Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Tőr a szívbe (2020.03.13)

Kegyetlen. Tűpontos. Zavarbaejtő. Szívkaristolóan őszinte. Egy történet, ami bárkivel megeshet. Mégis, mindenki azt hiszi, hogy ő lesz a kivétel, hogy vele sosem. Pont ez benne a kihívás: a regény nem egy nagy, különleges történetet mesél el, hanem egy filmekben, könyvekben, festményeken és a körülöttünk élők életében ezerszer is látott; velünk is megtörtént/bármikor megeshető, valójában végtelenül prózai és mindennapi esetet – egy szerelem végét, egy házasság végét, két ember közös történetének a befejezését. Hiszen amióta világ a világ, így megy ez: az emberek találkoznak, szerelembe esnek, aztán a szerelem elmúlik, a közösen felépített élet darabokra esik, hogy átadja a helyét valami/valaki másnak – egy új fejezetnek.   Geir Gulliksen könyve is egy ilyen mindennapi esetet próbál rögzíteni – szerintem zseniálisan.

review_pic
A Krach-sziget (2020.03.13)

Ezt a könyvet valamikor október-november magasságában vettem egy könyves adok-veszek csoportban, egy berlini útikönyv kvázi kísérőjeként. Bár nem mostanában fogok ismét kóricálni a német fővárosban, Valcsanova könyve szépen felpiszkálta a fantáziámat. Kit akarok becsapni, a címe miatt reménykedtem valami földrajzos áthallásban. ????Az ünnepek alatt végre elővettem ezt az ígéretesnek tűnő, rövid olvasmányt. Lássuk, mi sült ki ebből a véletlenszerű választásból! Röviden miről is szól? A mókuskerék szorítása elől Aszja [igen, ez egy bolgár női név] egykori férje adriai nyaralójába menekül, miközben egyik kolléganője, Radoszt [ez is egy női név] különös megszállottságtól hajtva (és az asztrológiától túlfűtve) próbálja a nőt megmenteni valami nagy katasztrófától… Bővebben nem fejtegetném a cselekményt.

review_pic
Ha összecsapnak fejed felett a hullámok, kiutat jelent egy mediterrán sziget? (2020.03.13)

… csak remélheted, hogy minden jóra fordul! Persze, ahogy a Krach szigetből kiderül, talán minden csak nézőpont kérdése! Ina Valcsanova regénye… A Balkán nincs olyan mesze, mint azt sokszor hinni szeretnénk. Ina Valcsanova két szálon futó regényének két szófiai szereplője – a regény két női narrátora – akár magyar is lehetne. Ismerősek a helyzetek, a karakterek, a reakciók… s bár a Krach szigetnek nevezett Krk elsősorban a nyugatiaknak turistaparadicsom, mégis, mi itt Közép-Európában tudjuk, mi az, amit a mediterrán tenger adhat(na). Aszja – a regény kurzívval szedett részének mesélője – is abban reménykedik, hogy a Balkán másik felén található adriai szigeten fellélegezhet, és kicsit kívülről tekintve az életére, talán valami megoldást talál. Az utazás és a sziget számos/számtalan lehetőséget kínál.

review_pic
A Krach-sziget (2020.03.13)

A szerzőnek ez a harmadik könyve, magyarul viszont az első, ami idén jelent meg a Typotex Kiadónál. A bolgár írónő írásával 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A történet Aszjáról, egy bolgár nőről szól, aki a hétköznapok és a családi ügyek elől egy hosszú pihenést szervez magának, így egy adriai szigeten köt ki. Célja, hogy újra megtalálja önmagát a nyugalom szigetén. Ám a nyaraló, ahol megszáll a volt férje és annak felesége tulajdonában van, így hát osztozniuk kell rajta. Aszja elsőre furcsának találja az új feleséget, ám végül jól kijönnek egymással. Sikerül elfelednie az otthoni gondokat, teljesen kikapcsol, amihez hozzájárul az is, hogy nincs se telefonja, se saját autója.Aszja nyaralása mellett fut egy másik szál, ahol egy kolléganője megszállottan követi őt, mindent meg akar tudni róla.

review_pic
Krach sziget (2020.03.13)

Mikor először kezembe vettem ezt a nagyon szép és különleges borítójú könyvet, csupán csak a címe alapján még csak sejtelmem se volt, hogy miről is fog szólni. Megfogott a könyv fülszövege, a tengerkék borítója és az eredeti címe. Ez az a könyv, ami nagyon eltalálta az én ízlésemet, ugyanis van benne egy egészséges irónia, eredetiség és fantázia.Engem nagyon megfogott ennek a könyvnek a stílusa és a szerkezete. Két teljesen különböző karakterű elbeszélő szólal meg a könyvben. Az egyik nő szinte már megszállottan és fanatikuson igyekszik a tökéletességre és a harmónia megteremtésére. A másik nő, férje és fia elől menekülni tűnik egy horvát kis szigetecskére, hogy újra önmagára találjon. Csak a könyv előrehaladtával derül ki, hogy valójában ez a két nő valamikor már találkozott és innentől kezdve életük két teljesen különböző irányba ment el.

review_pic
Egymás hálójában (2020.03.06)

Nem egyedülálló ugyan, mégis szokatlan, hogy egy könyv mindkét oldaláról kezdődjön, és semmiféle támpontot ne adjon, melyik felét olvassuk előbb. Két naplót tartalmaz Ida Jessen könyve: egyik felén egy vidéki körzeti orvos anagrammákkal teletűzdelt visszaemlékezéseit, élettől való búcsúját találjuk, másikon felesége, egy haladó szellemű tanítónő naplóját olvashatjuk. E szokatlan forma azonban nem csupán figyelemfelkeltő. E gesztus tökéletesen leképezi a dán írónő regényét, ami maga is egy feladvány, és a benne feltáruló történet éppúgy nagy szabadságot testál ránk. A dán krimik rejtélye telepszik Jessen szerelmi tükörtörténetére. Habzsoljuk az oldalakat, hogy közelebb kerüljünk egy huszonhárom évig tartó házasság titkához, ám az rendre kisiklik kezeink közül.

review_pic
Festő ​a mosogató alatt (2020.03.06)

A harmadik magyarul megjelent kötetéhez érve már pontosan tudhatja az ember, hogy mit várhat egy Afonso Cruz regénytől: egy könnyed és szórakoztató módon előadott, fantáziadús, allegóriákban és áthallásokban gazdag, ám realitásoktól mentes, csapongó mesét a 20. századi európai történelemből, ami az élet fontos témáiról akar elmondani fontos dolgokat. Ez most sincs másként. A festő a mosogató alatt egy zsidó származású cseh (élet)művész, Jozef Sors története, aki a 20. század első felének jobbára csak papírmasé módon felépített díszletei között szembesül olyan problémákkal, mint megannyi másik ember, de a reakciói megint csak olyan meghökkentőek és realitásoktól mentesek, mint bármely más Cruz-figurának.

review_pic
Mielőtt elváltunk (2020.03.06)

" - Mesélhetnél rólunk.   -Rólunk?    -Mesélj nekem úgy, mintha semmit se tudnék! (...)   -Nem hiszem, hogy képes vagyok rá. Nem, nem akarom, nem tudom.    -Akarod, hogy inkább én mondjam el? Akkor majd én elmesélem."    És elmeséli a férj, hogy mi volt, mielőtt elváltak.  Hogyan ismerkedtek meg, hogyan szerettek egymásba, hogyan alakult az életük,  miként szeretett ki belőle a felesége, hogyan távolodtak el egymástól, s miként lett vége mindennek. Azokat a pillanatokat ragadja meg, melyeket ő tart fontosnak. És nem csupán azokat a momentumokat, hanem úgy, ahogy ő maga érzékelte, értékelte. A saját oldalunkról nézve természetesen mást sem csinálunk, mint azt találgatjuk, hogy a másik miért csinálja azt, amit, mire gondolhat, mit érezhet.

review_pic
Jobban élünk, mint tízezer éve? (2020.03.06)

A címben feltett kérdésre nem olyan könnyű a válasz, mint elsőre tűnhet. A pesszimisták érvei jól ismertek: változik a klíma, emelkednek a tengerszintek, csökken a biodiverzitás, terjednek a szuperbaktériumok, nő az egyenlőtlenség, ég a világ. Az optimisták ezzel szemben a növekvő élettartamra, termelésre vagy GDP-re; a fejlett orvostudományra; a technológiai fejlődés mértékére és annak a kényelemre gyakorolt hatására hivatkozhatnak.

review_pic
A szerelem a hatalomról szól… (2020.03.05)

… a hatalmi viszonyok pedig folyamatosan változnak, még két olyan ember között is, akik együtt élnek – írja Geir Gulliksen. A skandináv irodalom az elmúlt években komoly nemzetközi figyelmet vívott ki magának, s ez nem csak a skandináv kriminek köszönhető. Létezik egy másik ösvény, amelyen olyanok járnak, mint Karl Ove Knausgård, vagy Tomas Espedal. Korábban nem ismert megrázó – és mégis konstruált – őszinteséggel gazdagítják az irodalmat. Könyveiknek tétje van, nem csak az író, de, ha már belefogott az olvasásba, akkor az olvasó számára is. EHHEZ AZ „ÚJ-ŐSZINTE” ÁRAMLATHOZ TARTOZIK GEIR GULLIKSEN IS. „…Az ember bárhol találkozhat valakivel, akivel egymásba szerethetnek. Teljesen váratlanul ránézel valakire, aki őszinte és kutató pillantással néz vissza rád. Valaki, akiben megvan mindaz, amire vágysz, humor, biztonság, játékosság.