Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Otthontalanul (2020.07.02)

esús Carrasco neve már nem teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt: a spanyol szerzőnek néhány éve jelent meg magyarul Kegyetlen idő című regénye, amely több vonatkozásában mintha előkészítené a terepet a Föld, amelyen állunk című utópiához. A Typotex világirodalmi sorozatában napvilágot látott mű egy újabb, rendkívül markáns szín a fiatal európai alkotók tarka palettájáról: Carrasco világa úgy ejti foglyul az embert, mint amikor egy film hatása alól napokig nem tudunk szabadulni. Az író új regényében a megmaradásért, az emberség utolsó cseppjeinek megőrzéséért küzdenek hősei egy olyan világban, amely épp az emberség eltiprásával igyekszik fenntartani magát.

review_pic
Mi kellene ahhoz, hogy a matek belopja magát a szívünkbe? (2020.07.02)

Interjú Mosóczi András egyetemi óraadó tanárral, a mateking.hu alapítójával.   A karantén időszaka alatt rengeteg szülő segített a gyerekének az otthoni tanulásban. A legtöbben talán a matekkal küzdöttünk. E sorok írója már az általános iskola ötödikeseinek tanított matekkal is nehezen birkózott. De miért ekkora mumus a matek? Hogyan vált az élet megannyi területén segítséget nyújtó tudományterület az átlagember ellenségévé? Így van ez minden országban, vagy ez a magyar oktatás specialitása? Hogyan lehet közelebb hozni az emberekhez a matematikát? Erről beszélgettünk Mosóczi András egyetemi óraadó tanárral, A gondolkodás forradalma – Hogyan alakítja a matematika a világot? című könyv szerzőjével, a mateking.hu alapítójával.

review_pic
A pletyka mindent túlél (2020.07.01)

Többezer éves hagyománya van, találkozunk vele a piacon és a munkahelyen, s akár még a hasznunkra is fordíthatjuk. A pletyka nem jó, vagy nem rossz, értékváltó jelenség – véli Szvetelszky Zsuzsanna, A pletyka természete című könyv egyik szerzője.   A kötetből kiderül, számos megközelítése van, miért pletykálunk. Miért szeretünk pletykálni? Nem tudunk nem pletykálni. Ahhoz a kapcsolatokból és a csoportból is ki kellene vonulnunk, hogy ne legyünk részei. Nem mindenki pletykál ugyanolyan intenzitással, de mindenki érintve van, vagy mondja, vagy hallgatja, vagy róla szól. Az evolúciós magyarázat szerint a csoportnak van erre szüksége: tudnunk kell, mi van a többiekkel, és ez a leggyorsabb mód, hogy eljusson hozzánk a csoporttársunkról az információ, beleépítve annak a véleményét, aki meséli.

review_pic
A három leggyakoribb pletykatéma: a szex, a hatalom és a pénz (2020.06.26)

A pletyka haszna abban áll, hogy a terjesztésével monitorozható a többiek véleménye, sőt, bizonyos értelemben befolyásolható is – mondta elsőként a Tudás.hu-nak Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, akinek Bodor-Eranus Elizával együtt írott könyve, A pletyka természete a napokban jelent meg a Typotex Kiadónál.   A pletykálás általános társadalmi jelenség, nem csupán öreg nénikék locsi-fecsije egy padon. Hogyan értékeli ezt a szociálpszichológia és mit tesznek hozzá más tudományágak? A pletyka jóval ősibb jelenség – több tízezer éve keletkezett –, és jóval egyetemesebb, a világ minden közösségében megtalálható, semhogy egyszerűen csak legyinthessünk rá. Minden embert érint, hiszen vagy mondja, vagy hallgatja, vagy róla szól – ez alól nincs kivétel.

review_pic
ÉS AZT HALLOTTA, SZOMSZÉD, HOGY MEGJELENT SZVETELSZKYÉK ÚJ KÖNYVE A PLETYKÁRÓL? (2020.06.25)

Pletykálni ősi emberi szokás, de a legtöbben a hétköznapi élet velejárójának tartjuk: rendben, haladjunk tovább, Q többet keres, mint U, B megcsalta a férjét I-vel, T ész nélkül szippantja a kokaint és elmaradt a gyerektartással, haladjunk tovább, nincs itt semmi látnivaló. Aztán kiderül, hogy mégis van: Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza új könyve, a Pletyka természete a pletykakutatás legújabb fejleményeit taglalja, igaz, az ember általában azt sem tudja, hogy létezik ilyen tudományterület. Szvetelszky legutóbbi pletykakönyve 2002-ben jelent meg, azóta meg sok víz lefolyt már a Dunán – az új kötet ezt a lefolyt vizet akarja pótolni alaposan lábjegyzetelve úgy, hogy az eddig, akár a századfordulóig visszanyúló pletykakutatási eredményeket a nagyközönség elé tárja.

review_pic
Vajon felesleges időtöltés-e a pletyka, vagy igenis hasznos? (2020.06.17)

Melyikünk ne kezdené hegyezni a fülét, ha azt hallja, hogy a kisboltban épp a szomszédjáról beszélgetnek? Vagy ha elcsípi a munkahelyi folyosón a hírt, hogy veszélybe került a fizetésemelés? A pletyka, amely mindig is jelen volt a társadalmi életben, ősi szükségletünk, és messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás. Már a neandervölgyiek számára is nélkülözhetetlen közlési módot jelentett, akik az információcsere segítségével a kooperáció egyre szorosabb és elvontabb formáit tudták kialakítani. Régen a szóbeszéd szintjén érvényesült, később az újságok hasábjain is megjelent, mára pedig megtöbbszöröződött a láthatósága: a digitális világban minden korábbinál gyorsabban termelődik és terjed a pletykatartalom.

review_pic
Mosóczi András A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot? (2020.06.17)

  Mosóczi András A gondolkodás forradalma Hogyan alakítja a matematika a világot? Typotex, 2020 Oldalszám: 236 oldal ISBN: 978-963-4930-87-7   Dr Osman Péter ismertetése Előhang # 1: „»A legjobb módszer arra, hogyan jósoljuk meg a jövőt, az, ha mi találjuk föl.« Ez a mondás – melyet azóta már sokaknak, köztük Steve Jobsnak is tulajdonítottak – eredetileg Alan Kaytől származik. És ha valaki, akkor Alan Kay valóban feltalálta a jövőt, amikor a 60-as években kitalált valamit, amit ma úgy hívunk, hogy okostelefon.” (Idézetek a könyvből, kiemelések tőlem. – OP) Okostelefon – Feltalálni a jövőt: alighanem az emberré válás egyik meghatározó tényezője volt, amikor az ember elkezdte tudatosan alakítani az eszközeit, velük az életmódját, majd már a környezetét is.

review_pic
Kapaszkodj meg, most hallottam, hogy… (2020.06.17)

Kapaszkodj meg, most hallottam, hogy…   Pletyka, szóbeszéd, mendemonda, sustorgás, zuhanyhíradó, csicsergő madarak – mind ugyanannak a jelenségnek változatos, akár humoros elnevezései, és azt példázzák: kevés emberibb vonást említhetnénk, mint a pletyka szeretetét. Ki ne kezdené rögtön hegyezni a fülét, ha érdekes híreket hall, érintsék bár azok őt magát közvetlenül, vagy sem. És ki ne osztaná meg szívesen mással a frissen szerzett információkat, már csak azért is, hogy megcsillogtassa jól értesültségét? Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Erauns Eliza szociológusok e különös fenomén nyomába erednek és járják körül olyan tudományos alapossággal, hogy az olvasó elámul, mekkora irodalma született már ennek látszólag hétköznapi tevékenységnek.

review_pic
Horváth Balázs: A beteg bolygó - A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete - Typotex, 2019 Dr. Osman Péter ismertetése (2020.06.15)

Horváth Balázs: A beteg bolygó - A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete - Typotex, 2019 Dr. Osman Péter ismertetése "A probléma igazi természetének megragadása az első lépés a megoldás felé." - a könyvből, és milyen igaz!   E könyv egy kísérlet: "A természettudomány és a technika több évszázados történetének tanulsága az, hogy a globális civilizáció problémái - paradox módon - nem azáltal oldhatók meg, hogy az egyes tudományos részterületek specialistái tudásukat tovább mélyítik. Ez is fontos, de a megoldások megtalálását a megfelelő mélység hiányánál ma sokkal inkább hátráltatja az, hogy az egymástól távol eső tudományterületeknek már meglévő vívmányai (mémjei) nem találkoznak ugyanazokban az elmékben, és nem tudják kifejteni egymásra hatásukat.

review_pic
ANTI-ANTROPOCENTRIKUS ÚTIKALAUZ EXTRODÆSIA – ENCIKLOPÉDIA EGY EMBERKÖZPONTÚSÁGOT MEGHALADÓ VILÁGHOZ (2020.06.12)

Az extrodæsia az extro [lat.: külső, kifelé] és a daisia [gör.: felosztás] szavak összetételéből megalkotott kifejezés, a geodézia [földmérés, szó szerint: a Föld felosztása] terminus átképzett változatának tekinthető. Az előtag cseréje rámutat a vizsgálódás irányának és metódusának sajátszerűségére: a helymeghatározás, a földön létező objektumok határainak kijelölése helyett a feltérképez(het)etlen felé fordul, feloldaná a kiindulópont – az ember – rögzítettségét a kiszámíthatatlan, rögzít(het)etlen, emberközpontúságon túllépő nézőpontok javára.