Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Könyvajánló (2023.01.31)

Egy házasság manapság leggyakrabban akkor ér véget, mikor kiderül, az egyik fél hűtlen volt, megjelent a két szereplőre korlátozódott történetben az a bizonyos harmadik. Vajon mi a helyzet akkor, ha azt hisszük, úgy tudunk ura lenni a helyzetnek, ha megengedjük, hogy megtörténjen? Ennek a különös helyzetnek a tragédiáját meséli el Geir Gulliksen történetében. A történet elbeszélője Jon, a férj, aki úgy próbálja feldolgozni válása körülményeit, hogy a felesége nézőpontjába helyezkedve elmeséli közös életük történetét megismerkedésüktől a válásukig.

review_pic
Könyvajánló: A rugalmas agy - Miért tanulunk hatékonyabban, mint a gépek? (2023.01.23)

Karácsony előtt jelent meg Stanislas Dehaene: A rugalmas agy - Miért tanulunk hatékonyabban, mint a gépek?  című könyve magyarul, Jakabffy Éva és Imre fordításában, a Typotex kiadó gondozásában. Dehaene francia megismeréskutató-neuropszichológus a tudatosság idegrendszeri alapjait vizsgálja és meghatározó jelentőségű eredményekkel járult hozzá a tudatosság kialakulásának megértéséhez. 2014ben megjelent könyvét olvasva fogalmazódott meg bennem ennek a blognak a gondolata.

review_pic
Cecilie Enger új regényének főszereplője két valós történelmi alak, Norvégia első női hajótulajdonosai, akik abban az időben, amikor a nők sorsa a házasság volt, üzletet, gyárat alapítottak, végül pedig saját hajózási társaságot – és életük végéig együtt (2023.01.21)

Cecilie Enger új regényének főszereplője két valós történelmi alak, Norvégia első női hajótulajdonosai, akik abban az időben, amikor a nők sorsa a házasság volt, üzletet, gyárat alapítottak, végül pedig saját hajózási társaságot – és életük végéig együtt is éltek. Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai.

review_pic
Élni tovább (2023.01.21)

Könyv azokról, akik túlélték a háborút. Meg azokról, akik nem.  Az örmény-azeri háború után egy örmény határvárosban játszódó, egymással lazán összefüggő novellafüzérben a háború túlélőinek és az elesettek családtagjainak életébe nyerhetünk bepillantást. Miképp tudnak tovább élni a szörnyű tragédiák után, el lehet-e viselni a szeretteink elvesztését, hogyan képesek feldolgozni a testet-lelket nyomorító traumákat?

review_pic
Erőink felszabadító játéka (2023.01.21)

A könyvet egy remek Nietzsche-esszé zárja, amelynek témája a kortárs Nietzsche-irodalomban gyakran tárgyalt kérdés, hogy mi Nietzsche művének etikai tartalma. Menke a nietzschei esztétika felől közelíti meg ezt a problémát és fontos belátásokra jut. Például amikor bemutatja, hogy a „tragikus művész” nietzschei bemutatásán keresztül tárul fel egy másik, nem-morális jó és szabadság koncepciója. Ahol ugyanis a jót csak gyakorlati értelemben fogjuk fel, „ott a tragikus kudarcot csak panaszolni, talán elviselni lehet, de soha nem lehet igenelni. Ezt csak egy másik jó fényében lehet, és éppen erre képes a tragikus művész…”.

review_pic
Amikor egy hang a fejünkben elkezdi sorra venni a katasztrófa-forgatókönyveket (2023.01.21)

Az elme kiváló szolga, de rémes úr! Sok más közhelyhez hasonlóan ez is sántít, […] de valójában nagy és szörnyű igazságot fejez ki. A legkevésbé sem véletlen, hogy a lőfegyverrel öngyilkosságot elkövető felnőttek szinte mindig főbe lövik magukat. E – David Foster Wallace amerikai írótól származó – idézetnél aligha lehetett volna jobbat találni ehhez a könyvhöz.  Roland Paulsen svéd szociológus munkája ugyanis arról szól, miért támadnak olyan gondolataink, melyektől aztán képtelenek vagyunk szabadulni.

review_pic
A barátság életet ment, a magány pusztító hatású (2023.01.20)

A barátság és a közösség (neuro)anatómiája címmel tartott székfoglaló előadást a Magyar Tudományos Akadémián Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúciópszichológia-professzora. Napjaink egyik legismertebb antropológusa az emberi kapcsolatok avatott ismerője. Legújabb kötete a napokban jelent meg. A magány a modern kor gyilkos betegsége, hamar felváltotta a megszokott jelölteket a legfőbb halál­okok között – olvasni az első oldalakon a Barátok – Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? címmel a Typotex Kiadónál megjelent Robin Dunbar-kötetben.

review_pic
A háború rendje (2023.01.20)

Az elesettek történetei a többség nyelvén szólva ismertethetők meg a világgal csak igazán. Az oroszul író, örmény származású Narine Abgarjan második könyve, az Élni tovább 2018-ban jelent meg, 2022-ben fordították magyarra. Harminckét egymáshoz lazán kapcsolódó, leginkább novellaként olvasható történetet foglal magába, melyeknek fő témái a hegyi-karabahi – vagyis az azeri és örmény határ menti régióban dúló – háború feldolgozásai. Referenciális olvasata a traumairodalom népes táborához csatolja a kötetet.

review_pic
„Azért vannak a jóbarátok…” – hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? (2023.01.20)

Miközben mindennek van szociológiája, például a családnak is, a rokonságok tanulmányozása pedig már-már a társadalomtudomány őse, ám éppen mintha a barátságnak nem lenne szociológiája. Hisz barátja mindenkinek van, a barátok jönnek-mennek, meg- és kibeszéljük a dolgokat, tudjuk, amit tudunk és amit tudni kell. Persze, akad azért szakmunka, de jellemző, hogy legalábbis a kereső szerint utoljára 2007-ben jelent meg ilyen mű magyarul, A barátság szociológiája Dávid Beáta és Albert Fruzsina tollából.

review_pic
Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét (2023.01.20)

ón Kalman Stefánsson regénye visszapillantásokból kibomló utazásra viszi az olvasót négy nemzedék 150 évet átfogó családtörténetében, utazásra, amely a századforduló Reykjavíkjában kezdődik, majd egy parasztgazdaságon és egy patchwork-család kis lakásán át a mai Izlandon ér véget. Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba.