
Fordította: Csobó Péter György
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 360 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-49-4
Témakör: Zeneelmélet
Sorozat: Claves ad Musicam
Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft
KOSÁRBA
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 360 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-49-4
Témakör: Zeneelmélet
Sorozat: Claves ad Musicam
Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft
KOSÁRBA
A zenei szép
Javaslat a zene esztétikájának újragondolására
Szakszerűen és népszerűen
Könyvhét
2007. október
Egyre bővíti sorozatgazdagságát az erős Typotex, nekem még legalábbis a historia mundi kollekció egyik darabja sem került kezembe, és a nekem első, Gyáni Gábor műve, a Relatív történelem, igazi szórakozás. A tudós Gyáni, persze, egy ízig szakszerű művet írt, de közben nagy közönségsikerre is számot tarthat. A cím rögtön telitalálat. S később (107–108. oldal, stílusomhoz híven jelzem) ki is elemzi a történelemírás buktatóját, effélék egyikét: mit ér a tény, mire jutunk a tény+elemzés komplexummal... s akkor nem is beszéltünk az idő romboló (itt sosem gyógyító, legföljebb koptató, hamisító) hatásáról. Szerencse, hogy a történelem nem műtárgy, különösen azt mondhatnánk: jószerén hamisítások forognak közkézen, a piacon.Gyáni Gábor a hiteles történészek egyike – szerencsére vannak társai sokan –, ráadásul (ez adja népszerűségét) zsinórpadlás-mutogatón őszinte. Nem az most fő érvem (az ajánlóé!), hogy olyan izgalmas, folyóiratközkeletűségű témákat boncol, mint közelmúltunk értékelése (sőt, közelmúltunk, az úgynevezett rendszerváltásos alépítmény felépítmény-rozogasága) igaz-e, hiteles-e, helyes-e, jól „csináltuk”? Ilyen többes számot én az ántivilágból nemigen akarok ismerni. A történész helyzete azért nehezebb, mint az íróé, mert az író a sok okos, tapasztalt, nála esetleg jelesebb ember közt járván mondhat olyanokat, hogy azt úgy más kifejezni nem tudja. Tartalom és elnyűhetetlen forma (ezt a történelem aspektusából Gyáni is elemzi, remekül!), a historikus elme, a szakértő számára merész kérdéshasítás! Nyilvánvaló, hogy ezt a mi meghasadt, mozaikos, önellentmondásos közelmúltunkat, a Kádár-kérdéskört stb. Gyáni az olvasó nagy örömére elemzi.Nem lehetett könnyű dolga, mert a téma (meg-nemtaláltságában, paradox!) kezd lerágott csonthoz hasonlítani. Szerzőnk ugyanúgy tud új nézőpontokat adni, ahogy „régebbi” ügyeket, a messzibb múltból is emberközelbe hoz, nem a porosodó lomtárat gyarapítjuk, ki volt nagyobb, Széchenyi vagy Kossuth. De amit olvasunk, ugyanilyen közérthető stílusban, szemlélet szerint fogant.Az ötvenhatos menekültek túlélési stratégiái (nem szó szerint idézem a címeket), a politkultusz és a vezérkultusz megoldhatatlanságai, a történelem hamissága és „igaz mivolta”... ehhez képest az impozáns főúr képe a borítón máshová-becsali, hála az égnek. A modernitás a nagyvárosi múltban – külön csemege. Az emlékezet jellegéről, az emlékezet pártérdekekből történő meghamisításáról, aztán – még rosszabb – hamisodásáról is vannak kedves szavai.Összefoglalva: nekem, aki a történelemmel úgy vagyok, mint József Attila volt, versének tanúsága szerint, a sporttal (a sakk kockáin „öregbült” csalt szeme!), most először olvasok számomra is érthető, mégis a tudósi igényekhez hű munkát e pár tárgykörben. (Másutt, más korokról és körökről, hála az égnek, már volt szerencsém.)Szórakoztató hitelesség, ez Gyáni kis bravúrja – és nagy megbecsülés illeti őt vállalkozásáért eleve. Nekem, persze, az irodalmi kultuszkutatás dilemmáiról írt fejtegetései voltak a legközelebbig-hatolók. Ejha, mi mindent tartalmaz zsákjában a történelem! Igazi nyárimikulás-zsák ez a könyv. Csak hamis aranyat, ezüstöt nem festett a Mikulás a kemény diókra! Szerencsénkre. Nem túl zsúfolt még a Typotexnek ez a Claves ad Musicam című sorozata sem. Wilheim András kötete van benne, Fodor Gézáé, tehát hiteles kortársainké. És egy sok izgalmat ígérő munka, be is szerzem, az abszolút zene eszméjéről. (Adatok a könyvben.) A híres, alapmunkának majdnem nevezhető Eduard Hanslick gyűjteményben (vagy fonadékban), melynek címe nem túl izgalmas: A zenei szép. Annál inkább megpiszkálja kedélyünket már a hátlapszöveg. Hanslick gondolt egy merészet és nagyot, és azt kezdte állítani, hogy a zenében csak az érzékletes alakzatok, tehát maga a zenei anyag az, ami számít, s nem a befogadás (az előadás sem?), nem a mi könnyes-romantikus, bölcs-igényes, szeszélyes-hűséges, gépies stb. odafordulásunk, hangversenybérletünk, fölfedező kedvünk. A bravúr az, hogy Hanslick nem az önmagáért való művészet apostola ezzel, hanem valami „zenóni” módon állítja a magáét, kb. mint egy Tandori Dezső nevű donkihóte azt, hogy sem a kör nem ér soha véget (körbe), sem elvi alapon létre nem hozható semmi, mert ami van, az vagy durva tényként van, vagy megmarad elvnek. Hanslick az én emberem, tehát a mai világ kellemetlenségei közt botladozó, magát és közvetlen környezetét bizarr bűvészelméletekkel szórakoztató filozóf-művész-közember kedvenc lovagja lehet.Nehéz olvasmányként a könyvet imádom. De aki könnyen akarja venni dolgát, vásárolja meg a szintén most gyarapodó „szokatlan szempontok” című sorozat könyvét, Láng Benedektől azt, hogy Mágia a középkorban. Izgalmasabb mű ennél csak Sir Conan Doyle-tól a „Hűtlen asszony megkínzatásainak módozatai a régi Franciaországban” lehet (Egy ERI-Kiadó könyv, fordítani próbáltam.) Világos, hogy a középkor, a mágia, a sok ábra, a pletyka-bölcsesség, a találgatás és bizonyosság (?) kettőse letehetetlen olvasmánnyá varázsolja a roppant intelligens, jól író szerző dolgozatát. (150 oldal se, kifalható.) Hajrá, Láng Benedek, Hajrá, Typotex!
Kapcsolódó recenziók
- Sasszem, vájtfül (Kinyik Anita , Kultúra és Kritika, 2009-09-17)
- A hangok és a formák (Pintér Tibor, Holmi , 2008-5-5)
- Eduard Hanslick: A zenei szép (Molnár Szabolcs, Gramofon, 2007. ősz)
- Zeneesztétikáról – kritikus szemmel (Bozó Péter , Muzsika, 2008-3-19)
- A zenekritika Bismarckja (Paiss Vilmos, Élet és Tudomány, 2008. február 1.)
- Szakszerűen és népszerűen (Tandori Dezső, Könyvhét, 2007. október)
- A zenei szép először magyarul (R.Zs., fidelio, 2007-05-24)
- Isten divertimentója (Kerekes Tamás, http://marlonbrandy.hu, 2007-11-13)
- Eduard Hanslick: A zenei szép (Pintér Tibor, Élet és Irodalom, 2007.8.10.)
- Hangozva mozgó formák (Varga Péter, Café Momus, 2007.9.25.)
- Eduard Hanslick: A zenei szép – Javaslat a zene esztétikájának újragondolására (Molnár Szabolcs, Bartók Rádió, 2007.9.30.)
AJÁNLOTT KÖNYVEK