Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Csaba Ferenc
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 200 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9548-29-9
Témakör: Szociológia
Sorozat: Civil Szellem

Elfogyott

Anglia, egy eltűnő ideál

Anglofon olvasóknak

Élet és Tudomány 2007. január 19.

Rogert Scruton könyve negyedik kötete a kiadó Civil szellem sorozatának, annak a különleges vállalkozásnak, amelynek középpontjában a civilizáció és a modernizáció által kiváltott társadalmi változások állnak az állampolgár, az ember, a civil lelkület szempontjából. Még belső összefüggés is van az eddig megjelent kötetek – a kétrészes Globális civilizáció című esszégyűjtemény, Barbara Day: Bársonyos filozófusok és Bertrand Russel: A hatalom – között: a civilizációs nyomás erőteljesen érvényesül Nagy-Britanniára, ahol a hatalom sajátos formában mutatkozik.

E könyv szerzője is ott volt Prágában és más cseh városokban a „bársonyos filozófusok" között, akik a „földalatti egyetemeken" tanítottak a „bársonyos forradalom" előtt, az önkényuralom éveiben. Scruton írása mégis nagyon speciális, és alighanem hatása is különleges. Milyen is az angol ember? Milyen az angol társadalom? Eleven kövület-e ez a világ, ellentmondások halmaza, vagy élő és erőteljes hagyományok megtestesítője? Karakter-e az, amit közösként angolokban érzünk, néha karikatúraszerűen, vagy valamiféle színjáték, szertartás? Ilyen és hasonló kérdések sokakban felmerülnek, akik megismerik az angolokat, kivált, ha huzamosabban éltek velük együtt vagy közöttük. Sokan rajongva tisztelik és kedvelik őket, de még többnek ellenszenves az, ahogy viszonyulnak, gondolkoznak, éreznek. Abban azonban mindenki egységes, hogy mások, mint bármely – ugyancsak összetett és ellentmondásos – nagy európai nép és kultúra.

A szerző is erre próbál rávilágítani, saját életrajzi visszaemlékezésekkel átszőtt fejtegetésében. Scruton – a kötet hátlapja szerint – konzervatív filozófus. A kötet eredeti címe: England. An Elegy – vagyis elégia, poétikus leírás. Ez is jó cím, mert a szerző hangneme valóban emelkedett és poétikus, de telitalálat a magyar cím is, hiszen a szerző fő gondja az, hogy eltűnik az a régi világ, amely szerinte az angol élet és karakter „varázslatát" adja. (Ez a szó gyakran és különleges kontextusokban jelenik meg: a szerző utal arra, hogy az angol nyelv választéka és szemantikája is különleges. A művelt angol nem véletlenül választ az eredeti angolszász, az átörökölt latin vagy az átvett francia kifejezések között, miközben a hétköznapi, néha pongyola nyelvhasználat szlengszerűen kreál, néha a birodalom egykori országaiból, kivált Indiából kölcsönöz találó kifejezéseket.)

A szerző meggyőzően érvel amellett, hogy az angol identitás, Anglia adja a rejtély lényegét. A brit lét konstrukció, a középkorban meghódított és beolvasztott szomszéd népek ma önállóan fejlődnek és gyengítik Angliát, amely a birodalmi szellemet adta, és ennek csökönyös, erős, de töredező hagyománya és konzervativizmusa az, amit a civilizáció, az új tömegkultúra, az Európai Unió és a globalizáció erőteljesen gyengít, rombol. A második világháború után a tradicionális Anglia a vezető hazai eszmeáramlatok kritikájának kereszttüzében is állt, főleg a szocialista eszmék, a marxizmus leszármazottjai és helyi változatai bírálták, majd a nemes angol szokásokat új üzleti és politikai kultúrák és a média kommercializálódása tette tönkre.

Scruton szerint a brit ember és a brit életmód a történelem, a táj, a törvény, a nyelv, a sajátos helyiség (lokalitás, az otthon, a szülőföld kultusza) és a vallás szerves, de dinamikusan változó, sokféle konstellációban meglévő és ható egysége miatt különös és sajátos. Mindeközben individuális, tartózkodó, szemérmes, egyezkedésre, együttélésre, igazságosságra törekszik, s nagy „bizalmi tőkét" hozott létre a maga környezetében. (A szerző tudatosan támaszkodik Fukuyama, Coleman és mások mára divattá vált társadalomfilozófiai koncepciójára, ezt a City világának történeti elemzésével bizonyítja.)

Könyve teli van kitűnő és önmagában is elgondolkodtató fejezettel. Mindenütt megadja a főbb brit társadalomkritikusok, filozófusok, történészek munkáit, lábjegyzetekben, amelyekre elemzéseit építi, de hangsúlyozza, hogy esszét írt, ezt a széles ívű és sok tudományága kiterjedő képet szinte lehetetlen lenne okadotolóan vagy szigorú logikai rendben kifejteni. Így a fejezetek között gyakori az ismétlés, sok az átutalás, rövid belső hivatkozás, és gyakori a főbb gondolatok ismétlése, de a fejtegetés mégis egyenesen halad előre a történelem fonalát követve. Újszerű, hogy milyen nagy szerepet tulajdonít a szerző az angol törvénynek (common law) a mentalitás kialakulásában. Az angol nem megalkotja, hanem feltalálja a törvényt, a dolgokban meglévő és a bíró által felismert igazság nyomán. A másik pillér a vallás, amely minden szekularizáció ellenére áthatja az angol lelkületet és kultúrát, a búvópatakként előtörő régi protestáns eszmék, a sajátos liturgiák, az ősi ima- és énekeskönyvek, az angol bibliai nyelv szemantikája, szelleme folytán. A táj, a vidék, a szomszédság befolyása – a szerző képe, illetve víziója szerint – ugyancsak döntő az angol ember számára, még akkor is, ha ez állandóan változik, és ennek kereteit, jellegét maga teszi tönkre, változtatja át. A művészetek is óriási befolyást gyakoroltak azzal ahogyan ezt az ősi kultúrát és ennek korabeli állapotát ábrázolták és kifejezték.

Scruton hatalmas táblájáról nagyon sokat lehetne írni, de lényegét aligha lehet visszaadni, sokszor maga is bizonytalan, és érezteti, hogy elképzelése gyakran nem teljesen kimunkált. De mint életrajzából is kitűnik, fiatal korától az angol hagyományok híve (apja minden igyekezete ellenére, amely ezt benne le akarta rombolni), olyan emberek vonzották, akik az angol vonások megtestesítői.

Szerintem, az „angolság" nagy erőforrás, ebből ered a társadalom sok összetartó morális tulajdonsága, emberi töltete, amely például a háborúkban az angol hősiesség és kitartás gyökere, a birodalomban pedig a rend és az együttélés fenntartója volt. Rigolyák, gátlások, szokások, kötöttségek mögött értékek kultusza áll. Az angol társadalom osztályszerkezete sem csupán csökevény, diszfunkcionális rendi maradvány, hanem a szerző szerint különös szabályozó rendszer volt évszázadokon át, amely elősegítette, hogy a társadalmi struktúrákat (köztük a közösség különféle formáit) az angol lélek megszemélyesítse és vele személyes viszonyt alakítson ki.

Aki Angliát, az angol nyelvet és kultúrát valamennyire ismeri, Scruton könyvével sokféle rezonatív visszhangot él meg az olvasás során. Bizonyosan megindul képzelete, és nyilván sok helyen vitára ingerlő megállapításokat talál. De az is nyilvánvalóvá válik számára, hogy a tárgyalt jelenségek csak a történelmi és eszmetörténeti, illetve a brit politika, államszervezet, jog és kereskedelem összefüggéseiben érthetők meg igazán, s kedvet kap ennek jobb megismerésére is.

A Civil szellem sorozatának talán ez a kötet a csúcsa, minden „anglofil" és „anglofon" hazánkfiának ajánlható olvasmány. Korunkban mi is a saját nemzeti identitásunkat, magyar lelkületünket keressük, ehhez e kötetben támpontok rendszerét találjuk, néha görbe tükröt is, de mindenképpen figyelemreméltó, hogy a szerző által ajánlott nacionalizmus minden elemében racionális. Az sehol sem hagyatkozik olyan ködös (és, mint láthattuk a közelmúlt történelmében, káros) eszmékre, mint a vérségi származás, az előjogok és kiváltságok rendszere, az ellenségképek sora, vagy a proklamált, elvont nemzeti értékek világa. Scruton a nemzeti eszmében, karakterben, szellemiségben valamilyen ideált, ideáltipikus törekvést lát, amely minden korszakban és társadalmi szegmensben konkretizálódik és újraszerveződik, eltűnőben van, mert napjainkban korszerűtlen, de a nosztalgiának és a vizsgáló tűnődésnek jogos tárgya.

 

DR. BUDA BÉLA

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK