Kiváló könyv jelent meg a szerző tollából, mely vegyészek, fizikusok és tanárok számára is sok érdekességgel szolgálhat. A könyv hét fő fejezetet tartalmaz, melyet kiegészít az előszó, a bevezetés, a részletes, több, mint száz irodalmi ajánlás, továbbá a közel 700 nevet tartalmazó névmutató. A szerző a kötetben alapvetően négy tudós és két nagy történelmi korszak köré csoportosítja mondandóját.

A könyv kiváló történeti kutatómunka eredménye, melyben a szerző emberi sorsokon keresztül mutatja be a történelmi eseményeket. És az emberek jelen esetben az adott korszak tudósai, tudományos elitje. A szerző történeti szempontból is komplexen szemléli az eseményeket, például a kiegyezés előtti időszak bemutatásánál, miszerint annak oka a Habsburg birodalom több fronton is elszenvedett katonai veresége, mely többek közt az egységes Olaszország kialakulásához vezetett. Továbbá többször világít rá párhuzamokra a vizsgált korszak és napjaink, illetve közelmúltunk eseményei, folyamatai között.

A könyv szerzője nagyon jól és rendkívül sok példával alátámasztva mutatja be, hogy különösen a kiegyezés utáni évtizedekben, melyeket boldog békeidőknek is szoktak nevezni, az ország milyen komoly ipari fejlődésen ment keresztül, melyben jelentős szerepe volt a mérnöki és a természettudományoknak, kiemelve a kémiát. Ez azt az üzenetet is hordozza számunkra, hogy napjaink oktatási folyamatai, melyben éppen a kémia és a fizika tantárgyak visszaszorítása történik meg, komoly gazdasági következményeket hordozhatnak az elkövetkezendő évtizedekben. Példák hosszú sorával mutatja be a szerző, hogy a globalizáció valójában már a huszadik század elején elkezdődött. Ki kell emelni a rendkívül gazdag ábra és képanyagot. Kár, hogy ezeket csak fekete-fehérben láthatja az olvasó.  

Az első fejezet Lomonoszov életével és munkásságával foglalkozik, mely számomra kicsit megdöbbentő volt. A szerző egészen más képet fest Lomonoszovról, mint azt megszoktuk. Mielőtt a szerző rátérne a tudományos életműre, részletesen bemutatja az adott korszak orosz történelmének érdekes részleteit, melyek hatással voltak Lomonoszov életére. Tárgyalja rendkívül érdekes magánéletét, ifjúkorát, tanulmányainak alakulását németföldön és izgalmas hazatérését, házasságát, majd későbbi szerteágazó munkásságát, melybe a természettudományok szinte minden ágán kívül beletartozik Lomonoszov költészete és orosz nyelv alakulásához való hozzájárulása és a róla elnevezett egyetem megalapítása.  

Ebben a fejezetben foglalkozik a szerző legtöbbet az adott személy tudományos munkásságának bemutatásával, eredeti idézeteket felhasználva. Rámutat arra, hogy Lomonoszovot valójában a szovjet-orosz érában találták meg, mivel materialista szellemű beállítottsága, ahogy a természettudományt szemlélte, megfelelt e korszak ideológiájának. Azonban munkái valójában nem sok hatást gyakoroltak korának természettudományos fejlődésére. Nem végzett alapvető kísérleteket, inkább a korszak már meglévő tudományos eredményeit népszerűsítette írásaiban, előadásaiban.

A második fejezet az inkább a biológusok számára ismerős Kitaibel Pál kémiai munkásságával foglalkozik. A fejezet szakmai érdekessége a klórmész és a későbbi évtizedekben is a magyar kémikusokra jellemző ásványvizek vizsgálatai mellett a tellúr felfedezésével kapcsolatos vita. A fejezet végén a szerző megfogalmazza azt a kutatókkal szemben napjainkban is fontos követelményt, hogy vezessenek laboratóriumi jegyzőkönyvet, melyben feltüntetik a mérés idejét is, továbbá időben publikálják eredményeiket.

A harmadik fejezet Than Károlynak a szerves kémiával való kapcsolatával foglalkozik, egy a témában írt korabeli könyve kapcsán, mely azonban csak 2015-ben jelent meg. Ebben a részben bemutatja Than Károly egyetemi munkásságát, oktatási és számos egyéb feladatát, „mindenféle gyűlések, ülések, bírálatok…..”, melyek napjainkra is jellemzőek.

A negyedik fejezet a fizikai kémia születését mutatja be Wilhelm Ostwald életén és munkásságán keresztül.

Az ötödik fejezet a kiegyezés utáni időszakkal foglalkozik. A fejezetben képet kaphatunk arról a rendkívüli műszaki/technikai fejlődésről, előtérbe állítva a vegyipart, mely ezt a korszakot jellemezte. A felsőoktatás és a tudományos kutatás hazai lehetőségeinek elemzése során ismét előkerül Than Károly.

A hatodik fejezet témája az előző fejezetben felidézett korszak végét jelentő első világháború tragédiája, elsősorban a természettudományok területén dolgozó tudósok életének alakulásán keresztül szemlélve. A szerző bemutatja, hogy kik melyik oldalon álltak, milyen cselekményekben vettek részt, miként szolgálták hazájukat, majd tértek vissza tudományos életükhöz, akik nem haltak értelmetlen halált a harcok közepette. E rendkívül gazdag fejezetet számtalan kép, ábra, korabeli bélyeg illusztrálja.

A hetedik, egyben záró fejezetben nagyot ugrunk az időben előre, egészen 2019-ig, melyet a periódusos rendszer nemzetközi évének nyilvánítottak. Ebben a fejezetben a szerző bemutatja az IUPAC, Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség szerepét és az új elemek elnevezésének módját. Továbbá képet kap az olvasó a legújabb négy elem felfedezésének történetéből.

Összességében nagyon izgalmas könyvet kap kezébe az olvasó, mely segítségével történelmi korokat, folyamatokat ismerhet meg, kiemelve a kémia, a vegyipar és a műszaki fejlődés szerepét.