Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Saját kezünkbe vehetjük az evolúciót! (2019.07.16)

A tudományos ismeretterjesztés óriási változáson esett át az elmúlt évtizedekben. Szerencsénkre. A tudósok és kutatók megtanultak az „emberek nyelvén”. A legkiválóbbak még arra is képessé váltak, hogy humort csempésszenek munkájukba, s olyan érdekes asszociációk mentén tárják fel az összefüggéseket, melyek megragadják – s nem eresztik – a „civil” olvasók fantáziáját. A tudományos ismeretterjesztés – miközben elmélyült – bestseller-gyanússá tudott változni. (Én úgy emlékszem, a XX. század vége felé ez erősen máshogy nézett ki.) Åsmund Husabø Eikenes orvosbiológusként dolgozik az Oslói Egyetem matematikai és természettudományi karán. Talán pont azért, mert tudományos újságírással hosszabb ideje foglakozik, képes arra, hogy a szakszavakat kikerülve, közérthető módon meséljen a tudományról.

review_pic
Minden, amit tudni szeretnél a kezedről és annál is több (2019.07.16)

"A könyv minden egyes része a kézzel kapcsolatos kérdésekkel kezdődik. Honnan származik a kezünk, és hogyan működik? Hogyan véd meg bennünket a bőrünk valamennyi veszélyforrástól, amellyel kapcsolatba kerülünk, milyen potenciál rejlik egy ujj sejtjeiben? Hogyan használhatjuk a kezünket a jövő alakítására? A válaszok egyszerre nyújtanak lenyűgöző példákat az emberi test működésére vonatkozóan és inspiráló történeteket arról, mi mindenre lehetünk képesek a kezünkkel."Minden, amit tudni szeretnél a kezedről és annál is több. A Typotex Kiadó olyan ismeretterjesztő művel örvendeztette meg olvasóit, amely a kéz történetét, biológiáját járja körbe keletkezésétől napjainkig. A kötet szerzője  Asmund H. Eikenes, címe Utazás a kezed körül.

review_pic
MINDEN EMBER KEZÉN MEGTALÁLHATÓK A GORILLA- ÉS A CSIMPÁNZUJJAK (2019.07.15)

„Csábító az az elképzelés, hogy az embereknek a jövőben olyan kezük és agyuk lesz, amelyek még inkább megfelelnek a digitális mindennapoknak. Lehet, hogy megváltozik a hüvelykujjunk, talán megszűnik a kisujjunk, még nagyobb lesz a fejünk, esetleg az érzékeink még inkább a digitális inpulzusok regisztrálására specializálódnak majd?”  – lebegtet meg egyet a lehetséges jövőváltozatokból Åsmund Husabø Eikenes, a Typotex gondozásában magyarul a múlt hónapban megjelent Utazás a kezed körül című tudományos bestsellerében.  A szerző szerint a válasz nem, a hipotézis ugyanis nem felel meg az evolúcióra és a természet sokféleségére vonatkozó alapvető játékszabályoknak. „A biológiai változatosságot át kell tudni vinni a következő generációra, a kiválasztódásnak pedig olyannak kell lennie, hogy csak néhány utód éljen túl.

review_pic
Enciklopédiát írtak az emberen túli világ peremvidékéről (2019.07.15)

Június közepén jelenik meg három fiatal képzőművész szerkesztésében egy szótár, amely az egyik első magyar nyelvű betekintést nyújta az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb filozófiai univerzumába.  Az extrodæsia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című kötet abból a sokszor zavarba ejtő, de rendkívül izgalmas és provokatív gondolkodásból mutat be fogalmakat és szerzőket, melyben megkérdőjeleződik az emberi tapasztalás központi szerepe, és melyben többé nem kitüntetett létező az ember a világ többi teremtménye és tárgya között.  Emögött a gondolkodás mögött nem egyetlen, határozott irányú filozófiai iskola rejlik, sokkal inkább egymás mellett alkotó szerzők laza szövetségéről lehet beszélni.

review_pic
Elméleti kalauz a katasztrófához és annak elkerüléséhez (2019.07.15)

Egyedülálló vállalkozás: az xtro realm csoport enciklopédiát rakott össze, amely az antropocén korszakkal kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket, elméleti irányokat gyűjti egybe. Elolvastuk a kötetet. Bár kezdetének ideje vitatott, az antropocén, mint földtörténeti korszak létezése, vagyis az emberi tevékenység bolygónkat meghatározó hatásának kora, mostanra megkérdőjelezhetetlenné vált. A jelenlegi ökológiai válság nem választható el a gazdaságilag privilegizált helyzetben levő, világpolitikailag domináns „globális Észak” értékrendjének antropocentrizmusától, amely legitimálja a természet alárendelt forrásként való fel- és kihasználását a gazdasági növekedés érdekében. Nemcsak kizsákmányolja azt, de alapvetően feltételezi az ember (legalábbis a hasonló geopolitikai háttérből érkező ember) és az emberen kívüli világ hierarchiáját.

review_pic
Mindig kéznél (2019.07.15)

Amikor azt olvasom a kötet hátoldalán, hogy az emberré válás fő tényezőjeként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni, még nem indult el a vezérhangya, hogy ide ezt az írást, mert az agy növekedéséről és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik az ilyen tematikájú művekben. Meg a különböző eszközök használatáról, csak éppen az ezeket megtartó kézről feledkeznek meg. Talán azért, mert éppen kéznél van. Åsmund H. Eikenes norvég biológus ezt a hiányosságot akarta áthidalni könyvében. Különleges utazásra hívta az olvasót, hogy bemutassa, milyen hosszú út vezetett a csupán helyváltoztatásra alkalmas mellső végtag megjelenésétől a mobiltelefonok képernyőjét gyakorlottan böködő ujjak kialakulásáig. Joggal mondja, hogy kezünkről keveset tudunk, ezért itt ez a könyv, tessék elolvasni.

review_pic
Nem a szex, a versengés! (2019.07.12)

Élősködők miatt szexelünk. Egészen pontosan evolúcióbiológusok állítása szerint már maga az ivaros szaporodás, tehát az eltérő nemek megléte is a számunkra halálos, így elég kellemetlen hatású kórokozókkal szembeni versenyfutás eredménye. Ahogy – túlélésért folytatott – küzdelem jellemzi a nemek párválasztását is, tehát azt, milyen eszközöket vetünk be annak érdekében, hogy a szaporodásunk (génjeink továbbörökítése) által minél esélyesebbek legyünk a számunkra haszontalan és kártékony baktériumok megtévesztésére, noch dazu kiirtására. De az egész életünk leírható egy „futópadon folyó versenyfutásnak”. A szex… Figyelnek? Most már jó! Szóval nem (csak) azért élünk nemi életet, mert az kellemes vagy mert sajátgyerek-zsibongásra vágyunk. Nem. Mindez a fegyverkezési verseny miatt történik. Nem, nem a hidegháborús.

review_pic
Az élet értéke (2019.07.12)

A tudományban forradalmi, a politikában liberális, a magánéletében erősen konzervatív volt Charles Darwin, akinek munkássága kapcsán zajlott le az egyik utolsó nagy harc a tudomány és a keresztény egyházak között. Az eredmény jól ismert: az angol tudós átalakította az emberi faj eredetével kapcsolatos nézeteket, provokálta korát, sőt még ma is provokálóan hathat. Darwinról mindenki hallott, de kevesen ismerik igazán ezt a kivételes embert – a megannyi róla szóló életrajz ellenére sem. Stellan Ottosson gondolt egyet, és elénk tárt nem egy újabbat, hanem valami különlegeset. Minden benne van, ami fontos vele kapcsolatban, de emellett rengeteg új adatot is közöl. Megismerjük rendkívül nagy termetű apai nagyapját, Erasmust, az orvost, aki hasonlóan testes kocsisát küldte maga elé beteglátogatáskor. Ha azt megtartotta a padló, ő is bement gyógyítani.

review_pic
A diktatúra mindenkit irányít, a kivétel csak látszat (2019.07.12)

EGY ALTERNATÍV TÖRTÉNELMI REGÉNY, melyben egyáltalán nem fontos az, hogy „alternatív”. Ha mégis, akkor csak annyiban, hogy szabadon gyúrhatja össze a történelem során felgyűlt tapasztalatokat, s még élesebbé, még kontrasztosabbá teheti/tehetné a két párhuzamos történetszál közötti (látszólagos és valóságos) különbséget. Carrasco mégsem ezért írt nem-történelmi történelmi regényt. Nem a rendszer érdekli, hanem az ember. Az ember a rendszerben. Ezért is dönthetett úgy – bár eleinte olyan, mintha ez „csak” az olvasó bosszantása lenne –, hogy a narrátor egy szószátyár vénasszony. Mármint nekünk olvasóknak szószátyár, hiszen a történetben nem sokat szól, inkább gondol. Van – volt eddig – olyan szó, hogy gondolatszátyár?

review_pic
Megfelelési kényszerregény (2019.07.12)

A kolonialista logika is felszínes csupán: a tiltások ellenére ugyan lesz valamiféle kommunikáció a kolonializáló Eva Holman és a kolonializált Leva között, de a szerzőnek arra már nem terjed ki a figyelme, amit Gayatri Chakravorty Spivak olyan világosan megfogalmaz: ha valakin uralkodni akarsz, mondd el helyette a történetét. Eva Holmant úgy találja ki Carrasco, hogy lebénult férjével él, a háborúban elveszítette fiát, és azzal vigasztalja magát, hogy az apjától örökölt töltőtollal (amit többre tart – és sorolja rendületlenül – mint az udvarházat, földeket) írogat, leveleket és történetet, s mivel Leva nem beszél, a történetét ő írja meg, tényeket keverve fikcióval. Ezt mondja, mikor erre reflektál: „amit arról az emberről tudok, az részben képzeletem szüleménye.