A Typotex Életutak sorozatának második köteteként jelent meg a mérnök-tudós Michelberger Pál interjúkötete Szentgyörgyi Zsuzsa szerkesztésében, amelynek elkészültére Michelberger professzor 75. születésnapja adott alkalmat. Mielőtt azonban az interjúra kerülne sor, egy összefoglaló résszel kezdődik a könyv (terjedelmének egyharmadában–egynegyedében), amely mindenek előtt a magyar gazdaságfejlődés igen rövid, mégis kitűnő összefoglalását adja 1867-től napjainkig, különös hangsúllyal a magyar autóbuszgyártásra, amely csúcsán 14-15 ezer autóbuszt (az akkori nyugat-európai autóbuszgyártás mintegy felét) termelte évente, amelyben nem kis érdeme volt Michelberger Pálnak. Ugyanebben a részben találjuk Michelberger professzor életrajzi összefoglalását is, aki Pest-környéki művelt, zeneszerető, sváb munkáscsaládból származik (üvegcsiszolók, hangszerkészítők).

Az interjú-részt, amely tulajdonképpen „lelke” a könyvnek, három munkatársa, tanítványa (Dr. Magyar István, Dr. Péter Tamás, Dr. Várlaki Péter) vette fel mint kérdező. Ezek során – többféle metszetben, bizonyos átfedésekkel – egy rendkívül gazdag életút képe bontakozik ki, amely nem csak érdekes mint olvasmány, de a korra vonatkozólag és ezen belül a műszaki fejlesztés és iparfejlődés (különösen a magyar autóbuszgyártás) vonatkozásában információkban rendkívül gazdag. Ahogy Szentgyörgyi Zsuzsa írja a könyv előszavában „… Michelberger Pál gazdag életútja mögött a 20. századi Magyarország zaklatott gazdasági és társadalmi háttere húzódik meg”.

Az életpálya Vecsésről indult, és a helyi plébánosnak nagy szerepe volt abban, hogy gimnáziumban tanult tovább a tehetséges falusi, pestkörnyéki gyerek és, hogy életútja azután a Műszaki Egyetem rektorságáig, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökségéig és a FISITA (Federation Internationale des Sociétés d’Ingénieurs des Techniques de l’Automobile) elnökségéig vezetett, közben és párhuzamosan döntő szereppel a magyar autóbuszgyártásban az Ikarus gyárnál.

Az interjú kérdései és feleletei különböző fejezetekbe vannak csoportosítva, pl.: A pálya kezdetei, A rektorság évei, A tudományos pálya, Magánélet-család, Kedvtelések-zene, Pillantás a jövőbe stb. A könyvet különböző adat-összeállítások zárják, mint részletes életrajzi adatok, publikációs jegyzék stb.

Az ismertetést azzal az „útravalóval” érdemes befejezni, amit Michelberger professzor a könyv vége felé a közlekedés, a közlekedéstudomány fejlődésével, jövőjével kapcsolatban megállapít: „…az adott tudomány területéről ki kell lépni a társadalomtudomány területére is. És a társadalomtudomány területéről ki kell lépnünk az – egyébként nem tudománynak tekinthető – etikai kérések körébe is. És végső soron, a döntéseink zömében etikai alapon kell meghozni a döntést …” Mindez minden bizonnyal túlmutat a közlekedéstudomány és közlekedési ipar területén.

Berényi Dénes