"Ha új témát választasz, ne könyvek olvasásával kezdd! Láss hozzá mindjárt a munkához - bármit kutathatsz, csak csináld! Még az sem baj, ha nincs valami nagy ötleted, mert a munka során életre kelnek és érdekessé válnak a dolgok. Ha ezt elérted, már érdemes olvasni, jöhetnek a könyvek, a tanulás és minden egyéb." • "Nem elég, ha csak észrevesszük ugyanazt, amit mások, arra is rá kell jönni, ami másoknak nem jutott eszébe." • "A legvadabb elméleteket találom ki, a kémcsőben végzett reakciót a legszélesebb filozófiai gondolatokkal társítom, a legtöbb időt mégis a laboratóriumban töltöm. Miközben az élő anyaggal foglalkozom, nyitva tartom a szemem, hogy olyan kis részleteket is észre vegyek, melyeket fontos követni. Így általában felbukkan valami, egy kis ellentmondás, amit ha követek, alapvető felfedezésekhez vezethet el." • "Szembeszálltam Hitlerrel, és éveken át vártam, hogy felakasszanak. Aztán Sztálin alatt vártam, hogy bebörtönözzenek. Ilyen jelentéktelen fickók nem tudnak felizgatni. Nekem a tudás és az értelem a fontos." - Szent-Györgyi szavai a könyvből.A Wikipedián olvasható bemutatása szerint Moss tudományra szakosodott író. Tagja volt az USA kormányzat kiegészítő és alternatív gyógyászattal foglalkozó ügynöksége tanácsadó testületének is, amelynek feladatai közé tartozik a szakmai körök és a nagyközönség hiteles tájékoztatása. Amint a bevezetőjében írja, e könyvéhez hét éven át gyűjtötte az anyagot. 1980 nyarától 1985 szeptemberéig évente négy-ötször felkereste Szent-Györgyit és kollégáit, alkalmanként egy-egy hétre. Hosszú listában sorolja a kutatókat, akik segítették megérteni Szent-Györgyi kutatásait, és akik közül "sokan kitüntető szeretettel fogadtak munkahelyükön vagy otthonukban - főként azért, hogy ezzel is kifejezzék Szent-Györgyi Albert iránt tiszteletüket és szeretetüket". Könyvéből azt is megértjük, hogy ez a megbecsülés annál is jelentősebb, mert Szent-Györgyi nagyon erős karakterű, célratörő tudós volt, akinek a simulékonyság nem tartozott az adottságai közé. Moss szavait idézve, "számára egyetlen igazán fontos törekvés létezett: kiemelkedő teljesítménnyel akarta gyarapítani a tudományt." És "Ez sikerült is neki. Felfedezte a C-vitamint, közreműködött a citromsavciklus felfedezésében (olvashatjuk: E munka legnagyobb részét Szent-Györgyi végezte. A ciklus, amit a biológia egyik alapvető felfedezésének tartanak, a sejtlégzés folyamatában meghatározó szerepet tölt be. - OP) és ő rakta le a modern izomélettani kutatások alapjait is. Eredményeinek elismeréseként kapta meg a Nobel-díjat és a Lakser-díjat. (Helyesen Lasker-díj, a Wikipedia szócikke szerint a világ egyik leginkább megbecsült tudományos kitüntetése, amerikai Nobel-díjnak is nevezik. 76 kitüntetettje kapta meg a Nobel-díjat is. - OP) A biokémikusok három generációja tanult tőle és tisztelte mestereként." Ám, ismét Moss szavaival: "Szent-Györgyi tudományos életpályája történelemkönyvekbe való. Magánéletéről azonban - melyet sokszor melodrámai jelenetekkel tarkított, súlyos konfliktusok kísértek - már nem mondható el ugyanez, sőt gyakran éppen az ellenkezője jellemezte. (...) Eseményekben gazdag életén végigtekintve azt mondta: "Elveszettnek éreztem magam a huszadik században."" És: "A romantikus 19. század szülötteként egyszerre akart mindent: világraszóló tudományos eredményt és remek kalandokban bővelkedő életet. Bámulatra méltó, hogy vágya csaknem teljesült." Moss könyve részletes és hiteles, ugyanakkor kellemesen olvasmányos krónikát ad minderről - s szintúgy Szent-Györgyi rengeteg küzdelméről.