kinyilvánítani erejüket,
megörökíteni emléküket az utókor számára, így keresvén a halhatatlanságot.
Kimagasló építészeti alkotásoknak ma is van ilyen, többnyire nagyon is
szándékolt üzenete, a kor gondolkodásmódja szerinti kultikustartalma, ma is
hatalmat, gazdagságot hirdetnek, vagy éppen az alkotóik rekordot döntő műszaki
tudását, illetve modern gondolkodásmódját. S bár a csúcstechnológiák korát
éljük, az építészet ma is alapvetően meghatározza napi életünk kereteit is, s
általuk a létünk jelentős részét. Mindezért nekünk, a szakmán kívül állóknak is
különösen izgalmas betekintenünk abba, hogyan gondolkodtak, hogyan határozták
meg a szakmájukat, annak alapvető kérdéseit, útkereséseit a huszadik században
maguk az építészek.
Dr. Osman Péter