Pálfalvi Józsefné nemrég megjelent új műve (online és könyv formában is megrendelhető a Typotex kiadónál) folytatása a korábbi, Varga Tamás életéről és az 1960-as években elindult komplex matematikatanítási kísérletről szóló tanulmányának.
...nem kell valamilyen problémát megoldani Van egy különös nép Dél-Amerika esőerdeiben, és az ő világukban egyáltalán nem létezik a matematika. De mielőtt szinte minden iskolás gyerek ebbe a matekmentes paradicsomba vágyna, nézzük meg, hogy miért léteznek Földünkön olyan civilizációk, ahol nincsen matematika, és miért alakult ki mégis a legtöbb kultúrában… A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató dél-amerikai piraháknak a számolásra vonatkozóan mindössze négy szavuk van, az egy, a kettő, a néhány és a sok.
Hajós György máig nevezetes, Elemi geometria című könyvében két olyan rész van, amely egyetlen olvasás után is az emlékezetembe vésődött. Az egyik az Euler-féle poliédertétel bizonyítása egy bolygó elképzelésével és gátak robbantásával. A mai napig úgy tudom felidézni magát a tételt, hogy a gondolatmenetre emlékszem. A másik ilyen rész egy kis betűkkel szerénykedő tétel a kör kerületével kapcsolatos fejezetben: Tétel.
Hézagpótló művet tartok a kezemben; már az első kiadás is alapműnek számított és nem hiányozhatott senki polcáról, aki adatfeldolgozással, kísérlettervezéssel foglalkozik. A korábbi, bibliaként forgatott könyv, többszöri utánnyomás dacára is elfogyott, hiánycikknek számít. A jelen mű ennek átdolgozott, javított kiadása. A könyv szándékai szerint nem matematikusoknak szól, felhasználók, mérnökök használhatják sikerrel. Valóságos problémákkal foglalkozik, nem steril elméleti, matematikai levezetésekkel, bizonyításokkal.
Történt egyszer, a városi legenda szerint, hogy Esterházy Péter a megjelenése után erősen dicsérte Raymond Smullyan, Gödel nemteljességi tételei című könyvét,[1] amit ugyanúgy Csaba Ferenc fordított, mint Torkel Franzén azonos című (de más alcímű) kötetét. Fel is töltötték Smullyan munkájával az Írók Boltjának polcait, és a kötet abban az évben a literátus emberek sokaságának került a birtokába.
Az általános relativitáselmélet alapjait Einstein 1915-re fektette le tíz évnyi nagyrészt magányos kutatás eredményeképpen.
Az elmúlt évtizedek során az űrtechnológia rohamos fejlődésével lehetségessé vált a Naprendszer többi égitestjének közvetlen vizsgálata. E Földön túli világok felszínének feltérképezéséhez, illetve a bennük lezajló folyamatok leírásához elsősorban űrszondák fényképeire, radaros méréseire, illetve néhány esetben (pl. Mars, Vesta, 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös) leszállóegységek helyi méréseinek adataira támaszkodhatunk. A Hold esetében ezeken felül számos, űrhajósok által a Földre visszahozott minta is rendelkezésünkre áll.
Két éve jelent meg a szerző egy korábbi kötetének magyar fordítása Szórakoztató matematikai fejtörők címmel. Ezt folytatja a most ismertetendő könyv. A múltkori kötet eredeti amerikai illusztrátorát egy másikra cserélték. A jelen kötet esetében nincs feltüntetve, ki az illusztrátor. A kiadó mentségére szolgál, hogy az amerikai könyv sem közli, hogy ki ő, és a magyar kiadás ugyanazokat az ábrákat használja, mint az eredeti amerikai kiadás. Sőt, a Pirulásnyi idő rejtvénynél egy fényképet is közöl a magyar változat, ami nem szerepel az eredeti könyvben.
David Sumpter angol tudománynépszerűsítő matematikus könyvében négyféle modellezési módszert tárgyal. A négy kategóriával Stephen Wolframnak (a Wolfram Language vagy másképp a Mathematica szoftver atyjának) A New Kind of Science című, 2002-ben kiadott 1200 oldalas művére utal, amelyben Wolfram a sejtautomaták bizonyos osztályainak szisztematikus vizsgálatával négyféle viselkedést tárt fel. Mindazonáltal a kapcsolat Wolfram könyvével laza, inkább csak filozofikus. Sumpter műve személyes hangvételű, könnyed, olvasmányos.
Hogy kinek szól A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma, Yann LeCun, a Meta Turing-díjas vezető MI-fejlesztőjének, a NYU Center for Data Science alapító igazgatójának könyve, ami nemrég jelent meg magyarul a Typotex kiadónál? Leginkább azoknak, akiket érdekel, hogy voltaképpen mit is csinálnak az intelligens tanulógépek: hogyan tanulnak, hogyan működnek, mitől ilyen hatékonyak, mire képesek, és mire nem képesek – még.
