Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Örökségünk a városok sorsa (2020.03.05)

Városaink nemes eszme jegyében születtek, mely szerint a városok polgárainak, szabad életüknek védelme a „szabadság”, illetve annak illúziója volt a cél. „Az embernek azért kell művelniemagát, mert a kultúra a természete.” Kezdhetnénk, mint teszi azt szerzőnk, Eberhard Straub publicista, történész, művészettörténész könyvében, Az élő városban, amely a Typotex kiadó gondozásában jelent meg. Vagy Athénnál is, avagy az afrikai Alexandriánál, hogy az európai városok „életrajzainak” fordulatos eseményei nyomán – az urbanizált életmód és a szabadság élményének ismétlődőseire összpontosítva – városaink sorsában felfedezzük felemelkedéseiket, dekadenciájukat és elszürküléseiket.

review_pic
Ruhadarabok és élethelyzetek (2020.03.05)

Amikor igazán belevetettem magam az olvasásba és a könyvek falásába, nem a szépirodalom volt az elsődleges, amihez nyúltam, sőt, jó ideig nem is nagyon ismerkedtem az ilyen kötetekkel. De aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy egyre szélesebb skálán kezdek el mozogni, egyre több minden érdekel, többször is kibillentem a komfortzónám bűvköréből, így a szépirodalmi regények is sorra kerültek, sőt, maradtak is a repertoáromban. Tulajdonképpen ez a szép számomra az olvasásban, ahogy egyre több és több történettel találkozom, és ezáltal változnak, formálódnak a szokásaim, kinyílik előttem a világ. Ennek köszönhetően került a látókörömbe a Typotex Kiadó is, akik Világirodalom sorozatukkal egyre több európai szépirodalmi művet jelentetnek meg.

review_pic
Megszólal Marilyn, a kicsontozott lány (2020.03.05)

Isabelle Wéry regénye olyan intenzív szövegekből áll össze melyek zavarba hozzák az olvasót. A Kicsontozott Marilyn az őrület határán táncol. Isabelle Wéry(1970-) egy különleges, sok tehetséggel megáldott belga alkotó, aki a művészet legkülönbözőbb ágaiban kipróbálva magát, mindig a határterületeket kutatta. Magyarra lefordított műve és a neten fellelhető források szerint izgalmas, vibráló, nyitott személyiség. Inkább az önkifejezés lehetőségeit, mint a sikert keresi – hiszen a siker, ilyen hozzáállás esetén, jó esetben, szükségszerűen és magától jön. Erre bizonyíték a KICSONTOZOTT MARILYN című regény, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját 2013-ban. ZAVARBA EJTŐ, FURCSA ALKOTÁS melyet nem is biztos, hogy „első nekifutásra” olyan könnyen meghódít az olvasó. A szöveg mintha ellenállna. Pedig, látszólag nincs semmi nehézség!

review_pic
A kapcsolatok színe és fonákja (2020.03.05)

Merőben egyedi és személyes, mégis mindannyiunkról és a társadalmunkról szóló mű született a dán szerző kezei között. A kötet nem szokatlan módon két történetet tartalmaz, ami mégis egy. Ám ez a két történet nem egymás után van a könyvben, egyik sem tolakszik a másik elé, a könyvnek két eleje van, bármerre forgatod, az első oldaltól kezdheted mindkét történetet, a vége pedig a közepén. Már önmagában ez tökéletesen jellemzi azt, amit a két történet el akar mondani: hogy egyikünk sem fontosabb a másiknál. A Bagge doktor című történettel kezdtem, és azt hiszem, jobban is jártam így: ez ugyanis egy idősödő orvosról szól az 1920-as évek Dániájában, aki felkérésre megírja a visszaemlékezéseit, számvetést készít életéről, az elért eredményeiről, kapcsolatairól. Ezt a számvetést, naplót olvashatjuk a könyv lapjain.

review_pic
Beteg bolygón élünk, a betegség neve: Emberiség (2020.03.05)

A Föld és az emberiség jövőjéről vannak pesszimista és optimista forgatókönyvek. Horváth Balázs munkája leginkább realistának nevezhető. Grandiózus trilógia első kötete az A BETEG BOLYGÓ, melynek szerzője Horváth Balázs, a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója. A könyv jól illeszkedik a Typotex Kiadó szemléletformáló köteteinek sorába, s ráadásul olyan témával foglakozik, mely – tetszik vagy sem – a körmünkre ég, ha nem vesszük komolyan. (talán akkor is, ha komolyan vesszük.) A tudományok fejlődésének és a tudományos ismeretek bővülésének következményeként előállt specializáció eredményeként a kutatók többsége is csak saját területéről rendelkezik/rendelkezhet beható, mély és megalapozott ismeretekkel.

review_pic
A kiégés társadalma (2020.03.05)

Érezted már azt, hogy mindig többet és többet kell nyújtanod az életedben, különben semmit sem ér az egész? Folyton dolgozol, megpróbálod mindig a maximumot adni, mégsem érzed úgy, hogy elérsz valamit? Hiába egyre több a teljesítményed, mégis úgy tűnik, mintha egyre távolabb lenne az elérendő cél? Gondoltál már arra, hogy csak akkor lehetsz önmagad, ha mindent elérsz az életben, amit csak tudsz? Eszedbe jutott már, hogy csak akkor lehetsz boldog, ha a munkában sikeres vagy? Nincs más örömöd és célod a munkahelyi teljesítményen túl? Gyakran érzed leterheltnek, elúszottnak, szellemileg fáradtnak magad? Ha a fenti kérdések bármelyikére is igen a válasz, akkor A kiégés társadalma rólad is beszél.

review_pic
Átlátszó szemek (2020.03.05)

A vizet be lehet palackozni, a történetek viszont hamar megposhadnak, ha palackba zárjuk őket – írja regénye bevezetőjében Alfonso Cruz. Majd rögvest ki is szabadítja családja egy régi történetét a palackból, hogy írói fantáziájával kiegészítve útjára engedje azt, saját világszemléletét pedig bekeretezze nagyapja e múlt századi történetével (melyben az egy zsidó festőt bújtat). Cruznak ugyanis fontosak a történeteken túl a gyökerei is, hiszen „a múlt soha nem marad mögöttünk. Mindig elkísér. Pontosabban előttünk jár – a jövőt csak ezen a múlton keresztül látjuk”. Cruz néhány éve robbant be Kokoschka babája című művével az irodalmi köztudatban. Most szintén egy festőről mesél.

review_pic
Nagy lehetőség – nagy felelősség (2020.03.05)

Természetesen Dessewffy Tibor könyvéből sem ma­radhat ki az a már legendássá vált történet, amely szerint a külföldi üzletláncnál feltűnt, hogy meg­változtak egy tizenéves lány vásárlási szokásai, nagy mennyiségben rendelt a neten étrend-ki­egé­szí­tő­ket, vattagolyókat, illatmentes test­ápo­ló­kat. Szak­embereik elemzéséből ebből arra követ­kez­tettek, hogy a leányka várandós, ezért olyan kupo­nokat kezdtek küldeni neki, amelyekkel ked­vez­mé­nye­sen vásárolhatott babaholmit. És nem tévedtek! Más kérdés, hogy a lány apja is csak így szerzett tu­do­mást a nagy hírről… Gyakran hallhattuk, olvashattuk az utóbbi években, hogy a szociológia válságban van.

review_pic
Festő a mosogató alatt (2020.03.05)

"Az egész világ lefelé húz, de a minket szerető kezek a magasba repítenek.Fáradhatatlanul."A Typotex Világirodalom sorozatban olvastam már ukrán, cseh, lengyel, norvég szerzők műveit. Bátran ajánlom ezeket az értékes és tartalmas köteteket, nem csak a ritkaságokat, különlegesebb témákat kedvelő olvasóknak. Európa kortárs irodalmi palettájára mindenképpen érdemes figyelni. Most a portugál Afonso Cruz frissen megjelent, idehaza harmadik kötetét ajánlom, tőle ez az első olvasásom. A szerző már nem először látogatott el hazánkba, és remélem még jönni fog máskor is. Egy tartalmas, humorosan személyes beszélgetésen ismerhette meg az érdeklődő nagyérdemű a szerzőt és új kötetét, annak keletkezési hátterét az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. Engem már a bemutatón megvett az író személyiségével, humorával.

review_pic
SZABAD A CSÓK (2020.03.05)

Egyáltalán nem világos, hogy a szerelmet miért az ajkak összeérintésével fejezzük ki, ahelyett, hogy mondjuk, összedörzsölnénk a füleinket vagy a térdünket. Mi a csók, milyen szerepe van az emberi kultúrában és milyen a művészetben? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Megnéztem Marcel Danesi 2014-ben tartott TEDx-előadását (The power and danger of the kiss). Nagy sikere volt. Az előadó leginkább Woody Allenre emlékeztetett az Allison Portchnik-jelenetben. Nem akkor, amikor szex helyett a Kennedy-gyilkosságon töri a fejét, hanem megismerkedésük pillanatában, amikor egy szép, kerek körmondattal kulturális sztereotípiává formálja a lányt, majd belép a hallgatóság elé, és óvatosan, kiszámítva, szünetekkel a megfelelő helyen hagyja, hogy robbanjon a poén. Marcel Danesi is él a kulturális sztereotípiákkal, és előadóként finoman rá tudja venni a nézőket, hogy nevessenek.