Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Háy György új könyve a levegő csodabogarairól (2021.11.29)

A repülő autóktól a gondolkodó drónokig. Nagyon nehéz ezt a különleges kötetet bármiféle mód összefoglalni, merthogy a szerző bevezető szavaival: „Csodálatos világba lép be, aki a repüléssel kezd foglalkozni”. És ez a csodálatos világ tele van különös alkotásokkal, a kezdetektől fogva, amikor mai szemmel nézve furcsa és nem igazán sikeres szerkezetek születtek azzal az egyszerű céllal, hogy egyáltalán a levegőbe emelkedjenek, folytatva a háborúk inspirálta furcsaságokkal, amelyek soha nem döntötték el a világégések végkimenetelét.

review_pic
Három könyv korunk népbetegségéről, a kiégésről (2021.11.11)

A napokban írtunk Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című könyvéről, amely a fiatal felnőttek kiégéséről szól. A kötet azt járta körbe, hogy az iskolarendszer, a munkahelyek megváltozása, az internet és a hamis mítoszok hogyan juttatták örökös túlhajszoltságba és kimerültségbe a milleniálokat. Mivel a téma fontos és sokakat érint, nem csak a fiatalokat, ajánlunk még három könyvet a problémáról. Paul Ch. Donders: Reziliencia  A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik meghatározó betegségének számít, a WHO két éve hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Definíciójuk szerint a „kiégés egy olyan szindróma, melyet krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően.

review_pic
Az élet a részletek és az egész között található / recenzió (2021.11.11)

Afonso Cruz regénye egyszerre költői, finom hangú és ironikus. Néhol pedig közhelyes, ami ebben a könyvben valamiért mégsem baj. A portugál saudade, avagy melankólia némi humorral szinte derűlátássá változik a könyv lapjain. A főszereplő elbeszélő, aki egy pocakosodó fiatal apuka, fokozatosan veszíti el feleségét, Clarisse-t és lányát, Beatrizt. Eközben azonban egyre mélyebbre ássa magát szomszédja, Ulme úr múltjába, és ezzel szert tesz az öreg barátságára is. Ulme úr egy műtét miatt elveszítette részletes emlékeit a múltjáról, míg a nagy egészre azért mégis csak képes emlékezni. Míg az idős úr élete a részletek hiánya miatt nem teljes, addig a névtelen elbeszélő éppen a részletekben és a mindennapokban veszik el.

review_pic
Rövid értekezés arról, hogy miért nincs lábuk a halaknak / értékelés (2021.11.11)

Ha valaki, akkor az északi szerzők írnak a legérzékenyebben a tengerről, a természetről és az emberi lélek legapróbb rezdüléseiről. Stefánsson könyve ezeket a témákat úgy kapcsolja össze, hogy közben a leglíraibb prózát írja. Olyan különleges szöveget kapunk ezáltal, mely átöleli Izland egész huszadik századát, és közben csak egyetlen napról szól.  A történet szerint Ari Koppenhágából érkezik haza Keflavíkba, ahol három égtáj létezik "a szél, a tenger és az örökkévalóság". Egy kellemetlen reptéri incidens miatt elkezd emlékezni gyerekkorára, és még korábbra. Az elbeszélő személye viszont meglehetősen rejtélyes, valószínűleg Ari legjobb barátja, de bizonyos szempontból lírai énként is értelmezhető, hiszen sokkal szélesebb a látóköre, mint Arié.

review_pic
Egérmaki-ürüléket gyűjt, így szolgája az emberiséget (2021.11.10)

Tuomas Aivelo parazitákról szóló könyve izgalmasabb a krimiknél, pedig csak az emberről meg a tudományról szól. Végtelen paraziták… Létezik a kortárs ismeretterjesztő irodalomnak egy olyan formája, amit azért kell „kortárs” jelzővel illetnünk, mert korábban ilyesmi nem létezett. Legfontosabb jellemzője, hogy hallatlanul izgalmas, és nem csak azért, mert felnőttként kezeli az olvasót, hanem azért is, mert a könyvek szerzői – például kutatásaik, utazásaik és kalandjaik révén – maguk is szereplőivé válnak a megírt történetnek. A Typotex Kiadó érzékenyen reagált erre a trendre, s igyekszik kielégíteni ezt a frissiben támadt olvasói igényt, melynek kockázatai és mellékhatásai ma még nem ismertek.

review_pic
Hogyan selejtezd szüleid hagyatékát? (2021.11.04)

Az emberek többsége szembe kerül a fenti kérdéssel. Marcin Wicha könyvet írt belőle: Amit nem dobtam ki… A múúúltat végképp eltörölni…” – énekeltük-vonyítottuk gyerekként vörös nyakkendőben a vörös zászló alatt. S eszünkbe sem jutott, hogy ez lehetetlen. Aki pedig tényleg megpróbálja, az leginkább önmagában tesz kárt. Ma mát tudjuk, s tudja ezt Marcin Wicha lengyel grafikus is, akinek anyja hagyatékát kellett elrendeznie. EGY HAGYATÉK TÖBB, MINT A TÁRGYAK ÖSSZESSÉGE Marcin Wicha, anyja halála után – édesapja már korábban elhunyt – szembesült azzal a praktikus feladattal, hogy fel kell számolnia a lakásnyi hagyatékot. A használati tárgyakkal viszonylag könnyen boldogult, de a könyvek… A könyvek odafordulást igényeltek és emlékeket idéztek fel.

review_pic
Gének szerelmi bábjai vagyunk (2021.10.20)

Markéta Banková cseh író és képzőművész Goodreads irodalmi közösségi hálózaton vezetett szerzői profiljában többek között Mihail Bulgakovot, Richard Feynmant, Vlagyimir Nabokovot, Jane Goodallt, Milan Kunderát és John Updike-ot jelöli meg rá ható íróként. Ez a névsor meglehetősen eklektikusnak tűnhet, de az írónő magyarul megjelent két műve, a Szarka az entrópia birodalmában, illetve a Semmi az egész (jelen cikk tárgya) alapján mégsem meglepő. Bankovát egyértelműen foglalkoztatják a modern kort meghatározó természettudományok, így például a kvantummechanika, a viselkedéskutatás vagy a genetika. A Semmi az egész – Románc a genetika korában nem ismeretterjesztő mű, bár rengeteg a genetika benne, hanem fekete humorral átszőtt abszurdba, sőt groteszkbe hajló regény (a kötetet pedig a szerző saját rajzai illusztrálják).

review_pic
A most éppen most van (2021.10.20)

„Az egész több, mint a részek összessége” – ez állt abban az üzenetben, amit egyszer a Professzor ráírt egy zokni címkéjére, és meghagyta Tomášnak, hogy majd olvassa el és gondolkozzon rajta. Az állítás, ahogyan azt a biológia szakos, génkutatással foglalkozó egyetemista is tudta, Arisztotelésztől származott. Utóbbi volt az első filozófus, aki még időszámításunk előtt több száz évvel megfogalmazta, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok, s hogy a józan ész a hatodik érzék, amely a többi érzékszervből származó információkat gyúrja egybe, majd von le belőlük következtetéseket vagy indít el cselekvéseket. Azt mondta, a lelki működés és a tudat központja a szív, az agynak csak vérhűtő szerepe van.

review_pic
Semmi az egész (2021.10.20)

Az egész több, mint a részek összessége. Legalábbis Arisztotelész szerint. De Arisztotelész régen élt, azóta rengeteget fejlődött a tudomány, és kiderült, hogy a részek összessége az csak a részek összessége, a gondolatokat valójában csupán az agysejtek szinapszisai közt cikázó elektromos impulzusok generálják, az emberi viselkedés mozgatórugói pedig azok a fránya önző gének, melyek szeretnének továbbjutni a következő generációba.   Legalábbis Tomáš szerint, aki a húszas évei elejét tapossa, és biológiát tanul a genetika székesegyházában, a brünni egyetemen, ahol Gregor Mendel és a borsóvirágok megalapozták a genetika tudományát a 19. század végén. Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy melyiküknek van igaza, még Markéta Baňková sem vállalkozik, de azért a kérdés a könyv során időről időre felbukkan.

review_pic
Végtelen paraziták (2021.10.20)

Mindig laknak vendégek az ember testében – talán ez a legmegrázóbb élmény, melyet a legtöbbünk nem szívesen vesz tudomásul. Az ember több mint száz különböző parazitát hordozhat magában, mikroszkopiku- soktól kezdve a többméteres hosszúságú galandférgekig. Vannak köztük kártékonyak és hasznosak is. A belekben élő hasznos baktériumokról mindenki hallott, de az idegenek előfordulnak a test szinte bármely részében: a tüdőben, az izmokban, az agyban, a vérben, a bőrben, sőt a szemekben is. A könyv egy ismeretlen világot tár fel előttünk. Az embereket leginkább két dolog foglalkoztatja a parazitákkal kapcsolatban. Az egyik, hogy milyen betegségeket okoznak. A másik, hogy miképpen élhetnek a szervezetünkben anélkül, hogy azt észrevennénk.