Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Marilyn mondja a magáét (2020.03.17)

Van egy lány. Marilynnek hívják, pont ugyanúgy, mint a híreset, aki csodálatos volt, és tragikus véget ért. Csak épp a híres Marilyn magának választotta a keresztnevet és a vezetéknevet is. Ezzel szemben a mi lányunk Marilyn - Turkey. Igen, mint Törökország, de sokkal inkább: mint Pulyka. Pulyka, amit olykor kicsontoznak: vagy felvágnak, megtömnek, megkennek, esetleg leégetnek. Ezzel kell együtt élnie. Regényt ír: ezt olvassuk mi. Az elején 6-8 éves, a közepén 25 éves, a végén meg éppen most éppen itt van. Miközben élve felboncolja önmagát, kicsit mi is megőrülhetünk vele, átkerülve egy világba, amiben olyan dolgok vannak, mint: "Elmezavar. Elidegenedés. Skizó. Gázos izék. Pulyka meg Baszki. Marilyn meg Marilyn.

review_pic
Tánckönyv (2020.03.16)

A Typotex Világirodalom sorozatában láttak már napvilágot különleges kötetek. Ott volt a litván Halak és sárkányok, amelyben regénybe íródott regény. A Festő a mosogató alatt, amely portugál szerzője akaratából tökéletes közép-európai sztorinak mutatta magát, s benne a rajzok egyenrangúakká váltak a szöveggel. Vagy ott volt a cseh Egy férfi, amely Esterházy Péter Egy nőjére válaszul miniatűr fejezetekből állt egy-egy férfiról. S még hosszan lehetne sorolni. Olyan könyvvel azonban, mint az 1870-es születésű portugál Tavaresé, nemcsak a Typotexnél, de még soha életemben nem találkoztam. Úgy gondolom, ez a kötet mindig az, aminek az ember elolvassa. S minden újraolvasásnál vagy csak újra kinyitásnál más lehet. Például verseskönyv. Vagy monológ. Esetleg filozófiai miniatűrök sora.

review_pic
Új idők (2020.03.13)

Furcsa, hogy rövid időn belül immár a második olyan regénybe futok bele, amelynek két felét tetszőleges sorrendben lehet olvasni, hisz a dán Ida Jessen frissen megjelent kötetének történetei a könyv két elején kezdődnek (furcsa így leírni, de remélem, mindenki érti: bármelyik felől kezdek bele, mindkét felől az első oldaltól indulunk), és ezek középen találkoznak. Hogy hol, melyikkel is kezdjem, sokat nem gondolkoztam. Pénzfeldobás döntött, így először a Bagge doktor anagrammái címet viselő részbe fogtam bele. A címszereplő Bagge doktor egy vidéki, idősödő körzeti orvos az 1920-as évek Dániájában, akit rögtön az első oldalon felkérnek a gyógyítással kapcsolatos emlékei megírására egy készülő antológia számára.

review_pic
Meghalt doktor Bagge (2020.03.13)

Méltósággal viselt – vagy inkább gondosan titkolt? – betegség után elhunyt az idős körorvos, Bagge doktor. Ida A magyar könyvpiacon unikumnak számítanak azok a könyvek, melyek úgy tartalmaznak két művet, hogy a kötet – mintha két könyv lenne egymáshoz ragasztva – mindkét oldalról elkezdhető. A Typotex Kiadónál rövid időn belül ez már a második ilyen kötet. Az előző ilyen Tomas Espedal műveit tartalmazta, és ITT írtunk róla. Ahogy az Espedal kötet esetében, úgy most Ida Jessen könyvénél sem csak öncélú játszadozásról van szó. TÉTJE VAN ANNAK, HOGY A KÖTETET MELYIK IRÁNYBÓL KEZDJÜK EL! Tétje van, mert a két mű szorosan összetartozik/összefügg. Az egyik magyarázza a másikat, de, hogy melyik az egyik és melyik a másik, az az olvasó szabad döntésére van bízva.

review_pic
Ne palackozzuk be a történeteinket! (2020.03.13)

Mindennél rémisztőbb az ember belseje, akár anatómiai, akár erkölcsi értelemben.   Az elsőre kissé talán humorosnak tűnő felütés, amelyet a cím sugall, nagyon hamar a komor valósággá válik: Afonso Cruz nagyszülei ugyanis tényleg bújtattak egy zsidó festőt a mosogatójuk alatt a Harmadik Birodalom tündöklése idején. Ebből a valós történetből indult el az unokájuk, Afonso képzelete, és tárt elénk egy különleges képekkel tarkított, kissé kifordított, mégis szép és megható mesét arról, hogy mi köt össze embert és embert, hogy mindannyian egymás jó és rossz behatásainak és reakcióinak a keveréke vagyunk, hogy az életünk nem lehet független teljesen a többi emberétől. A kötet főszereplője Jozef Sors, egy Pozsony környéki zsidó festőművész, aki menekülni kényszerül a nácik elől.

review_pic
A történeteink jobban definiálnak minket, mint a DNS-ünk – interjú Afonso Cruz portugál íróval (2020.03.13)

Afonzo Cruz közel ötven esztendős, és kíváncsian várja, mikor hagyja maga mögött a „ifjú fenegyerek” eposzi jelzőjét. A Festő a mosogató alatt-ról… Afonzo Cruz közel ötven esztendős, és kíváncsian várja, mikor hagyja maga mögött a „ifjú fenegyerek” eposzi jelzőjét. Annyi bizonyos, hogy itthon mindmáig friss, új hangként szokás rá hivatkozni, hisz eddig mindösszesen három kötete jelent meg magyarul, melyek közül a legújabbról, a Festő a mosogató alatt-ról beszélgettünk vele az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a Várkert Bazárban. – Regényed hősét Joseph Sors-nak hívják. Egészen az epilógusig azt gondoltam, ez afféle beszélő név, amely adott a regénynek egy sajátos olvasatot, ugyanis magyarul a Sors rendeltetést, végzetet jelent.

review_pic
Tőr a szívbe (2020.03.13)

Kegyetlen. Tűpontos. Zavarbaejtő. Szívkaristolóan őszinte. Egy történet, ami bárkivel megeshet. Mégis, mindenki azt hiszi, hogy ő lesz a kivétel, hogy vele sosem. Pont ez benne a kihívás: a regény nem egy nagy, különleges történetet mesél el, hanem egy filmekben, könyvekben, festményeken és a körülöttünk élők életében ezerszer is látott; velünk is megtörtént/bármikor megeshető, valójában végtelenül prózai és mindennapi esetet – egy szerelem végét, egy házasság végét, két ember közös történetének a befejezését. Hiszen amióta világ a világ, így megy ez: az emberek találkoznak, szerelembe esnek, aztán a szerelem elmúlik, a közösen felépített élet darabokra esik, hogy átadja a helyét valami/valaki másnak – egy új fejezetnek.   Geir Gulliksen könyve is egy ilyen mindennapi esetet próbál rögzíteni – szerintem zseniálisan.

review_pic
A Krach-sziget (2020.03.13)

Ezt a könyvet valamikor október-november magasságában vettem egy könyves adok-veszek csoportban, egy berlini útikönyv kvázi kísérőjeként. Bár nem mostanában fogok ismét kóricálni a német fővárosban, Valcsanova könyve szépen felpiszkálta a fantáziámat. Kit akarok becsapni, a címe miatt reménykedtem valami földrajzos áthallásban. ????Az ünnepek alatt végre elővettem ezt az ígéretesnek tűnő, rövid olvasmányt. Lássuk, mi sült ki ebből a véletlenszerű választásból! Röviden miről is szól? A mókuskerék szorítása elől Aszja [igen, ez egy bolgár női név] egykori férje adriai nyaralójába menekül, miközben egyik kolléganője, Radoszt [ez is egy női név] különös megszállottságtól hajtva (és az asztrológiától túlfűtve) próbálja a nőt megmenteni valami nagy katasztrófától… Bővebben nem fejtegetném a cselekményt.

review_pic
Ha összecsapnak fejed felett a hullámok, kiutat jelent egy mediterrán sziget? (2020.03.13)

… csak remélheted, hogy minden jóra fordul! Persze, ahogy a Krach szigetből kiderül, talán minden csak nézőpont kérdése! Ina Valcsanova regénye… A Balkán nincs olyan mesze, mint azt sokszor hinni szeretnénk. Ina Valcsanova két szálon futó regényének két szófiai szereplője – a regény két női narrátora – akár magyar is lehetne. Ismerősek a helyzetek, a karakterek, a reakciók… s bár a Krach szigetnek nevezett Krk elsősorban a nyugatiaknak turistaparadicsom, mégis, mi itt Közép-Európában tudjuk, mi az, amit a mediterrán tenger adhat(na). Aszja – a regény kurzívval szedett részének mesélője – is abban reménykedik, hogy a Balkán másik felén található adriai szigeten fellélegezhet, és kicsit kívülről tekintve az életére, talán valami megoldást talál. Az utazás és a sziget számos/számtalan lehetőséget kínál.

review_pic
A Krach-sziget (2020.03.13)

A szerzőnek ez a harmadik könyve, magyarul viszont az első, ami idén jelent meg a Typotex Kiadónál. A bolgár írónő írásával 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A történet Aszjáról, egy bolgár nőről szól, aki a hétköznapok és a családi ügyek elől egy hosszú pihenést szervez magának, így egy adriai szigeten köt ki. Célja, hogy újra megtalálja önmagát a nyugalom szigetén. Ám a nyaraló, ahol megszáll a volt férje és annak felesége tulajdonában van, így hát osztozniuk kell rajta. Aszja elsőre furcsának találja az új feleséget, ám végül jól kijönnek egymással. Sikerül elfelednie az otthoni gondokat, teljesen kikapcsol, amihez hozzájárul az is, hogy nincs se telefonja, se saját autója.Aszja nyaralása mellett fut egy másik szál, ahol egy kolléganője megszállottan követi őt, mindent meg akar tudni róla.