
Oldalszám: 300 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-39-5
Témakör: Történelem
Sorozat: Historia Mundi
Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft
KOSÁRBA
Gyáni Gábor: Relatív történelem
Ha valaki egy kicsit is érdeklődik a társadalomtörténet iránt, annak nyilvánvalóan nem kell bemutatni Gyáni Gábort, aki e téma szakavatott ismerője, érdekes, értékes könyvek szerzője. Szűkebben vett szakterülete a 19–20. századi város- és társadalomtörténet, valamint a történetírás elmélete és módszertana. A közelmúltban megjelent Relatív történelem című tanulmánykötete azonban más, mint legtöbb eddigi munkája.A könyv azzal szembesíti az olvasót, hogy a források, amelyekre a történettudomány mankóként támaszkodik, lényegében puszta értelmezések. Nem többek egy adott ember (vagy emberek) véleményénél,amely vagy tükrözi a valóságot, vagy nem.Nagyon sok érdekes olvasnivalót kínál a könyv, ezek közül csak néhány megemlítésére van lehetőség.Az egyik fontos tanulmány A Habsburg-múlt emlékezeti kánonjai címet viseli. Részletesen ír arról, hogy a dualista Monarchia „imázsát” miként határozták meg azok a memoárok, amelyek írói között nagy számban találhatunk szociáldemokrata és kommunista szerzőket, de megismerkedhetünk Jászt Oszkár, Szekfű Gyula, Bibó István vagy Hanák Péter véleményével is. Gyáni érzékletesen mutatja be, milyen erősen hatott a korszellem a véleményalkotókra.Ma még nem tudhatjuk, hogy a visszanyert, de a globalizáció által ismét korlátok közé szorított nemzetállami önállóság szemszögéből milyen új szempontok fogják megszabni a Monarchia történetének megközelítését. Gyáni bízik abban, hogy nem kizárólag a Habsburgokhoz fűződő viszony áll majd a történeti tudat középpontjában. Ha előrejelzése beigazolódik, a kuruc-labanc szembenállással fémjelzett politikai diskurzus is felkerülhet végre a polcra a tudománytörténeti kérdések közé.A múlttal való őszinte szembenézés igénye újra és újra felvetődik a társadalomban, amikor neves közéleti személyiségek ügynökmúltja kerül napvilágra. Ilyen esetekben általában a politikai elit szemére hányják – ráadásul teljesen jogosan –, hogy a dokumentumok hozzáférése még mindig nincs megnyugtatóan rendezve. Több kelet-európai országtól eltérően ugyanis Magyarországon elmaradt az a katarzis, amely számos esetben ma is segítséget nyújthatna a társadalomnak. Miért lett volna elképzelhetetlen a politikai rendszer megváltozásakor, hogy aki kíváncsi rá, megtudhatja, írtak-e róla jelentéseket, s ha igen, kik? Mindannyian könnyebben tudnánk egymás szemébe nézni.Gyáni egyik tanulmányában részletesen foglalkozik a Szabó István filmrendező ügynökmúltjának napvilágra kerülése utáni polémiával is. Találóan állapítja meg, hogy Szabó magyarázkodása és a vele szolidáris megnyilatkozások nagy száma arra vall, nem csak a politikusok hibáztathatók a Legvidámabb Barakk bűneinek be nem vallása miatt. Ahogy a szerző mondja: „mindez talán szót sem érdemelne, ha nem kapna mindehhez Szabó támogatást értelmiségi köröktől, sőt olykor egyes általa besúgottaktól”. Ír arról is, hogy az ügy kipattanása után több mint száz értelmiségi írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amely arra szolgált, hogy az egyébként zseniális filmrendezőnek ne kelljen lelkiismeret-furdalást éreznie tettei miatt. Gyáni remek történetíróként párhuzamot von egy bő évszázaddal korábbi esettel, amely mindjárt választ is ad sok kérdésre. Az egyik első ügynökleleplezés szerzője a 19. században a következőképpen értékelte a róla író – általa egyébként nem nevesített – Toldy Ferencet: „A dolgokba mélyen belátás, becsületes szándék s igaz jóakarat vezérelte e tudósító tollát.” Frappáns válasz ez arra a magyarázatra, ha valaki azt mondja, barátját akarta tetteivel menteni a retorziótól.
A könyvben taglalt változatos témák mind azt a célt szolgálják, hogy a történelem relativitásának fogalma tisztázható legyen. Ahogyan ezt maga is vallja, Gyáni az elvont tézist kézzelfogható állításként igyekszik bemutatni, majd igazolni. Ezzel megteszi az első lépést egy konstruktív eszmecsere irányába, amelynek eredményeként a múlt könnyebben megismerhetővé válltat. A többi már a történésztársadalmon múlik.
Kapcsolódó recenziók
- „Visszafelé íródó próféciák” (Kári Viktória, Debreceni Disputa, 2008 február)
- Így? Úgy? - Kielégítően (Tamm Barna , Népszabadság , 2007. június 30.)
- Szakszerűen és népszerűen - Gyáni (Tandori Dezső, Könyvhét, 2007. október)
- Gyáni Gábor: Relatív történelem (Tulok Péter, Szépirodalmi Figyelő , 2007/3.)
- Minden emlék (Barotányi Zoltán, Magyar Narancs Online, 2007 szeptember)