Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Metaforamasina (2021.03.18)

AZ EMLÉKEZET EGYIK LEHETSÉGES TÖRTÉNETE „Mi hát az igazság? Metaforák mozgó serege” – ezt a Nietzsche-idézetet választja könyve mottójául a kiváló holland eszmetörténész. A hollandul 1995-ben megjelent munka meglehetősen frissen látott napvilágot magyarul is, mégpedig a kötetben csak kissé elrejtve feltüntetett Balogh Tamás remek fordításában. A kiadás a témához méltóan szép, pontosan és alaposan el van látva a modern szakirodalom ismertetésével, mutatói kiválóak, és – ami nagyon fontos – jó minőségű és kitűnően tördelt képeket tartalmaz. De miről is? A mai pszichológiatörténet-írásban és kognitív elméletalkotásban egyaránt előtérbe került a metafora problémája.

review_pic
Boldogabbak vagyunk, mint 12 000 évvel ezelőtt? (2021.03.04)

Tízezer éve járjuk a mezőgazdaság, tágabb értelemben a környező világ jelentős megváltoztatásának útját. Mielőtt evidenciaként könyvelnénk el, hogy jó irányba haladunk, érdemes lenne ezt megfelelő érvanyaggal is alátámasztanunk. Erre tesz kísérletet Horváth Balázs A fenntarthatóság pszichológiája – A környezeti problémák emberi oldala című kötetében. A szerző korábbi munkái A beteg bolygó, illetve az Erkölcs és civilizáció címet viselik. Az előbbi a környezeti problémák rövid bemutatása után mai világunk és civilizációnk kialakulásával, az emberi élettartam és egészség elmúlt tízezer év során bekövetkezett változásaival foglalkozik. Utóbbi pedig a környezeti problémákkal együtt járó erkölcsi kérdéseket teszi vizsgálata tárgyává.

review_pic
A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete (2021.03.04)

A fenntarthatóság és fenntarthatatlanság fogalmaival először az egyetemi tanulmányaim során találkoztam (a Szegedi Tudományegyetem Környezettudományi szakára jártam), és már akkor foglalkoztatott az a társadalmi jelenség, amit ez a két fogalom takar. A tanulmányaim befejezése után azonban kissé elsikkadt ez az érdeklődés, más felé fordult a figyelmem, így háttérbe szorult nálam a téma. Viszont most Horváth Balázs könyve, A beteg bolygó, egy három kötetes mű első része, globális viszonylatban foglalkozik korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáival. További részei: Erkölcs és civilizáció és A fenntarthatatlanság pszichológiája.

review_pic
Hogyan alakítja át a digitális forradalom a kultúrát? (2021.03.01)

Világunk gyorsan változik, akár az ellenállás, akár a sodródás mellett döntünk, szükséges a kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok ismerete. A DIGITÁLIS FORRADALOM nem fog megállni – de még lassulni sem – attól, hogy mi, „hétköznapi halandók” nem értjük. Tudomásul kell vennünk a változást, s ha nem akarunk kiesni a világ hétköznapi működéséből, akkor meg kell ismerkednünk az alapvető jelenségekkel és fogalmakkal. A minket körülvevő társadalmi és kulturális jelenségek a szemünk előtt, a kezünk között zajlik, belép az otthonunkba és átformálja szokásainkat. Azt, hogy mi történik, láthatjuk, látjuk (nehéz is lenne nem látni!), azt, hogy hogyan és miért történik, már sokkal nehezebb detektálni… …és még ennél is nehezebb érvényesen leírni.

review_pic
A pletyka természete (2021.02.23)

Ha azt nézzük, milyen rugókon ketyeg az emberek és közösségeik élete, köztük igen fontos a pletyka. Különösen így volt korábban, amikor közösségeikben egymásra figyeltek. Mára, az információ-technológiák szárnyán, a pletyka is sokban átalakult. Bőven és igen érdekesen tárgyalja ezt a könyv. A pletykáknak esetenként komoly hatásuk lehet a piaci árak alakulására - spontán vagy nagyon is célzott felhajtó vagy romboló erőként egyaránt. S vajon a piacokon, a közéletben és a politikában hányan képesek különbséget tenni pletyka és mesteri vírusmarketing között? A Typotex ajánlójából idézve: "A pletyka, amely mindig is jelen volt a társadalmi életben, ősi szükségletünk, és messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás.

review_pic
Miért nem a boldogság az emberiség célja? (2021.02.22)

Logikus lenne, ha az emberiség a boldogság felé törekedne. De akkor miért nem vagyunk boldogabbak, mint a történelem hajnalán? A VILÁG EGYRE BONYOLULTABB, illetve ahogy egyre több tudást halmoz fel az emberiség, úgy látszik egyre bonyolultabbnak. S közben úgy tűnik az ember(iség) nem képest lépést tartani a mindent elborító információ- és tudásmennyiséggel. Pontosabban: valószínűleg nem is akar lépést tartani. Talán mert leköti a(z egyre magasabb színvonalú) létfenntartás nyűge-gondja, másrészt szeretné biztonságban érezni magát. Ehhez a biztonságérzethez, akkor is, ha hamis biztonságérzet, a legrövidebb út az egyszerű válaszokban rejlik. AZ EGYSZERŰSÉG LEGTÖBBSZÖR maga az illúzió, a világ nem úgy működik – nem is működhet úgy – ahogy azt az összeesküvés-elméletek gyártói, követői és rajongói szeretnék.

review_pic
Éljen a bürokrácia! (2021.02.17)

Ha azt érzi, hogy fizetett alkalmazottként értelmetlen és szükségtelen dolgokat tesz, ráadásul mindezt ki sem szabad mutatnia, akkor nagy valószínűséggel a bullshit munkák egyikét végzi. Az amerikai antroplógus professzor könyve vitára ingerlő, csípős kritika a bürokrácia, és az önmagát istenítő kapitalizmus ellen, amely a hasznos munkát végzőket megveti, a felesleges munkahelyeket pedig évről évre növeli. A Cadizi Vízügyi Hatóság valamelyik irodájának alkalmazottja egy nap megelégelte, hogy főnökeitől nem kap értelmes munkát, így hazament. Majd hat éven át inkább otthon olvasgatta Spinozát. A fizetését persze ugyanúgy felvette. Mindez 2010-ben derült ki, amikor a közszolgát a hivatalában eltöltött hosszú évek után ki akarták tüntetni. Csak hát nem találták sehol… Ha már kinevették magukat, elárulom, hogy ez a véres valóság.

review_pic
Pintér Gergő: Új világok teremtése - Geometriai képzetek és képződmények (2021.02.09)

Remek könyv a kutató szellem és tudás erejének felfedezéséhez. A matematika ebben egészen különleges és egyedülálló: kellő kíváncsisággal és tudással merőben új világokat fedezhetünk fel benne. Pintér "teremtést" mond, s ez valójában ősidők óta kísértő filozófiai alapkérdés: teremti vagy felfedezi-e az ember a matematikát. A gyakorlatban mindegy is - a lényeg, hogy annak univerzuma nagy valószínűséggel végtelen, a kutató sohasem fogy ki az új lehetőségekből, a kreatív elme pedig előbb-utóbb szinte mindenhez talál gyakorlati alkalmazást, hasznosítást. Olyan lehet, mint a fejlesztés varázsa: az ember létrehoz egy megoldást, egy rendszert, és látja, hogy az jó - akkor jön a talán még izgalmasabb rész: keresni kezdi, milyen új távlatok nyílnak belőle, s azok mi mindenre lehetnek még jók.

review_pic
Álommeló vagy rémálom? (2021.02.08)

Sokan feltehetően el sem hinnék elsőre, milyen irdatlan összegeket költenek cégek bullshit munkakörökre, és olyan alkalmazottakra, akik semmit se csinálnak. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA. Képzeljük el, ahogy a szomszéd panaszkodik: „napi nyolc órát ülök a légkondis, kényelmes irodámban és a kutya nem néz rám. Egyszer-egyszer át kell futnom egy táblázatot, hogy formailag rendben van-e, bár ezt bárki megtehetné azok közül, akik a főnöktől eljuttatják nekem a papírt, de akár egy gép is! De nagyjából ennyi. Egész nap gépezek, telefonozok, sétálgatok, és legalább két órás ebédszünetet tartok egy drága étteremben. Alapvetően ennyi egy napom – sosem volt még ilyen rossz.” Értetlenül kiguvad a szemünk, de a kezdeti értetlenség lassan irigységbe, majd dühbe csap át. Mit akar a szomszéd? Pont ilyen munkára vágyik mindenki! Hát nem?   2020.

review_pic
Gravitációs hintamanőverek és átkos csalmatok (2021.02.08)

A kötet egy korábbi recenziója már hivatkozott a madáchi idézetre az Ember tragédiájából Lucifer megjegyzésére, hogy a kémia a tudományok sorában középen áll. A mozgásformák között a kémiai bonyolultabb a mechanikai vagy a fizikai mozgásformánál, viszont bonyolultságában alatta marad az élővilág szervezettségének. Lente Gábor (a Debreceni Egyetem tanára, Fulbright- és Bolyai-díjas) összeállítása nem szorítkozik a vegytan világára, tudományos szintézist tartalmaz, ember és tudomány, irodalom, társadalom és természet összefüggéseit érzékletes dokumentumanyagok segítségével ábrázolva (Typotex, 2017). A természettudomány és a szépirodalom című rész hihetetlen anakronizmusoknak tűnő tényeket tartalmaz. Homérosz már tudta, hogy Odüsszeusz hazatérésének napján újhold volt.