- Elnézem a két utcai lámpák fényében imbolygó árnyékot. Az egyik hosszú a másik rövid lábú, kezében elmaradhatatlan aktatáskájával. Két kétlábút, akik nem túl feltűnő módon élik életüket egy nem túlzottan nagy ország fővárosában a homo sapiens igen sikeres időszakához közeledve – Honza Benes szavai ezek Emil Hakl Szülőkről és gyermekekről című kisregényéből, amit a Typotex világirodalmi sorozatában olvashatunk. A cseh lírai töltésű szatirikus irodalom új gyöngyszemét tarthatja kezében az olvasó.

Hasek és Csapek alapvetése után Hrabalon, Paralon, jórészt Kunderán és másokon keresztül jutunk el a szerzőhöz. Az 1958-ban született író konzervatóriumi tanulmányai során szövegírásra szakosodott. Több foglalkozás kipróbálására kényszerült, végül újságíró lett. Harminc éves korában barátaival megalapította a Modern analfabéták irodalmi egyesületét, a szóban forgó regényével pedig elnyerte a Magnesia Litera díjat. A dramaturgiai megvalósításra könnyen ajánlkozó műből filmadaptáció is készült.

Két férfi, az apa Frantisek és a fiú Honza sétál Prága kertvárosi részeiben, tehát nem a közkedvelt óvárosi környezetben. A séta az apa munkahelyén az állatkertben indul és haladnak helyről helyre, kocsmáról kocsmára.

A cselekmény terepei például a Trója kastély, a Stromovka, a Királyi Vadaskert vendéglő, a Helytartó nyári palota, a Podravka negyed, a Moldva kanyarulat, a Baba hegy stb. Az ábrázolás mindig a természetben gyökerező.

Egy nap történetét adja az író nagyon merész sűrítéssel. Emlékező regény ez, a mélyen átélt valóság keretei közé helyezett párbeszéd formájában.

Az író módszere hogy szereplői megjelenítésére bízva felhalmoz mindent. Tehát a történelem, a társadalmi élet, a politika színét és visszáját, a szerelmi élet, a családi élet megrázkódtatásait, fricskáit és aberrációit, a növény- és állatvilág emberhez fűződő viszonyát és egzotikumait, az ételek és főleg italok ízét és színvilágát és a kocsmai élet auráját. Az út elvileg végtelenített, végcélja nincs, de itt és most nekünk Prága kell.

Az emlékezés időzónája adott. Az apa részéről a második világháború és a követő kelet-európai sors, - ez utóbbiban már fia is osztozik. A szerző családi múltjában feltehetően délszláv élmények adódtak. Az usztasák kegyetlenkedései, de a közeli testvérháború emlékei is megjelennek a cselekményben.

A Szülőkről és gyermekekről kis területre szóló vándorlásregény. A cseh irodalomban a jelenségvilágában egyébként is hasonló Hrabal Bambini di Praga 1947 című kisregényében vándoroltatja hasonlóan hőseit.

Mindkét férfi erősen átitatott az élet dolgait illetően, okos értelmezéssel és a kocsmai szlengek szellemével egyaránt. Úgy tűnik, hogy történetüket, de jelenüket is a világ gazdagságának teljes átélése jellemzi, mintha kortársaik helyett is élnének.

A Szülőkről és gyermekekről egyben szeretetregény is. Turgenyev Apák és fiúk című művében Bazarov mindent szétdúl maga körül, ezzel éles konfliktusokat teremt. Haklnál apa és fiú szelíd civakodása és a viták nem az ellentétet, hanem a szeretetteljes kapcsolat érzetét erősíti a fiú belül néha-néha megszólaló morc énjének dacára is.

Amikor a férfi felteszi a kérdést apjának, hogy miért él Prágában, bizarr választ kap:

-Mert félek rosszabb helyre menni. Prága az egyetlen hely ahol élni tudok…. Itt az élet úgy burjánzik, mintha Martin Frics egyik komédiájának szereplői lennénk, vagy valami megható olasz pornófilm. Mintha az SS-es Reyhard Heydrich elleni merényletet gyerekeknek írták volna.

A leírást sok kedves és groteszk elem kíséri: csilp csalp, csilp csalp csicsergi a domboldalon a csalpfüzike, az orángután eltűnik az állatkertből és beszlopál, a ljubljanai bombanő hátán a szeplők dobókocka-ötöst formálnak, egy pincér merőben kényelmi szempontból női bugyit visel, megtudhatjuk, hogy a nők még a naplementére és az esőre is féltékenyek, egy professzor minden felszólalását egy rövid versikével kezdi és végzi a női nemi szerv és a csengő viszonyáról, ez jelen közlés tárgyilagosságát tekintve nem idézhető.

A Szülőkről és gyermekekről (O rodicsich a détech) cím nem idézi szerencsésen a regény világát. Mintha egy didaktikus pedagógiai mű címe lenne. Ezen a borítón lévő karikatúra segít. Mennyivel jobb az Apák és fiúk cím, de azt már Ivan Szergejevics lefoglalta.

A könyv függeléke egy itallap-kislexikont tartalmaz. Hakl ábrázolásában a sör habzása nem olyan egyetemes jellegű, mint ahogy azt Haseknél vagy Hrabalnál megszoktuk. Töményebb megoldások is érvényesülnek.

Néhány az italok sorából: Cigány a fűben, Farkastorok, Jegesmedve, Lengyel zászló, Motoros bambusz, Ördög a Stromovkán, Tigrisszem, Vissza a jövőbe.

Igen ám, de mi sem természetesebb, mint hogy a különféle elnevezések gyakran ugyanazt a kevercset jelölik. Az elixírek összetétele meglepetés szerzés okán nem ismertethető.