0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Both Előd
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 416 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2795-75-1
Témakör: Műszaki tudomány, Ökológia
Sorozat: Az ökológiai gondolat

Eredeti ár: 6900 Ft
Webshop ár: 5175 Ft

KOSÁRBA
Fenntartható energia
Mellébeszélés nélkül

Égető feladatok: meddig lesz energiánk?

MR Online
2011.02.14.

Szakemberek arra figyelmeztetnek: javítani kell a környezetvédelemmel kapcsolatos információk kommunikációját, hogy az emberek tényleg azon változtassanak, ami számít.

 Hallgassa meg!

Hosszabb távon aggasztó a kérdés: meddig érkezik elegendő gáz a csöveken és elektromos áram a vezetékeken? És milyen forrásból? Mind többször hangzik el, hogy a globális felmelegedés mérséklése érdekében drasztikusan csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást. Egyre kevesebb szenet, kőolajat, földgázt, vagyis fosszilis tüzelőanyagot lenne szabad elégetnünk. A változtatást az is sürgeti, hogy fogynak a készletek. A legsürgősebb feladat, hogy megállítsuk az energiapazarlást.

David MacKay fizikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, 2009 óta a brit energetikai és éghajlat-változási minisztérium tudományos tanácsadója is azt hangsúlyozza, hogy az apró, egyéni tetteknél súlyosabb változtatásokra van szükség. Vagyis szerinte azzal még nem mentjük meg a bolygót, ha kihúzzuk a konnektorból a mobiltelefon-töltőnket, amikor éppen nem használjuk. Egy ilyen töltő valójában fél watt teljesítményt vesz fel használaton kívül, tehát egy nap alatt ugyanannyi energia-megtakarítást érnénk el, mintha egy másodperccel kevesebb ideig használnánk az autónkat. Ez a legfontosabb dolog? – teszi fel a kérdést a Fenntartható energia – mellébeszélés nélkülcímű könyv szerzője.

David MacKay szerint javítani kell a környezetvédelemmel kapcsolatos információk kommunikációját, hogy az emberek tényleg azon változtassanak, ami számít. Mi teszi ki az energiafelhasználás nagy részét? A szállítás, a fűtés, az elektromos áram. Ezek felhasználásban van égetően szükség a változásokra.

Elköteleződés – lehetőleg hosszú távon

A politikusok nem szívesen kezdenek bele kényelmetlen feladatokba, de minél későbbi határidőre kell kötelezettséget vállalni, annál nagyvonalúbbak. Barack Obama amerikai elnök vállalta, hogy az Egyesült Államok 2050-re nyolcvan százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, az Európai Unió pedig azt is célul tűzte ki, hogy ugyancsak 2050-re az energiaellátás kilencven százalékát napból, szélből, biomasszából, biotermikus energiából, esetleg némi nukleáris energiából fogja biztosítani.

David Biello, a Scientific American című lap szerkesztője január végén a Yale Egyetem honlapján megjelent cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy nem olyan egyszerű a nap- vagy szélenergia termelést tíz- vagy hússzorosára növelni. 2010 első felében Kína nagyobb szélenergia-kapacitást épített ki, mint Egyesült Államok, India és Európa együttvéve. A gyors fejlődés ellenére a szélenergia Kína energiaellátásának még mindig parányi töredékét biztosítja. Mindeközben a szélturbinák megváltoztatják a táj arculatát, de a naperőművek területigénye sem csekély.

Az Egyesült Államokban a fejenkénti energiafogyasztás kétszerese az európainak. Ha Kanadában, az Egyesült Államokban és Mexikóban élő félmilliárd ember energiaszükségletét a mai amerikai fogyasztásnak megfelelő fejenkénti 250 kilowattóra/napos szinten egyedül napenergiából próbáljuk kielégíteni, akkor egy németországnyi területet kell napkollektorokkal beborítani.

Miért sürgető az átállás a megújuló energiákra?

Végh László fizikus, a debreceni egyetem oktatója fontos feladatának tartja, hogy minél több emberrel megértesse, hogy az olajcsúcs milyen hatással lesz az életünkre. Egy olajmezőnél egy idő után elérjük azt a határt, amikor a kitermeléshez szükséges befektetett energiának az aránya olyan magas, hogy már nem éri meg. 1930 körül egy hordó olaj befektetéssel harminc hordót lehetetett kitermelni, most ott tartunk, hogy csak nyolcat lehet. A legnagyobb olajmezőket negyven-ötven éve fedezték fel. Az olajtermelés menthetetlenül csökken, a könnyebben kitermelhető olajmezők tekintetében 2005 körül lehettünk a csúcson – figyelmeztetett Végh László. A nehezebben kitermelhető olajmezőknél pedig az a gond, hogy sokat kell befektetni, miközben nehéz a termelést növelni. Az olaj ott van, de nem tudjuk olyan mennyiségben kihozni, amilyenre a gazdaságoknak szüksége lenne – magyarázta a szakember. Szerinte a 2008-ban kirobbant válságot is az idézte elő, hogy a világ erőforrásainak a kitermelését már nem tudjuk növelni.

Nem sokkal egyszerűbb a helyzet az atomenergiával sem, sőt ugyanilyen gondokkal kell számolni, hiszen az uránkészletek végesek, itt is közeledünk a csúcshoz. Most tulajdonképpen a leszerelt orosz és amerikai atomtöltetek tartják szinten az atomenergia-termelést, és ezért nem drágul egyelőre a nukleáris fűtőanyag.

A Greenpeace klíma- és energia kampányfőnöke, Stoll Barbara azt hangsúlyozta, hogy minden lehetséges megújuló energiaforrást figyelembe kell venni. Az átállás az első húsz-harminc évben komoly beruházást igényel, de ez a következő húsz évben meg fog térülni. Az energiatermeléshez ugyanis már nem lesz szükségünk annyi üzemanyagra mint most. A Greenpeace munkatársa is egyetértett abban, hogy energiapazarlóan élünk, ezért a megújuló energiaforrások használata mellett szükség van az energiahatékonysági beruházásokra is.

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy sürget az idő. Ennek érzékeltetésére Végh László elmondta: egy év alatt annyi kőolajat égetünk el, ami egymillió év szerves üledékéből képződött.


Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK