
Kiadás: 8. kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 363 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-49-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés
Elfogyott
Könyvtáros Testvér Ledermanról
A KönyvesBlogon vezetett tudományos könyvekről szóló rovatom következő darabja. Olvassátok szeretettel.
Leon Lederman: Az isteni a-tom - Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem?
Leon
Ledermanról valószínűleg nem sokan hallottak, akik nem érdeklődnek a fizika
iránt, ami nagy baj, mert ugyanúgy Nobel-díjas, mint Orhan Pamuk, csak vele
szemben nagyon jól ír. Flame-muníció megvolt, lássuk a könyvet. Az isteni a-tom nem kisebb feladatot tűz ki maga elé, mint
az atomfizika (kultúr)történetének elmesélését Démokritosztól napjainkig.
Tudjátok, Démokritosz volt az arc, aki a képzeletbeli szolgálóját megbízta,
hogy a képzeletbeli sajtot folyton kettévágja, és így jutott el az atom
gondolatáig. A kötőjeles a-tom szó használata nem véletlen, ugyanis nem a mai
értelemben vett (kémiai) atom, hanem a valóban legkisebb elemi
részecskék nyomába ered Lederman. Kvarkok, leptonok és furcsa rokonaik a
főszereplői a kötet második felének, de ne szaladjunk előre.
Az író/fizikus a Fizika
kultúrtörténete c. klasszikusból is okulhatott, mivel Ádámtól-Évától kezdi
a részecskefizika ismertetését. Démokritosztól Bohrig, a görög tengerpartoktól
a több kilométeres atomrombolókig nagyjából mindennel és mindenkivel
megismerkedhetünk, aki és ami fontos volt ahhoz, hogy eljussunk az anyag
legvégső építőkockáihoz. Szerintem hihetetlenül izgalmas az utazás Galilein át
Newtonig, majd jön Boyle, Lavoisier, Faraday, Oersted...a klasszikus fizika
után pedig ránk zúdul a kvantummechanika, jön Schrödinger, Heisenberg, Bohr,
Einstein és az összes többi géniusz, hogy túlterheljék az idegrendszerünket
határozatlansági relációval, fotoelektromos hatással, és az összes többi, elég
riasztó nevű izével.
Itt azért érdemes megjegyezni, hogy azok is bátran kézbevehetik a könyvet, akik
eddig nem, vagy alig érdeklődtek a fizika iránt. Lederman nagyon olvasmányosan,
nagyon jó (bár helyenként már kissé idegesítő) humorral ír mindenről attól
elkezdve, hogy miről beszélgetne Démokritosszal, odáig, hogy miért tartja
idiotizmusnak azt az elképzelést, hogy egy Nobel-díjas mindenről mindent tud.
(Még jobb, hogy ő is elismeri, hogy igen fárasztó viccei vannak, ettől magától
értetődően még szerethetőbb.) A stílusnál pedig talán még fontosabb, hogy - a
lehetőségekhez mérten - igyekszik képletek nélkül, szemléletesen elmagyarázni,
mifene a lepton. Már ha a "szemléletes" szó adekvát olyan dolgok
esetében, amelyeket optikai úton megfigyelni lehetetlen.
A könyv felétől egyre elborultabb a téma, simán előfordulhat, hogy valakinek
már sok lesz az atomrombolásból, virtuális részecskékből és hasonlókból, nem
szégyen az. A tizenkilencedik századig is sok minden történt a fizikában.
Ugyanakkor - ha kissé nehéz is -, érdemes átrágni magunkat egész könyv a
végéig. Fantasztikus élmény arról olvasni, hogy a világ legnagyobb koponyái épp
miről törik a fejüket - úgy, hogy tényleg értjük is a kérdéseket. Bár - ahogy
Stephen Hawking mondta -, nem biztos, hogy az intelligencia hosszú távon
előnyös a túlélés szempontjából, érdemes néha megerőltetni az agyunkat.
Hátha mégis.
Kapcsolódó recenziók
- Az isteni a-tom (Kolin Péter, elitmed.hu, 2013-6-17)
- A modern világ képlete - TÉR ÉS IDŐ (Kelen Károly, Népszabadság, 2013. március 14. )
- Volt egyszer egy iciri-piciri kvarkocska (picidzé , Könyvesblog, 2008-05-07)
- Szárnyaló képzelet (Frey Sándor, Űrvilág, 2008. október 4.)
- Összeállítás Leon Ledermanról (Kerekes Tamás, www.szolnokinaplo.hu, 2008. szeptember 30.)
- Könyvtáros Testvér Ledermanról (Könyvtáros Testvér , Librarian.blog, 2008.05.15.)
- Az isteni a-tom (, Sulinet, 2003-01-05)
- Az isteni a-tom (Keszthelyi Sándor, kiskun.mcse.hu, 2007. január 06.)
- Mi a kérdés? (Para-Kovács Imre, Népszabadság, 2001.09.29.)