Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
WTF — Mit hoz a jövő? Tim O’Reilly új könyvéről (2018.12.12)

Kedden volt Tim O’Reilly WTF — What’s the Future c. könyvének magyar bemutatója a Typotex kiadó szervezésében. A #PosztmodeM műsorának arról meséltem, hogy miért ez a mű címe, mi köze van ennek a technológiához és miért érdemes elolvasni a könyvet? https://www.youtube.com/watch?

review_pic
Egy kultúra között (2018.11.27)

Schiller Róbert könyvének címe ellentmondásosnak tűnik. Korábban sokat elmélkedtek a természettudományos és a bölcsész műveltség közötti feszültségről, a kétféle gondolkodásmód különbözőségéről. A szerzőnek a kötetben összegyűjtött írásai arról tanúskodnak, hogy a kétféle műveltség közötti különbségtétel inkább erőltetettnek, mint valósnak mondható. Nagyon sok mindenről tudhatunk valamit, egészen különböző területeken lehetünk tájékozottak. A sokoldalú műveltség olyan felismerésekre vezethet bennünket, amelyekre egy úgymond szakember nem jöhetne rá. Tekintve az ember véges életét és erejét, tudásának állapotát, két szélsőség jellemezheti. A szakember egy szűk terület jó ismerője, arról nagyon sokat tud. A műkedvelő sok mindenféléről tud valamit, de mindenről csak keveset.

review_pic
Egy ember, aki nem a világ felől szemlélte a művészetet, hanem a művészet felől a világot (2018.11.27)

A minden alatt ebben az esetben a hétköznapi valóság összes eredményét és eseményét, a tudomány egyéb vívmányait értjük. Úgy, ahogy John Ruskin tette. Őszintén: belepusztulnék, ha John Ruskin (1819-1900) írásairól gőgből fakadó lenézés és irigységből fakadó malícia nélkül kellene beszélnem/írnom. Pedig valószínűleg csak irigye vagyok ennek a különös alaknak, aki a XIX. század közgondolkodását úgy tudta befolyásolni, hogy közben ő maga mindvégig kívülálló maradt. Mert annak kellett lennie. Csodabogárságában is értője, alakítója és diktálója volt egy különös korszak ízlésvilágának.

Európai irodalom 3D-ben (2018.11.27)

A Typotex Kiadó életében fordulópontot jelentett, amikor első alkalommal pályáztak és nyertek a Kultúra keretprogramban. Az 1989-ben alapított könyvkiadó ugyanis a pályázat előtt kizárólag szakirodalom megjelentetésével foglalkozott, és kifejezetten az EU-s támogatás hatására nyitottak a szépirodalom irányába. A Science in Fiction című projektjük után a Kreatív Európa Program Műfordítási pályázatán is sikerrel indultak. A részletekről Horváth Balázs kiadóvezetőt és Déri Ákos vezető szerkesztőt kérdeztük. „A Science in Fiction című sorozattal elsősorban a saját közönségünk kezébe szerettünk volna szépirodalmat adni, így mindegyik könyv középpontjában valamilyen tudományos kérdés vagy felvetés áll.

review_pic
Üveggyöngyjáték (2018.11.26)

Schiller Róbert fizikai kémikus kötete, amely a szerző 2003-tól 2017-ig tartó tudományos ismeretterjesztő tevékenységének nagy gonddal válogatott, rendkívüli jól strukturált és gazdagon illusztrált keresztmetszetét adja, kasztáliai derűvel és ünnepélyes komolysággal tölti el az olvasót. A könyv világát az a meggyőződés alapozza meg, hogy a történeti időben létező ember kulturális tevékenysége egyetlen összefüggésnek tekinthető, melyben a természettudományos és művészi megismerésmód pályái párhuzamosan és egymást befolyásolva haladnak.

review_pic
Leszólt modern klasszikusok (2018.11.21)

A közízlés számára nehezen érthető művek vezetik a műkincspiac eladási sikerlistáját. Martos Gábor, a műkereskedelem elméleti szakértője arra keresi a választ új könyvében, mi állhat ennek hátterében. Martos Gábor újságíró és képzőművészeti szakíró „Ilyet én is tudok” címmel írt új műkereskedelmi témájú kötetet, melynek bemutatóját az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron tartották. A fővárosi Millenárison Emőd Péter szakújságíró kérdéseire felelve a szerző László Zsófia művészettörténésszel közösen értekezett arról, miért bosszantó és miért felelőtlenség azt mondani egy képzőművészeti műalkotás előtt állva, hogy olyat, mint a kiállított mű, bizony maga is tudna.

review_pic
Ilyet én is tudok, mondják sokszor a kortárs művészetről - de akkor miért nem csinálják? (2018.11.21)

Vajon miért a - sokszor nehezen befogadható - kortárs festmények vezetik a nemzetközi eladási listákat? - teszi fel a kérdést Martos Gábor művészeti szakíró Ilyet én is tudok - Sokmilliós művek kalapács alatt című kötete, amelyet pénteken mutattak be az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron. Martos Gábornak 2013-ban jelent meg ugyancsak a Typotex Kiadónál a Műkereskedelem - Egy cápa ára című könyve, amelyben a műtárgy-árverések világába vezette be az olvasót. A friss munka ennek folytatása vagy inkább ikerkötete - mondta el a kötetbemutatón Martos Gábor. Mint hozzátette: kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív munkákat felvonultató képzőművészeti kiállításokon gyakran hallotta a látogatók szájából a lekicsinylő hangsúllyal kiejtett "ilyet én is tudok" mondatot. Érdekes módon azonban a nemzetközi műtárgypiacot mégis a 2.

review_pic
Ha tudsz ilyet, csináld! (2018.11.21)

ŐSZINTÉN BEVALLJA: mások bosszantására kezdte el ironikus Facebook-sorozatát évekkel ezelőtt. Martos Gábor művészeti író olyan modern és kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív alkotásokat mutat be, amelyek font- és dollármilliókért kelnek el a külföldi aukciókon. „Ilyet én is tudok” – ezt a címet kapta a napokban megjelent legújabb könyve is. A műkereskedelem elméleti kérdéseivel foglalkozó szerző a festészet napja táján igazi csemegékkel szolgál arról, hol kezdődik és mennyit is ér napjainkban a művészet.    – Mégis, kiket szeretne bosszantani ezekkel a bejegyzésekkel?  – Azokat, akik mondjuk három vonal meg két színes folt láttán rögtön kijelentik: ilyet én is tudok festeni!

review_pic
Rekord árlisták (2018.11.20)

A műkereskedelem – aukcióktól a magánjellegű adásvételig – igencsak besűrűsödött, köszönhetően az alacsony kamathozamoknak. A jónép azt látja, hogy egy kép öt éve még negyvenötmillióért kelt el, ma száztízmillióért ütötték le. (Fiktív példával élek…) Egy ilyen jellegű befektetéssel legfeljebb a lakásvásárlás tud konkurálni. (Ha sok pénzed van az induláshoz…) Martos Gábor előző könyve is ezt a „dzsungelt” kutatta, közgazdasági mutatókat és a jelenkori művészettörténeti dimenziókat összekapcsolva, de inkább a nemzetközi műtárgypiac furcsaságait bemutatva. Akkori könyvének alcíme is ezt az ironikus, jóllehet halálkomoly összefüggést célozta: Egy cápa ára.

review_pic
Ezért nem tudsz ilyet (2018.11.20)

Tegyük a szívünkre a kezünket, és valljuk be, hogy mindannyiunkat ért már meghökkentő élmény egy-egy árverési rekord hallatán. A döbbenetet ilyenkor vagy a sztártétel esztétikai kvalitása, vagy a licitcsata végére kiharcolt leütési ár okozza. És biztosan hallottunk kortárs és/vagy absztrakt képzőművészeti kiállítás alkalmával értetlenkedő megjegyzéseket is. Ezek a felhangok általában abból a frusztrációból fakadnak, hogy a látottak valamilyen oknál fogva dekódolhatatlanok a befogadó számára. A meghökkenés hatványozódik, amikor arról értesülünk, hogy milyen összegekért kelnek el ezek a művek, és hogy ki az az „elmekórtani eset”, aki ezt a rengeteg pénz kifizeti értük. Az „Ilyet én is tudok” – Sokmilliós művek kalapács alatt című könyv szerzője, Martos Gábor ennek a reakciónak szeretné elejét venni.