Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Edward Frenkel: Csók és matek. A világ rejtett szíve. (2020.10.21)

„Van valahol egy rejtett világ. A szépség és elegancia eldugott univerzuma, amely ezer szállal kötődik a mindennapi világunkhoz. Ez a matematika világa. És ez legtöbbünknek láthatatlan. Ez a könyv meghívó ennek a világnak a felfedezésére.” Frenkel nyitó mondata. És „Ne érts félre! Attól, hogy elolvasod ezt a könyvet, még nem válsz matematikussá. Még azt sem mondom, hogy mindenkiből legyen matematikus. Tudhatod, ha megtanulsz néhány húron pötyögni, még nagyon kevés dalt fogsz tudni eljátszani a gitárodon. Nem te leszel a világ legjobb gitárosa, csak egy picit gazdagabb lesz az életed. Ebben a könyvben megmutatom neked a modern matematika húrjait, amelyeket eldugtak előled. És megígérem, hogy gazdagabb lesz az életed. Célom úgy mesélni el mindent, hogy meg is értsd.” (forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem.

review_pic
Digitális technológiák, társadalomtudományi forgószél (2020.10.18)

Dessewffy Tibor szociológus, egyetemi docens, az ELTE Digitális Kutatóközpontjának vezetője új könyvében alaposan körbejárja a digitális technológiák robbanásszerű terjedésével kialakult új társadalmi kihívások milyenségét, mennyiségét. Nevet ad olyan jelenségeknek, mint a "Big Data és a társadalomtudományok találkozása a műtőasztalon", nemhiába lett könyvének alcíme a Szociológiai képzelet a digitális korban. A tudományos igénnyel megfogalmazott műben bőven találkozni lehet szociológiai és egyéb társtudományi terminus technikus-okkal, amelyek azonban a digitalizáció és a Google világában abszolút nem zavarók.

review_pic
Japán életképek egy külföldi szemüvegén át (2020.10.18)

"Luk Van Haute munkája sokkal több, mint útikalauz. Úgy mutatja be Japánt, ahogyan a turisták vagy akár az ország szerelmesei soha nem láthatják: a mindenki számára elérhető turisztikai látványosságok helyett a japánok mindennapi életébe ad betekintést." Luk Van Haute újságíró, műfordító, aki japán irodalmi tanulmányokat folytatott a Genti és a Tokiói Egyetemen, és olyan írók munkáit fordította hollandra, mint Murakami Haruki vagy Óe Kenzaburó. Ezúttal azonban nem fordított, hanem megmutatja Japán egy olyan oldalát, amelyet csak a helyiek ismerhetnek. Kapunk néhány apró szeletet a japánok mindennapi életéből. Ez a könyv attól érdekes, hogy egy olyan ember írta, aki lassan negyven éve jár-kel az országban, hosszabb-rövidebb időre visszatér az országba, így olyan képe van a lakóiról, mint amilyet se turistaként, se oda születettként nem láthat senki.

review_pic
Miben különböznek a japánok mindenki mástól? (2020.10.18)

„HÁT AZT HISZED, A JAPÁNOK VALÓBAN OLYANOK, AMILYENNEK A MŰVÉSZET ÁBRÁZOLJA ŐKET?” – kérdezte Oscar Wilde 1889-ben. Az 1963-ban született Luk Van Haute már egyetemistaként szerencsés volt: nem csak „itthon”, Európában tanulhatott japánul, de kijuthatott a szigetországba is, mert abban az időben Japán nagyon törekedett arra, hogy a külföldiek megismerhessék az országot. Persze, ennek megvolt a gazdasági alapja is, hiszen akkoriban ott, a távol-keleten jól mentek a dolgok. Luk Van Haute onnantól kezdve a két kontinens között éli az életét, s ha lehetősége van rá, munkavállalóként „belülről” ismerkedik ezzel a sokak számára furcsa, idegen országgal. Nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy többet tud a szigetekről, mint a „mezei útikönyvírók”, s egészen mást, mint azok, akik beleszülettek abba a kultúrába.

review_pic
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb (2020.10.18)

A Typotex Világirodalom sorozata különleges új kötetekkel bővült az évben. A tavaszi újdonságok közül a baszk Martín Olmos Fekete panoptikum - Mesedélután a söpredékkel című könyvével alakult ki nehezebben bensőséges olvasói kapcsolatom: végül azonban az ötletes és különös gyűjtemény győzött, s a Könyvhétben is írhattam róla. A másik már megjelent könyv, Rodaan Al Galidi regénye viszont elképesztő mértékben és azonnal megfogott: már újra is kellett olvasnom, ugyanis valahogyan hiányzott egyszerre abszurd és mindennapi, anekdotikus és filozofikus hangulata. Az író iraki származású, 1998-ban, huszonhét évesen azonban Európába menekült, s Hollandiában folyamodott menedékjogért, kezdetben sikertelenül. Mindenképpen meg akarta azonban tanulni a nyelvet, s egyúttal írni is elkezdett.

review_pic
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb (2020.10.18)

Az Irakban született dán szerző új könyvében egy különleges világot tár elénk. Hőse, Geert, akinek egész élete a fogantatás pillanatától kezdődően nem a leghagyományosabb mederben zajlik. Édesanyja egyedül neveli őt, és az anyuka munkahelyének, a senkinek nem kellő hagyatékokat kiárusító adományboltnak a hátsó traktusában laknak. Geert számára a sok lom jelenti az igazi világot. Éjszakákat tölt el itt bütykölgetve. Egy nap ráakad egy törött Stradivari-hegedűre, és mellette a hegedű hangját rögzítő felvételre. A zene hatására a raktári kanapék faanyagát felhasználva először kipótolja a repedéseket a hegedű testén, majd pontos másolatok elkészítéséhez fog. Hegedűkészítőként meggazdagszik, és végre saját házat vehet. Itt azonban egy újabb abszurd helyzettel szembesül.

review_pic
A Big Data nem felejt (2020.10.18)

Byung-Chul Han dél-koreai származású berlini filozófus új kötetében napjaink társadalmának veszedelmesen aktuális kérdéseit boncolgatja, amelyek ránk égnek, mint Nesszosz inge. A tűz kontextusa egyébként sem áll távol a szerzô esszéitôl – elôzô könyve, A kiégés társadalma az egyéni és közösségi burnout folyamatát tekintette át filozófiai, lélektani és szociológiai nézôpontból. A Pszichopolitika legalább ilyen összetett szempontrendszer alapján elemez: túl azon, hogy a neoliberális kizsákmányoló társadalom kérlelhetetlen és szókimondó kritikusa, Byung-Chul Han pengeéles késsel fejti szét posztmodern mindennapjaink azon jelenségeit, amelyeket hajlamosak vagyunk teljesen természetesnek tekinteni.

review_pic
Pszicho-Politika: a neoliberális hatalom világa (2020.10.18)

Csak semmi kényszer, semmi fegyelem. Add át magad önként! Ők majd megmondják, kinek mi a sorsa.  Aktiválni. Motiválni. Optimalizálni. Ezek a neoliberális hatalmi berendezkedés új jelszavai. Ég a gyufaszál, fogy a cérna. Képzeljünk el egy világot, ahol nincs magánélet, csak átláthatóság, biztonságos és kiszámítható transzparencia. Ebben a világban a számok magukért beszélnek, statisztikák mérik és mutatják ki a tömeg akaratát. Nincs szükség szubjektumra, nem kellenek a megérzések. A hatalom megenged, felszabadít, és játszani is engedi szép, komoly fiát. Ma tárt karokkal vár minket az új globális, neoliberális világrend.

review_pic
Az Enigma feltörésének igaz története (2020.10.18)

Milyen munka vezetett az Enigma sikeres feltöréséhez? És hogyan vált ennek egyik legfőbb alakjává Alan Turing és Bletchley Park? Dermot Turing nagy fába vágta a fejszéjét, amikor eldöntötte, utánajár nagybátyja, a híres Alan Turing  és társai munkásságának. A kutatók munkáját megnehezítette a tény, hogy nagyon sok, az ügyben döntő jelentőségű irat évtizedekig titkosítva volt, mára azonban a legtöbb anyag titkosítása feloldásra került, a kötet törzsanyagát a francia Gustave Bertrand több száz oldalas irata és jegyzetei adták. Gustave Bertrand francia katonai hírszerző, akinek fontos szerepe volt abban, hogy segítse a lengyelek munkáját az Enigma feltörésében, majd ő és társai hozták tető alá a példátlan együttműködést a franciák (X), a britek (Y) és a lengyelek (Z) között.

review_pic
Enigma – a kémregényeknél izgalmasabb történet (2020.10.18)

Az Enigma feltörése a második világháború egyik fordulópontja, mely szinte beláthatatlanul megváltoztatta a második világháború menetét, sőt talán a végeredményét is. Éppen ezért a köztudatban – látszólag! – ennek megfelelő helyet foglal el. Könyvek és filmek sora foglakozik a kódológéppel és a kódfeltöréssel, Turing teljesítményével… és későbbi méltatlan sorsával. DERMOT TURING MÉGIS TUD ÚJAT MONDANI, egyrészt, mert kutatásai nem csak az angliai kódfejtő központra koncentrálnak, másrészt mert az elmúlt években felbukkant információk segítségével új összefüggéseket is képes volt feltárni. S ráadásul az sem mindegy, hogy a történet előzményeit – amiben szinte szó sem esik a britekről! – szintén kutatás tárgyává tette.