Az osztrák Nobel-díjas, Peter Handke minimum megosztó személyiség - és nem a magyar könyvkiadás kedvence. Most Mikoly Zoltán kétrészes megakritikájával kíséreljük meg pótolni a hiányt - a Kísérlet-trilógiáról. „És állandó kitérőid, kerülőid, körülményeskedéseid, örökös tétovázásod, a legkisebb lendület azonnali megszakításai, az örökös újrakezdések közepette hol marad a szépségnek és bájnak az a vonala, amelyik sejtésed szerint a sikerült napot jellemezné, és a róla szóló kísérletet vezetnie kellene?
„Kezdjétek tanítványaitok alaposabb tanulmányozásán; mert egész bizonyos, hogy nem ismeritek őket eléggé…” – Jean-Jaques Rousseau: Emil vagy a nevelésről (1762) „Furcsa és szinte meghökkentő dolog, hogy ismerjük az emberi test minden zugát, katalogizáltuk a bolygó összes állatát, leírtuk és elkereszteltük az összes fűszálat, ugyanakkor a pszichológiai technikákat évszázadok óta meghagytuk a maguk empirizmusában, mintha kisebb jelentőségűek lennének a kuruzslók, az állattenyésztők vagy a földművesek technikáinál”– Jean Piaget: La pédagogie moderne (Modern pedagógia, 1949) – a könyv két mottója.
"Ez a szenvedélyes kiállás az egyszerű élet mellett feltárja, miként hatott a gyaloglás a történelem legnagyobb gondolkodóira - Henry David Thoreau-tól és and John Muir-tól Gandhi-ig és Nietzsche-ig" idézi a Penguin Random House ajánlója a The Observer-t. (kiemelések tőlem). "Gyaloglás közben nem te jutsz közelebb, hanem a világ tart ki a tested mellett. A táj ízek, színek, illatok együttese, amely átjárja a testet." - a könyvből Remek kis könyv! Szórakoztató, ugyanakkor tele figyelemre méltó gondolatokkal, amelyek segíthetnek bölcsebben, jobban élni az életünket.
A globális válságok mindennapjainkba beszivárgó hatásaival küzdve könnyen találhatjuk magunkat a fokozódó pánik és a közönyös kilátástalanság között cikázó hullámvasúton. Az egyre halmozódó kihívások közepén joggal tehetjük fel a kérdést: mégis merre tovább? Dr. Érdi Péter, a komplex rendszerek kutatója és oktatója a reziliens, vagyis az ellenállóképes tervezésben, működésben látja a lehetséges kiutat.
A Repair – Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című szakkönyv a Typo-tex Kiadó gondozásában látott napvilágot. A szerzőpáros egyike Érdi Péter számítógépes agykutató, a michigani Kala-mazoo College tanára és a Wigner Fizikai Kutatóközpont professor emeritusa, aki számos könyvet és tudományos cikket publikált a kémiai reakciókinetika, a számítógépes agykutatás és a komplex rendszerek terén.
A világ 22 leggazdagabb férfijának több pénze van, mint az afrikai országokban élő nőknek összesen! – adta hírül még 2020-ban a jótékonysági szervezeteket tömörítő Oxfam felmérését a Euronews. Ez csak egy – igaz, mellbevágó – statisztika arra vonatkozóan, amit a klímaválság, az infláció, az orosz–ukrán háború, a propaganda és a polarizáció korában sokan érzünk: valami átkozottul félresiklott a világban. Rendbe kéne tenni a dolgokat… de mihez térhetnénk vissza? Igaz, hogy régen minden jobb volt? Vagy csak a nosztalgia beszél belőlünk?
“We need to retain our ability to act” – Interview with Péter Érdi Battling the effects of global crises that creep into our everyday lives, we may easily find ourselves on a rollercoaster between mounting panic and the impassiveness brought on by a sense of futility. In the face of steadily accumulating challenges, we are justified in wondering how to proceed. Researcher and teacher of complex systems Dr. Péter Érdi regards resilient design and operation as a possible way out. His book Repair: When and How to Improve Broken Objects, Ourselves, and Our Society (Springer Publishing, 2021) published last year reflects on the critical situation of our society through various disciplines and offers a foothold by providing a comprehensive analysis of the concept of improvement. In our interview we asked him about the most important tenets of his book.
Pazarlás, eldobható termékek, tönkrement eszközök és tönkrement kapcsolatok. Vajon milyen összefüggés van a körülöttünk gyorsan cserélődő tárgyak és emberi viszonyaink között? Miért van értelme megjavítani a dolgokat, sőt, miért lehet értékesebb egy megjavított tárgy, kapcsolat, mint az eredeti? A szerzőpáros könyve egyszerre szól a felvetett problémákról, a megjavításhoz szükséges kreativitásról, önismeretről, személyiségfejlesztésről, illetve környezetvédelemről, társadalmi folyamatokról és azok tudatosabb megéléséről, esetlegesen a formálásáról is.
A Zenei Gyűjteményben nem csak a legújabb kiadású könyveket érdemes fellapozni, a régebbi megjelenésű olvasmányok között is sok érdekeset lehet találni. A polcokat böngészve így bukkantam rá egy szinte zsebkönyvnek mondható műre. Egy ütődött (ÉN) megfigyelései – ez a címe a könyvnek, ami Erik Satie feljegyzéseit tartalmazza. A cím kíváncsivá tett, hiszen nem kis öniróniát fedeztem fel benne. Ebből is gondoltam, hogy a könyv gyorsan olvasható és talán szórakoztató is lesz. Nem tévedtem. A zeneszerző a francia La Chat Noir (Fekete Macska) kabaré művészei közé tartozott mint bárzongorista.
Hogyan tör ki nulla fok alatt a jégvulkán? Miként mossa partját a metántó? És hogy képződik fémcsapadék a Vénusz hegyein? Földön kívüli földrajzórára hív miket Kereszturi Ákos, a Csillagászati Intézet munkatársa „Bolygótudomány” című könyvével. Évszázadokon keresztül a folyóvölgyek, szigetek, vulkánok vagy jégsapkák a tudományos leírásokban csak földi helyszíneken jelentek meg. Az űrtevékenység megindulásával azonban hamar kiderült, hogy nemcsak bolygónkon hullik csapadék, omlanak a meredek lejtők, vagy folytak folyók, hanem más égitesteken is.
