Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
A mai társadalom megismerése önmagunk leleplezése (2020.10.18)

Byung-Chul Han berlini filozófus PSZICHOPOLITIKA című könyve felzaklató olvasmány: kritikája betalál, s abban, amit rólunk állít nincs semmi megnyugtató. BYUNG-CHUL HAN TUDJA AZT, AMIT AZ EURÓPAI FILOZÓFUSOK TÖBBSÉGE NEM, elképesztő tömörséggel fogalmaz, mondatai aforizmaszerűen tartalmasak, írásai is kiemelkedően rövidek. Ráadásul láthatóan nem kedveli a nyakatekert, bonyolult fogalmazást, így a hétköznapi ember számára is könnyedén felfoghatók állításai… melyekkel – legalább részben – nem könnyű vitázni. BŐRÜNKRE MENNEK BYUNG-CHUL HAN TÉMÁI, ahogy előző könyvében, úgy itt is a XXI. századi fejlett, nyugati társadalmat vizsgálja, konkrétabban a „hagyományos kapitalizmusból” mára kifejlődött/kialakult neoliberális kapitalizmust, mely a szabadság és a jólét ígéretével teszi önmaga kizsákmányolójává az egyént.

review_pic
A lájkok diktatúrájában saját magunkról jelentünk (2020.10.18)

Byung-Chul Han nem szereti a fogyasztói társadalmat. Ez már persze rég kiderült a koreai-német filozófusról: magyarul tavaly megjelent kötetében, A kiégés társadalmában azt fejtegette, hogy a modern élet természetes velejárója a kiégés, erről pedig a neoliberális kapitalizmus tehet. Nemrégiben magyarul is megjelent kötetében, a Pszichopolitikában ismét ezzel a témával foglalkozik, csak itt nem az egyéni kiégést helyezi a középpontba, hanem azokat a hatalomtechnikákat, amelyeket ez a rendszer alkalmaz (és amelyekhez a neoliberális kapitalizmus minden tagja tevékenyen hozzá is járul). Ebben az új esszékötet hasonlít az előzőre: a kiégést is magunk idézzük elő, a lájkok diktatúrájában pedig önként adjuk fel a szabadságunkat, és építjük az orwelli disztópiát.   A Psychopolitik 2014-ben jelent meg németül.

review_pic
Tudomány, játék, lebegés (2020.10.15)

A Typotex Kiadó gondozásában jelent meg a Tudomány, játék, lebegés – Hatvankét interjú a tudomány világából című könyv. A szerző Palugyai István, a Tudományos Újságírók Klubjának örökös tiszteletbeli elnöke. Az 1954-ben született, az ELTE biológia–kémia szakán végzett újságíró a 2000-es években az Európai Tudományos Újságíró Szervezetek Uniójának alelnöke, majd elnöke, 2003–2007 között a Tudományos Újságírók Világszövetségének alelnöke volt. 2009–2017 között tudományos újságírást tanított az ELTE Kommunikáció a természettudományban címet viselő mesterszakán. Írásai a napilapok mellett tudományos és ismeretterjesztő folyóiratokban jelennek meg. A kutatók nem keresik a nyilvánosságot.

review_pic
Mosóczi András: A gondolkodás forradalma - Hogyan alakítja át a matematika a világot? (2020.10.15)

Ha valakinek nincs szerencséje tanáraival, meggyőződésévé válhat, hogy teljesen felesleges irodalmat és matematikát tanulnia. Mosóczi András szórakoztató, ám témáját mindvégig komolyan vevő könyve viszont frappánsan bizonyítja mindennek az ellenkezőjét. Bemutatja, valójában a matematika mozgatja a világot, s hogy az irodalom arra is jó, hogy megszülessen egy kötet, amelynek bravúros fordulatain gyakran hangosan lehet nevetni, miközben ördögien bonyolultnak tűnő dolgokról olvasunk benne: skizofrén nullákról, logaritmusokról, fraktálokról és információelméletről.

review_pic
Anyák és kamionsofőrök – magyar nyelven is megjelent Ivana Dobrakovová könyve (2020.10.15)

A 38 éves szlovák szerző, Ivana Dobrakovová a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett fordító és tolmács (angol és francia) szakon 2005-ben, azóta pedig családjával Torinóban él, ahol francia és olasz nyelvből fordít. Első novelláskötetét 2009-ben adták ki Halál a családban (Prvá smrť v rodine) címmel, és rendkívüli sikert hozott számára: a magyarul is megjelent (2014) elbeszéléskötet az egyik legrangosabb szlovák irodalmi díj, az Anasoft Litera döntőjébe került. Későbbi művei (Belleuve című regény – 2010, Toxo ccímű novellagyűjtemény – 2013) szintén az említett díj döntőjébe jutottak. A rendkívül sikeres írónő prózája páratlan a maga nemében: különleges, hosszú, többszörösen összetett mondatokat használ, és bátran alkalmaz szleng kifejezéseket is.

review_pic
Csak a könyvek nehezek, nem az olvasásuk. Horváth Balázs globális látlelete (2020.10.12)

Fel van adva a lecke: hogyan lehet a könyvolvasás számottevő visszaesésének mai világában sikerrel ajánlani két, összesen ezeroldalas könyvet. Még akkor sem biztos az eredmény, ha a nyomtatott változatuk – a Typotex Kiadó tájékoztatása szerint – már elkelt. Mindenesetre megpróbálom. Elnézést, picit messzebbről kell kezdenem. Adva van a humánökológia fogalma, amelyet már száz évvel ezelőtt megneveztek, adva van az így elnevezett tudományterület, amelyet még nem is tekintenek igazán önálló tudománynak, inkább társadalom- és természettudományok elegyének, illetve határának. Indokolja ezt többi közt az a tény, hogy működésének ugyanúgy főmotívuma az úgynevezett transzdiszciplináris szemlélet, mint a társadalom-tudományos módszer.

review_pic
Úton az örök béke felé? (2020.10.07)

Úton az örök béke felé? STEVEN PINKER: AZ ERŐSZAK ALKONYA. HOGYAN SZELÍDÜLT MEG AZ EMBERISÉG? Fordította Gyárfás Vera   A múlt század hatvanas éveitől kezdve tulajdonképpen töretlen az a társadalomtudományi érdeklődés, amely az erőszak témáját övezi. Az erőszakkutatás folyamatábantalán az a legfigyelemreméltóbb, hogy az erőszak bizonyos jelenségeit az adott kor körülményeinek megfelelően, mintegy konjunkturálisan vizsgálták, de az egyes terü-leteket nemigen hozták egymással összefüggésbe. Kezdetben elsősorban a vietnami háború és a gyarmati felszabadító mozgalmak adták az erőszak tanulmányozásánaktémáit. A hetvenes években a forradalmi és nacionalista-szeparatista alapon szerveződő terrorizmus jelentették a súlypontot, amelyek szorosan összefonódtak az állam és az erőszak viszonyának vizsgálatával.

review_pic
Akármit is hiszünk, sosem volt még ilyen békés a világ (2020.10.07)

Ne szegje kedvünket semmilyen terrorfenyegetés, tömegmészárlás, testi-lelki szenvedés vagy bombatámadás, az emberi faj történetében a mai kor a legbékésebb fejezet, állítja a Harvard Egyetem pszichológia professzora, az egyik legizgalmasabb gondolkodó, Steven Pinker, amit a legújabb könyvében adatokkal bőven alá is tud támasztani. Na igen, de akkor milyen lehetett régen?    A Római Birodalom legfontosabb szimbólumának számító, a pizzás dobozokon is virító Colosseumban például annyi ember nézte végig a tömeges kegyetlenség diadalmenetét, mint manapság egy-egy világbajnoki döntőt. Mintegy félmillió ember szenvedett olyan kínkeserves halált, amihez képest a Gladiátor című film szórakoztató Disney-matinénak tűnik, mindezt azért, hogy a római polgárok megkapják a kenyér mellé a cirkuszt is.

review_pic
A tudomány a szenvedélyük – Typotex (2020.10.02)

A tudomány a szenvedélyük – Typotex A korábban még jobbára családias műhely mára professzionálisan működő kiadóvá vált. A Typotex Kiadót a berlini fal leomlásának napján, 1989. november 9-én alapította társaival Votisky Zsuzsa. Ebben semmi szándékosság nem volt, bár utólag szimbolikusnak tekinthető, hiszen egy korszak végét és egy újnak a kezdetét jelentette a véletlenül eltalált, kiemelt dátum. Ebben az időben már nagyon mozgolódott itthon az értelmiség, hogy újszerű dolgokat hozzon létre, ennek az egyik eredménye volt a Typotex is. Votisky Zsuzsa 2018-as haláláig részt vett a kiadó körüli ügyek intézésében, viszont már igen korán gondolkodott és gondoskodott az utódlásról, mellette 2014 óta Németh Kinga is ügyvezetője az elsősorban tudományos, ismeretterjesztő könyveiről ismert, nagy múltú kiadónak, melyet 2018 óta egyedül vezet.

review_pic
Salát Gergely – Szakáli Máté – Szász Réka: Mesterséges természetesség Környezetkárosítás és természetvédelem Ázsiában (2020.09.29)

Közhely, hogy napjainkban az ázsiai országok gazdaságai fejlődnek a legdinamikusabban, amivel környezeti problémák is járnak. Ázsiával kapcsolatban kétféle kép él az európai emberben. Az egyik a 60-as évek orientalista hippiromantikája, amely a buddhista természetvédelmi hagyományokban látta a megoldást a Nyugat akkoriban már körvonalazódott problémáira. A másik a gazdasági fejlődés érdekében és a túlnépesedés miatt kíméletlenül kihasznált és elpusztított természeti környezet képe. Főleg Kínáé, ahol e vízió szerint már nincsenek méhek, vadállatok, mindent ellep a por és a szmog. De mi a valóság? Melyek jelenleg a Távol-Kelet legfőbb környezeti problémái? És hogyan birkóznak meg a helyi kormányok és társadalmak a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kihívásaival?