
Oldalszám: 180 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-68-5
Témakör: Zeneelmélet
Sorozat: Claves ad Musicam
Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
KOSÁRBA
Zenei feledékenység
Szalóczy Péter Elfeledett zeneszerzők c. hiánypótló munkája (www.typotex.hu, Typotex Kiadó) egyrészt nem is annyira elfeledett komponistákról szól.
Cannabich és Martini neve egészen ismerősen cseng.
Félre a tréfát. Corelli, Czerny, Telemann nem része a zenei kánonnak, mégis felcsendül tőlük időnként egy-két dallam a Bartók Rádióban. Atyavilág! Mennyit szórakoztam én a gyermekkoromban megjelent könyvön. Az volt a címe: megbukott zenekritikák. Lehet, hogy Szabolcsi Bence írta. Még Bartókot is elparentálták benne.
Most még kuszább a helyzet, mert az atonális zene óta a népzenei hagyományok elhalványulni látszódnak, nemhiába tölti be ezt az űrt helyette a worldmusic, meg az etno.
A felsorolt 276 zeneszerző engem inkább örömmel tölt el. Boldogok lehetünk, hogy a zenének ekkora hátországa van, ekkora tartalékokkal rendelkezik. Másfelől azt is látnunk kell, hogy csalóka a nézőpont. Ha Mozart apja nem fedezi fel idejében, hogy a gyermeke zseni, és saját tehetségét nem rendeli alá saját fiának, akkor a saját komponista karrierje is magasabbra szökkent volna. Az egyidejűleg jelentkező zenei csomópontok is elnyomják az azonos időben jelentkező tehetséget. Gondoljunk csak az "orosz ötökre", mind fejből felsoroljuk őket, de a kortársak tudták, hogy mellettük létezett még másik húsz ugyanolyan kvalitással rendelkező komponista. Van olyan eset is, amikor a zeneszerzőt egy másik fajta tudása, inspirációja,érdeklődése nem enged teljesen szárba szökkenni. Ilyen volt Erkel Ferenc és Szén József, kik koruknak legalább annyira nagy komponistái voltak, mint sakkozói.
A felsorolt nevek nem szorulnak az ínyencek számára semmifajta védelemre.
Egy librettista melléfog
Jókai az egyik legismertebb és legtermékenyebb író.
Háromszáz kötetéből még életében 150-et lefordítottak több nyelvre. Ismerték a tengerentúl is.
Tömérdek újságcikke és szerkesztőbizottsági tagságai is jól jövedelmezhettek.
Révay Mór, a Légrády testvérek mellett Jókai legfontosabb kiadója, még ismerte őt személyesen. Ezért fontos a most Magyarországon megjelentetett kötet (Révay Mór: Jókairól és Mikszáthról bizalmasan, Budapest, Palatinus Kiadó, 2004). A nagy mesélő három házat vitt, két kertes ház Pesten, egy villa a Sashegyen és egy üdülő Balatonfüreden. Hozzá egy olyan feleség, aki kidobta, kiselejtezendőnek ítélte az egyik első kiadású Petőfi kötetet. Dedikálva.
"Amikor például a belvárosban az a híres képviselő-választás volt, amelyen Steiger Gyulát, az Első Hazai Takarékpénztár igazgatóját léptették fel báró Kaás Ivorral szemben, Jókai azt mondotta nekünk: - Kétség nem fér hozzá, Steiger Gyula meglesz. Biztos a többsége. Hiszen mindazok biztos szavazói, akiknek váltóit a takarékpénztár elfogadta. És kinek nincs váltója?
Mikor aztán megvolt a választás, és Steiger Gyula csúnyán megbukott, már másnap besietett Jókai az irodánkba és várta a kérdésünket: - No, lám, Steiger Gyula mégis megbukott.
- Hát persze, hogy megbukott - volt a múltkorival teljesen korrespondáló válasz -, hiszen ellene szavaztak mindazok, kiknek váltóit a takarékpénztár visszautasította. Azok pedig sokkal többen vannak." ( Im. 31.old).
Révay szerint Jókai korában a műveit 2000 példányban adták ki, akkor még nagyobb létszámú magyarsággal számolhattunk és nem volt tévé, rádió meg Internet, mp3., most ez sok vagy kevés? Hasonlóképp nem idézem a nábobinak számító honoráriumokat, csak a jubileumi Díszkiadás félmilliócskájára utalok. Ezért közlöm még a kötetből a következő történetet.
Jókai Cigánybáró c. művét Johann Strauss zenésítette meg 1885-ben. Az operett már a kezdő évben, Bécsben nagy sikert aratott és számítani lehetett a világsikerre. A libbrettista, Schnitzler (nálunk Casanova-története révén ismert) lejött Bécsből és potom 2000 forintért megvette Jókaitól a szerzői jogokat.
Jókai nem írt több Cigánybárót, Strauss nem zenésített meg több Jókai regényt
A kötetről elismerően írt a Cafe Momus is...
Praktikus kézikönyv? Kulturális különlegesség, fogyasztóbarát kiszerelésben? Azt hiszem, mindkettő. A könyvben jobbára olyan zeneszerzőkről olvashatunk rövid, összefogott ismertetőket, kiknek neve mára feledésbe merült, munkásságuk nemhogy a mainstream, de szinte semmilyen koncertrepertoárban nem kap helyet.
A cím tehát magáért beszél, viszont pontatlan. Mert bár az itt szereplő 174 komponista nagy része valóban elfeledettnek tekinthető - több mint negyedük a Brockhaus-Riemannban sem kapott külön szócikket -, vannak kivételek. A laikusoknak talán nem, de a klasszikus zenében járatos olvasóknak meglepetést okozhat, hogy felbukkan pár olyan zeneszerző is (egyebek mellett Dowland, Dukas, Hasse, Purcell, Telemann), akiket nem feltétlenül sorolhatunk a teljesen hanyagoltak közé.
Az ábécé alapján rendezett listát Carl Friedrich Abel, a londoni Abel-Bach-koncertek társszervezője nyitja, és Jan Dismas Zelenka, a cseh barokk zene legkiemelkedőbb mestere zárja. De különlegességképp itt van Robert felesége, Felix nővére, Wolfgang fia, és, ha már ez utóbbi névnél tartunk, "természetesen" Salieri és Süssmayr is bekerült a mezőnybe, melyet olyan nagyságok is megtisztelnek jelenlétükkel, mint Habsburg Rudolf főherceg és II. Frigyes.
A lista nem teljes, de nem is lehetne az - valószínűleg felbecsülhetetlen azon komponisták száma, akik helyet kaphatnának egy efféle gyűjteményben. Persze, ha tudnának róla, nyilván nem örülnének annak, hogy nevük és munkásságuk csak így, e könyvben említődik meg, hiszen a maguk korában mindannyian ugyanakkora - ha nem nagyobb megbecsülésnek örvendtek, mint a napjainkban jelentősként számon tartott zeneszerzők. Hát, igen, a hálátlan utókor...
A könyvet Szalóczy Péter jegyzi, aki civilben szülész-nőgyógyász főorvos, emellett vitorlás edző, szakíró, novellista (a kőfaragásra még rákaphat, de a baletthez talán már egy kicsit túlkoros). És, mint a példa is mutatja: zenebarát. Olyannyira, hogy huszonöt éve gyűjti a különleges és ritka felvételeket - a Bartók rádió hallgatói az Osváth Zoltán, majd Vass M. Katalin által szerkesztett Ritkán hallott remek művek műsorvezetőjeként is ismerhetik. Ide tartozik: bár a könyv fülszövege büszkén hirdeti, hogy az említett műsor már túl van a 155. adásán, a "lapzárta" óta a Rádiónál történt némi struktúraváltás, melynek egyik következménye az lett, hogy a zenetörténeti sorozat május 7. óta nem hallható.
Így tehát nem csupán praktikus kézikönyvről, vagy kulturális különlegességről, hanem kettős mementóról is beszélhetünk, hiszen a kötet - bár nyilván a készítők szándékától függetlenül immár nem csak az elfeledett zeneszerzők előtt tiszteleg.
A kiadó:
Évek óta hallható a Magyar Rádió Bartók adóján a szerző népszerű zenetörténeti sorozata, Ritkán hallott remekművek címmel. A műsor már túl van a 155. adásán. Szalóczy Péter huszonöt éve kezdte el a módszeres gyűjtést, melynek során nagyon izgalmas, beláthatatlan terjedelmű zeneanyagra tett szert. Kutatómunkájának eredménye e könyv, mely számtalan zeneszerzőt mutat be az elmúlt századokból, akiknek élete, munkássága mindeddig méltatlanul homályban maradt.
Szalóczy Péter a zene iránti ritka érzékenységével egészen kivételes bűvkört teremtett meg ebben a könyvben. A feledésre ítélt remekműveket biztos szimattal fedezte fel, s csak szuperlatívuszban lehetséges "zenereanimáló" munkásságáról szólni! (Szokolay Sándor)
A szerző egy kihalófélben lévő, nagy hagyományú orvos típus ritka képviselője, a humán kultúrában aktív szerepet vállaló orvos alakja.
A zene olyan területeit tárta föl, hogy hivatásos zenetudós is megirigyelné elhivatottságát, szaktudását, kutatásainak hozamát. Jó, hogy a hatalmas munka nem száll el az éterben, hanem nyomtatásban is megjelenhet. (Görgey Gábor)
http://www.transycan.net/cafe/index.php?topgroupid=1&groupid=1&subgroupid=&contentid=4217
Kapcsolódó recenziók
- A muzsika s a szelek szárnyán (Dogossy Katalin, Sinemorbo Online, 2009)
- Zenei feledékenység (Kerekes Tamás, http://www.transycan.net, 2008. július 10.)
- Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők (Fittler Katalin , Gramofon , 2008 tavasz)
- Kulcs - mihez is? (Bóka Gábor, Revizor Online, 2008-4-12)
- Ex Libris, Szalóczy Péter (Pintér Tibor, Élet és irodalom, 2008-5-5)
- Elfeledett zeneszerzők (Sipos Balázs, 168 Óra, 2008. február 11.)
- Elfeledett zeneszerzők (Szűcs József, café momus, 2007-12-4)