Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
5 könyv, amit el kell olvasnod, ha érdekel a Föld jelene és jövője (2021.02.08)

A pánik nem segít semmin. Ahogy az sem, ha letagadod a problémát. Szokták mondani, hogy minden forradalom fejben kezdődik, és azt is, hogy a félelem ellenszere a tudás. Ahhoz, hogy tenni tudjunk a Földért, amely bajban van (valójában mi vagyunk bajban), többet kell tudnunk róla. „Változtasd meg élted!” – üzente egy műalkotás Rilkének, és a felszólítás aktuálisabb, mint valaha.   Richard Powers: Égig érő történet Nem a fákat kell megmenteni, hanem bennünket, embereket. Talán ez lehetne Richard Powers Pulitzer-díjas nagyregényének egymondatos szinopszisa. Az Égig érő történetben több párhuzamos sors bontakozik ki az olvasó előtt, a fejezetek valahogy úgy követik egymást, mint a fatörzsben az évgyűrűk. Egy norvég férfi megkéri egy ír nő kezét, ünnepi vacsorájuk egyszerű: sült gesztenye.

review_pic
A rinocérosz bűvöletében (2021.02.04)

A Szent Rinocérosz gyermekei (2017) után nem meglepő Orosz István új kötetének címe, amelyben a grafikus-író novellistaként is bemutatkozik. Hogy honnan ered a rinocérosz, helyesebben Dürer ilyen tárgyú metszete iránti rajongása, nem tudjuk, de a kötet leghosszabb írását szenteli ennek a különös, csúfságában már szinte szép állatnak, amelynek történetéről és grafikai ábrázolásairól szerteágazó tudományos előadást kanyarít. A kötet kilenc novellájának nyelvezete, hangneme és hangulata is eltérő, azonban mindegyikre jellemző a játékos, könnyed stílus. Orosz István író pontosan úgy játszik a szavakkal, akár Orosz István grafikus a vonalakkal. Több közös motívumot is felfedezhetünk az egyes írásokban, ilyen az álom, a halál és a játék. Rejtélyes és többjelentésű történeteket olvashatunk, amelyek megdolgoztatják a fantáziánkat.

review_pic
Amundsen (2021.02.02)

Ahogyan az író, úgy mi sem spoilerezünk, ha leszögezzük a nyilvánvaló tényt: Amundsen meghódította a Déli-sarkot. Több könyv is íródott már erről az expedícióról, Ytreberg viszont a felfedező személyisége felől fogja meg a történetet. Amundsen mogorva, magának való fickó volt, aki igazán csak családtagjaira támaszkodhatott, a könyvből pedig megtudjuk, hogyan kerekedett felül a kétségein és indult mindenkit megtévesztve az Északi-sark helyett a Déli-sark meghódítására – aminek ötlete attól fogva motoszkált a fejében, hogy kiderült: az Északi-sarkot már meghódították.  Az ehhez hasonló expedíciókat általában mecénások, államok, lapkiadók vagy különböző földrajzi társaságok finanszírozzák, így a felfedezőkre nemcsak kutatási, de politikai és társadalmi nyomás is nehezül – a felfedezőire nagyon büszke Norvégia esetében is.

review_pic
Byron Reese: A negyedik kor – Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője (2021.02.01)

Byron Reese egy kelet-texasi farmon nőtt fel, majd tanulmányai végeztével Kaliforniában telepedett le, ahol megalapította okostechnológiákkal foglalkozó cégét, a GigaOmot. Közben szívesen tartott előadásokat a témában, ám saját állítása szerint sosem volt képes ugyanazt a beszédet kétszer megtartani, így aztán szerteágazó ideafutamjait könyvekben összegezte. Például A negyedik korban, ami az „Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője” alcímmel bőséges szellemi táplálékot ígér, és nem is hagyja olvasóját üres elmével tovább szemlélni változó világunkat.

review_pic
Természettudomány háborúban és békeidőben (2021.01.26)

Recenzió Inzelt György: Természettudomány Háborúban és Békeidőben Kémikusok, találmányok, felfedezések Typotex, Budapest, 2020   A hosszú cím nem indokolatlan; a könyv sok mindenről szól, hírneves kutatókról a kémia, fizika, érintőlegesen az orvostudomány területéről, időben a 19. század békés fejlődést hozó utolsó harmadáról, az I. Világháború idejéről és utóhatásairól, végül röviden a transzurán elemekről és ezzel kapcsoltban a II. Világháborúról. A könyv hihetetlen mennyiségű ismeretanyagát legjobban a 17 oldalon felsorolt névtár közel 700 tétele jellemzi. Az olvasó számos helyen leckét kap történelemből. Két fejezet tárgyal 18. századi eseményeket. Igen jelentős a szerző kutatásának eredménye Lomonoszov tudományos pályájáról, ami tabukat dönt le.

review_pic
Mi köze az iszlámnak a környezetvédelemhez? (2021.01.21)

A Távol-Kelet sem akar belefulladni az ipari mocsokba: Kína, India és a Fülöp-szigetek harcol a fenntarthatóságért. És az ökoiszlám Indonéziában? Az európai ember – igen, így általánosságban – hajlamos arra, hogy a Távol-Keletet „kicsit” egyszerűbbnek tekintse, mint amilyen az valójában. A Typotex Kiadónál megjelenő PANTA-sorozat, ami a Pázmány Egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglakozó szakmai közösségének könyvsorozata, azt a célt tűzte maga elé, hogy megmutassa ennek a távoli világnak a sokszínűségét. Vagy legalábbis megmutasson valamit ebből a sokszínűségből. A most megjelent könyv a sorozat 17. kötete, egy korábban megrendezett konferencia előadásai alapján készült tanulmányokat gyűjti egybe. Középpontjában a környezetkárosítás és a környezetvédelem távol-keleti helyzete áll.

review_pic
A társadalmi nemek, mint vörös posztó… (2021.01.21)

Egy magába forduló társadalomban, mely visszafelé evickél az időben, valóságos kihívást jelent a társadalmi nemek emlegetése. Bár konzekvens hatalmi álláspontról nem beszélhetünk, mégis úgy tűnik, hogy a hatalom mostani birtokosai – egyesek szerint bitorlói – nem rajonganak már a „társadalmi nemek” kifejezésért sem. Persze, nincs ezen mit csodálkozni, hiszen működésük több területén is tetten érhető, hogy ők visszafelé kívánnak haladni az időben, s példaképül a két világháború közötti Magyar Királyság szolgál számukra. Ez a múltba fordulás pedig rányomja bélyegét az ember- és társadalomképükre is, s éppen, mert ők tematizálják a közbeszédet, van, ami számukra nem comme il faut. Ugyanakkor a társadalom jelentős rétege (egyre inkább) tisztában van azzal, hogy ez az állapot hosszan nem fenntartható.

review_pic
Megdöbbentően új értelmezést találtak a Bibliához! (2021.01.21)

Azt hihetnénk, hogy a Bibliáról már nem lehet újat mondani. Kai Michel és Carel van Schaik úgy nyúlt hozzá a Bibiliához, ahogy korábban még senki! Az elmúlt két évezredben a Bibliát minden oldalról megnézték, darabjaira szedték, új és új értelmezésekkel és magyarázatokkal álltak elő a részekre és az egészre vonatkozóan is. Dolgoztak vele vallásos szempontból, tudományos szigorral és harcos-dacos ellenkezéssel is. A Bibliáról szóló könyvekkel Dunát – vagy inkább Amazonast – lehetne rekeszteni. Ezekben a könyvekben szinte minden – és mindennek az ellenkezője is – megtalálható. BÁTOR AZ, AKI AZT ÁLLÍTJA, HOGY ÚJAT TUD MONDANI EBBEN A TÉMÁBAN! Kai Michel és Carel van Schaik bátor. Azt állítják, hogy olyan olvasatát találták meg a Szentírásnak, amit korábban még senki nem fedezett fel.

review_pic
Kinyírja-e a mesterséges intelligencia az emberiséget? (2021.01.21)

Byron Reese a katasztrófát várók és a bódult optimisták kijelentései között vezet minket egy lehetséges jövő felé. Nem sci-fi! Van még néhány könyv a tarsolyomban, s úgy terveztem, hogy a Bullshit munkák okozta „kellemes trauma” után inkább szépirodalommal foglalkozok, s a Negyedik kort elhalasztom későbbre. Elvégre nem csak „okosságokkal” él az ember! Aztán, döntésemet megalapozandó mégis kezembe vettem a könyvet, s nem tudtam letenni! Ha már így alakult… Byron Reese könyve jól illeszkedik abba a sorba, ami miatt a Typotex Kiadót dicsérni szoktam. Ez a kötet is a jövőnkkel, az emberiség jövőjével, az ezzel kapcsolatos aggodalmakkal és/vagy túlzón optimista várakozásokkal foglakozik.

review_pic
Nincs miért tapsikolni: egy gyorsan hanyatló világban élünk! (2021.01.21)

Horváth Balázs letépte magáról a mindőnkre ráapplikált szemellenzőt. Az ERKÖLCS ÉS CIVILIZÁCIÓ című könyv ébresztő pofon is lehet. Lehetne. RÉGEN MINDEN JOBB/ROSSZABB VOLT Vannak olyan gondolkodási sémák, melyeket szinte öntudatlanul használunk. Ezek közé tartozik az is, ahogy a világ jelenlegi állapotáról gondolkodunk a múlthoz, a régmúlthoz képest. Az, hogy „régen minden jobb volt”, vagy éppen rosszabb, sokkal inkább függ a kijelentést tevő személy állapotától, vagy éppen a megjelölt témakörhöz való kötődéstől, mint a tényektől. Olyan, mintha nem lenne „objektív mérce”. Az ilyen jellegű kijelentéseinket a hétköznapokban leginkább érzelmi alapon tesszük, s ha egy kicsit komolyan vesszük a kérdést, s megpróbálunk utánanézni, mi az, ami ebben a témában megismerhető, akkor is bajban vagyunk.