Mi történt Steve Jobs, az Apple elnöke, vezérigazgatója, a számítástechnika egyik úttörője garázsában? Miféle egyenletek működtetik a világot? Van-e közös vonás Newton fluxióelméletében és a Mona Lisában? – többek között ezen izgalmas kérdésekre is választ kapunk a Typotex Kiadó gondozásában megjelent A gondolkodás forradalma című kötetben, melynek alcíme is sokat elárul: Hogyan alakítja a matematika a világot? Tanulmányozva a művet, nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy ezeket megértsük.
Pozsgai Imre fizikus, az MTA doktora, a transzmissziós és pásztázó elektronmikroszkópia avatott szakembere. Fő kutatási területe az elektron-, illetve röntgengerjesztéssel végezhető kémiai analízis, az elektronsugaras mikroanalízis és a mikro-röntgenfluoreszcens analízis. A Typotex gondozásában megjelent szakkönyv megírását a 2008-as és a 2014-es kémiai Nobel-díjak témái, a zöld fluoreszcens fehérjék, illetve a szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópia kifejlesztése motiválták. Az első részben a fluoreszcencia jelenségét, a természetben való előfordulását ismerteti.
Számos kollegánk öregbíti a magyar vízgazdálkodók jó hírét a világban. Egyikük Bogárdi János, akinek pályája a Műegyetemen megszerzett építőmérnöki diplomával indult. A Padovai Egyetemen végzett hidrológiai szakmérnöki tanulmányai után Karlsruhéban szerzett az együttműködő árvízcsúcscsökkentő tározórendszerek témájában „Dr.-Ing.” címet. Tevékenysége a karlsruhei Vízépítési Intézetben, majd a Karlsruhei Egyetemen végzett hidraulikai kisminta-kísérletektől a többtényezős döntési modellek gyakorlati alkalmazásáig ívelt.
Az emberi faj természeténél fogva remekül alkalmazkodik megváltozott körülményekhez, ezért is éltük túl eddig. Ha jól értem, a könyv inkább arról szól, hogy ezt a képességünket társadalmi szinten kell kamatoztatni. Igen. Meg kell javítani magunkat, a barátságainkat, a viszonyunkat a kisebb-nagyobb közösségekhez, illetve a tárgyainkat is. Működtetni kell az egész világot, miközben itt vannak a globáliskatasztrófa-lehetőségek, amelyek egyben globális javak is, mint az óceán és a levegő, amiknek nincsen gazdája. Kérdés, hogy ezeket hogyan tartja fenn az emberiség. Szükség van egy új mechanizmusra.
Baj van a gyerekkel: rosszul tűri, hogy piszkálják, nem eléggé 'trendik' a holmijai. Mit, hogyan reparáljunk? A gyereket meggyőzni, ne is ügyeljen az ostobákra? Lehetetlen, hiszen sokkal többet van köztük, s természetes ösztöne elfogadásra vágyni. A holmijait cserélni le? Abszurd, mert semmi valódi baj velük, s holnapra már az új sem lesz eléggé trendi - ez a létalapja a mai, sanda és erőszakos piacgazdaságnak! Értelmesebb környezetbe járatni? Ez kábé egyenértékű azzal, hogy "Állítsák meg a Földet, ki akarok szállni!".
Nem lenne ennyi szavunk rá, ha nem rejtőzne benne végtelen jelentés: jövök, megyek, baktatok, sétálok, kószálok, slattyogok. Ezernyi lehetőség, mód, hangulat – egy cselekedet. Frédéric Gros ódát írt a gyaloglás tiszta formájához, amelyet önmagunkhoz vezető lehetséges útként határoz meg. Frédéric Gros kortárs filozófus Párizsban él, lelkes túrázó és esszéista egyben, akinek két szenvedélye találkozott ebben az írásában.
Annak ellenére, hogy azzal talán mindenki tisztában van, hogy agyunk mennyire páratlan, működésének pontos módját, a tanulás folyamatát csak kevesen ismerik. Pedig éppen ezek révén tehetnék szert olyan tudásra, amellyel a tanulás, és az arra épülő, valamint azt meghatározó kognitív folyamatokat is magasabb szintre emelhetnénk. A jelen kötet szerzője csodálattal tekint az emberi agyra, arra a végtelen lehetőséghalmazra, amely e 86 milliárd idegsejt kapcsolati rendszerében rejtezik.
Az iskola intézményét emberi agyak találták ki és tették olyanná, amilyen mára lett. Ettől még nem biztos, hogy megfelel az emberi, illetve a gyermeki agy igényeinek. Kell-e még egyáltalán iskola, az online megszerezhető, szinte végtelen tudás korában? A tanulás nemzetközi hírű szakértője, Stanislas Dehaene Agy-díjas francia neurobiológus kivételes emberi vívmánynak tartja az iskolát. Ám úgy gondolja, lehetne az még jóval hatékonyabb is, ha a napi gyakorlatban sikerülne beépíteni az idegtudomány tanulással kapcsolatos felfedezéseit.
Katie Mack elméleti asztrofizikus, az univerzum kezdetét, evolúcióját és végét kutató csillagászati és fizikai kozmológia számos területével foglalkozik. Kutatásai mellett aktív tudomány-népszerűsítő (több százezer Twitter-követővel), aki szellemes és könnyed stílusban tudja tudományága keveseknek hozzáférhető megállapításait a laikus olvasóközönség számára is érthetően közvetíteni.
Dermot Turing egy igazán érdekes könyvet írt nagybátyjáról (édesapja John Turing, Alan bátyja), amely helyenként nagyon személyes és különös igényességgel megírt életrajza a híres matematikusnak. A szerző maga is elismert jogtudós az oxfordi egyetemen, és egyszerre élvezetesen és tudományos precizitással mutatja be Alan Turing életútját. A könyv első felében bemutatja Turing gyerekkorát és a Turing/Stoney család történetét.
