Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
-25%
Megjelenés: 2020
Oldalszám: 324 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-4930-82-2
Témakör: Kémia, vegyészet

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 2925 Ft

KOSÁRBA
Természettudomány háborúban és békeidőben
Kémikusok, találmányok, felfedezések

Tudósok a gáton

Magyar Hang
2020-10-31

Amikor a háborúkról olvasunk, sokszor megfeledkezünk arról, ami a hátországban zajlik. Pedig a legtöbbször ezek a konfliktusok valójában nem is a csatatereken dőlnek el, sokkal inkább az íróasztaloknál, méghozzá a kor legkiemelkedőbb tudósainak íróasztalánál. A matematikusok és fizikusok évszázadokon keresztül segítették a hadvezérek munkáját, ami nagyon sokszor így a történelem menetét is megváltoztatta. Kitűnő példa erre a nagy matematikus, Pierre-Simon Laplace, akinek köszönhetően Bonaparte Napóleon óriási hadisikereket könyvelhetett el. De mi, magyarok sem maradtunk el a hadászati fejlesztések terén: ma már kevésbé ismert, de Bolyai János hadmérnökként végzett, majd tisztként nagyon fontos erődítéseket tervezett. És akkor még nem  beszéltünk azokról a névtelen fizikusokról, akiknek háború idején az volt a feladatuk, hogy bemérjék az ellenség ágyúinak helyzetét. De említhetnénk a vegyészeket is, akiknek ezekben a vészes időkben nem csak a hadianyagok előállításával kellett foglalkozniuk, hanem az élelmiszerek, gyógyszerek és fertőtlenítőszerek fejlesztésével is. Így túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a történelem nagy konfliktusainak és válságainak tárgyalásakor megkerülhetetlenek azok a tudósok, akiknek nevét sokszor csak természettudományos könyvek apró betűs részeinél olvashatjuk.

Ezeknek a személyeknek a munkásságát veszi górcső alá Inzelt György kémikus, elektrokémikus és egyetemi tanár nemrég megjelent Természettudomány háborúban és békeidőben című könyvében, melyben a szerző az utóbbi három évszázadban alkotó magyar és külföldi természettudósok, főleg kémikusok életét és munkásságát mutatja be. Kiemelkednek ezek közül az első világháborúban tevékenykedő magyar feltalálók, de a szerző nagy hangsúlyt fektet a kiegyezés utáni békeidőkre is, illusztrálva, milyen eredményekkel járhat a többé-kevésbé nyugodt fejlődés. A könyv fókusza elsősorban Mihail Vasziljevics Lomonoszovon, Kitaibel Pálon, Than Károlyon és Wilhelm Ostwaldon van, akiknek kalandos életéről is sokat megtudhatunk a könyvből. De a kötetben nem csupán tudósokról olvashatunk, hanem cárokkal, hadvezérekkel, politikusokkal, írókkal és művészekkel is megismerkedhetünk, akik hatást gyakoroltak erre a korra.

A könyvet olvasva így igazat kell adnunk Szent-Györgyi Albertnek, aki egyszer azt mondta: „A tudomány új elméleteket alkot, az új elméletek új eszközöket és minden eszköz egyaránt felhasználható építésre és rombolásra. Sajnálni való, hogy az erkölcsi haladás elmaradt a tudományos mögött, és hogy a tudomány által alkotott új eszközök a gyilkolás és a pusztítás eszközeivé váltak.” Ám Inzelt György művéből kiviláglik az is, hogy sokszor a háborús időkben született találmányok végül a civil élet terén is maradandónak bizonyultak, így végeredményben nem csak csatákat döntöttek el, hanem nagyon fontosak a mindennapjainkban is. A műből így nem csak a történelembe és a természettudományokba nyerhetünk betekintést, hanem abba a széles összefüggés-rendszerbe is, amelynek ismerete nélkül aligha érthetjük meg ezt a kort.

Majláth Ronald

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK