Alan Turing és Mark Kac: két zseniális matematikus, akik meghatározó, úttörő szereplői voltak a 21. századnak. A múlt században minden tudományágban történtek nagy áttörések, nem volt ez másként a matematika és a fizika területeivel sem. A Typotex Kiadó elhozott az olvasóknak két érdekességekkel teli életrajzi kötetet úttörő matematikusokról. Elsőként következzen Alan Turing, aki matematikusként és a számítógépek szakértőjeként is maradandót alkotott.

Alan Turing és Mark Kac: két zseniális matematikus, akik meghatározó, úttörő szereplői voltak a 21. századnak. A múlt században minden tudományágban történtek nagy áttörések, nem volt ez másként a matematika és a fizika területeivel sem. A Typotex Kiadó elhozott az olvasóknak két érdekességekkel teli életrajzi kötetet úttörő matematikusokról. Elsőként következzen Alan Turing, aki matematikusként és a számítógépek szakértőjeként is maradandót alkotott.

Matematikusként sokszor tapasztaltam már, hogy az emberek többségének fogalma sincsen, mit jelent ezt a szakmát művelni a gyakorlatban, vagy hogy egyáltalán mi is az a matematika; pláne, hogy ezen belül topológiával foglalkozom, amiről a legtöbben még csak nem is hallottak. Pintér Gergő Új világok teremtése című könyvét – kicsit tisztességtelenül – már azelőtt is ajánlottam a munkám iránt érdeklődő ismerőseimnek olvasásra, hogy én magam akár csak belenéztem volna.

Érdekes, megindító rövid történetek felbomló családokról. Akad, amelyik már a családdá válás előtt darabokra hullik, de olyan is, amelyet a történelem legsötétebb korszakában a háború zúzott darabokra. A Typotex Kiadó égisze alatt jelent meg magyar nyelven egy különleges novelláskötet. A fiatal szlovén szerző, Anja Mugerli (1984) harmadik kötete, A méhcsalád elnyerte az Európa Unió Irodalmi Díját. Ebben a kötetben olyan családokat ismerünk meg, amelyek mind különböznek egymást. Időben, térben is máshol helyezkednek el, egyetlen közös pont bennük a felbomlás.

A hivatásom abban áll, hogy a világot világosabbá tegyem – vallja a koreai-német katolikus filozófus, akinek esszékötetei egyre népszerűbbek Magyarországon. Pedig Byung-Chul Han kíméletlenül szembesít a világgal, amely szörnyeteggé tesz minket: elidőzni, összpontosítani képtelen, narcisztikus, pornó- és telefonfüggő generációk nőnek fel. A rítus eltűnése című, magyarul most megjelent könyvecske szerint az egyik lehetséges kiút „a világ újbóli varázsossá tétele”. Színvonalas modernitáskritika a sztárfilozófustól, aki Bartókot és Tarr Bélát is kedveli.

Otthontalanság, kiüresedés, nyugtalanság, rohanás és magány. Kevesen akadnak manapság, akit ne érintenének ezek a kérdések. Átrohanunk az életen, próbáljuk a víz felett tartani a fejünket, de nagyobb légvételre mintha nem lenne lehetőség. Mi történik velünk? Németországban élő dél-koreai filozófus, kultúrteoretikus, Byung-Chul Han igen termékeny író, munkásságának középpontjában a gazdasági-társadalmi változások és az egyén ehhez való idomulásának megfigyelése áll.

A Typotex Kiadó gondozásában – az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanács a „Jövőépítés a vízgazdálkodásban” című sorozatának 5. köteteként – látott napvilágot a Vizeinkért című mű, mely a következő alcímet viseli: Egy vén vízmérnök életrajzi elmélkedése vizeink mennyi-ségi, minőségi, ökológiai állapotáról és a lehetséges menekülési utakról. A szerző, dr.

"A nagy küzdelemben, amely a tudatlanság, gyanakvás és brutalitás, másrészt a tudás, a megértés, és a béke közt dúl, a tudósnak rettenthetetlenül kell állnia az utóbbiak oldalán, erősítve a köteléket ember és ember között, s hirdetve, hogy az önvédelem egyetlen hatékony fegyvere a jóakarat mások iránt. E mai ünnepség azt mondja nekem, hogy ez a munka nem reménytelen. Teljes szívemből köszönöm Önöknek ezt a tanítást, s emelem poharam az emberi szolidaritásra, a tudás, a béke, a jóakarat és a megértés végső győzelmére." - Szent-Györgyi beszéde a stockholmi Nobel Banketten, 1937. dec. 10.

Ritka és szerencsés ember, akinek semmi tapasztalat, de még sejtése sincs, mi az a rossz, amiről e könyv szól, amitől e mind sajátosabb modern korban egyre többen szenvednek: milyen a szorongás és milyen sokféleképp gyötri az embereket. Hűvös makroelemzőként tekinthetjük úgy is, hogy egy felettébb ártalmas belső mozgató/bénító, amely sokféle módon óriási kárt tesz az emberi erőforrásban, az emberek hasznos működésében, életminőségükben, az emberi kapcsolatokban azok minden színterén.

"Időszámításunk kezdete előtt 2000 évvel az ember felfogta annak az állandónak a jelentőségét, amit pi-vel jelölünk, és értékére egy durva közelítést is talált." "A pontos számolás minden létező dolog és minden sötét titok megismerésének kapuja. -Rhind-papirusz, i. e. 17. század" (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből) Az ókor matematikája maga a csoda: az emberi intelligencia csodája!