Ha azt nézzük, milyen rugókon ketyeg az emberek és közösségeik élete, köztük igen fontos a pletyka. Különösen így volt korábban, amikor közösségeikben egymásra figyeltek. Mára, az információ-technológiák szárnyán, a pletyka is sokban átalakult. Bőven és igen érdekesen tárgyalja ezt a könyv.

A pletykáknak esetenként komoly hatásuk lehet a piaci árak alakulására - spontán vagy nagyon is célzott felhajtó vagy romboló erőként egyaránt. S vajon a piacokon, a közéletben és a politikában hányan képesek különbséget tenni pletyka és mesteri vírusmarketing között?

A Typotex ajánlójából idézve: "A pletyka, amely mindig is jelen volt a társadalmi életben, ősi szükségletünk, és messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás. Már a Neander-völgyiek számára is nélkülözhetetlen közlési módot jelentett, akik az információcsere segítségével a kooperáció egyre szorosabb és elvontabb formáit tudták kialakítani. Régen a szóbeszéd szintjén érvényesült, később az újságok hasábjain is megjelent, mára pedig megtöbbszöröződött a láthatósága: a digitális világban minden korábbinál gyorsabban termelődik és terjed a pletykatartalom.

A könyv feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit, emellett válogatást kínál az irodalom pletykakincséből, és gyakorlati tippekkel is segíti az olvasót, hogyan kerülheti el a kompromittáló, kellemetlen, visszás kommunikációs helyzeteket." (Kiemelések tőlem.)

A pletyka sunyi hatalmát jól ismerjük, de már csak önvédelemből is érdemes minél jobban ismerni a természetét, hatásmechanizmusát is. Még inkább, ha eszközként használni akarjuk... E könyv az e téren járatlanoknak nagy meglepetést okozhat azzal, hogy milyen mélyenszántó és széleskörű kutatása és szakirodalma van e témának. Ízelítőül, íme az itt bemutatott szakmai nézőpontok és megközelítések fejezetcímekkel:

• Az evolúciós pszichológiai megközelítés
• Az etnográfiai megközelítés
• Az antropológiai megközelítés
• A kulturális epidemiológiai megközelítés
• A szociológiai és szociálpszichológiai megközelítések
• A narratív pszichológiai megközelítés
• Szervezetpszichológiai megközelítések
• Kommunikációelméleti megközelítés

A szerzők igen alaposan és érzékletesen elmagyarázzák, hogy a pletyka informális és rejtett módokon, hálózatokban terjed, s így hat. Felötlik bennünk, hogy a természete ebben a modern kvantummechanika egyik alaptételére hasonlít: "a dolgok csak a kölcsönhatásokban nyilvánulnak meg" (Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk - Park Könyvkiadó, 2019, Hírlevél 2020/3. sz.) - a pletykával is akkor találkozunk, amikor épp valahol hangot kap.

Mi is a pletyka (idézetek innentől a könyvből):
"A pletyka ismerhető szereplőről szóló, lokálisan értelmezett, nem publikus információ. Legfőbb ismertetőjele a terjedés, amelynek minden lépése során átalakul." Az átalakulás a továbbadáskor következik, részben a pontatlan ismétlésből, s gyakran még inkább abból, hogy a továbbadó a maga módján vagy épp céljai szerint alakítja azt.

Megkockáztathatjuk: a pletyka meghatározó jellemzője, hogy átadása az elmondóját bizalmas információk tudójának színében mutatja, és épp ez ösztönöz a továbbadására is. Amint olvashatjuk: tudatos kötődésképzés eszköze is - s ebben a kurkászás egyik emberi megfelelője.

"Az emberi informális kommunikáció jelentős részét jelen nem lévő, más személyekről folytatott értékelő tartalmú beszélgetés teszi ki. Az ilyen beszélgetéseket, amelyekben legalább egy értékelő és egy hallgató vesz részt, tekintjük pletykának. Igazán jó pletykát hallani és pletykálni a legtöbb ember szeret."

"A pletyka olyannyira szerves része a közösségnek, hogy önmagában nem megfigyelhető - vagyis a pletykakutatás paradoxona abban áll, hogy ennek során nem a pletykát, hanem magát a közösséget, annak informális kommunikációs hálózatait tárjuk fel." A részletes kifejtésekből kitűnik, hogy - a kvantummechanika párhuzammal összhangban - a hálózatot is annak nyomán, hogy hol bukkan fel.

Érdeklődés mentén terjed: "Ha az adott információ nem kötődik a helyi kapcsolathálózathoz, az adott közösség viszonyrendszeréhez, akkor lassabban terjed, és kevésbé alakul át. Ennek oka az érintettség csekély mértéke vagy hiánya. Az a pletyka, amelyik senkit sem érdekel, nem terjed."
Hasznos védelmező, visszatartó erő: amint a szerzők meggyőzően bemutatják, bölcs ember igyekszik elkerülni, hogy olyat tegyen, amiért a pletyka a szájára veszi és megrongálja a jóhírét, kikezdi a becsületét.