0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Bába Laura
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 280 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2798-21-9
Témakör: Filozófia, Tudománytörténet, Történet, filozófia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Mindentudó kézikönyv

Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

http://kultnaplo.blogspot.hu/
2014-12-5

Az élet, a világmindenség meg minden, szűk háromszáz oldalon. A Mindentudó kézikönyv pontosan az, amire gondolsz: az emberiség által eddig összegyűjtött legfontosabb tudnivalókat veszi sorra tudományos igényességgel, Esko Valtaoja utánozhatatlanul szórakoztató stílusában. 

 
Ha valaki azzal az elhatározással ír könyvet, hogy háromszáz oldalban összegezzen minden lényeges tudnivalót a világról, az vagy rendkívül naiv, vagy nagyon ott van a szeren. Ismerve a Typotex munkásságát, az előbbi valószínűtlen (az inkább az ezoterikus könyvkiadók portfóliójába tartozna), így hát meglehetősen nagy várakozásokkal néztem a finn csillagász, Esko Valtaoja tudományos-ismeretterjesztő könyve elé. Lelövöm a poént: a Mindentudó kézikönyv ambiciózus, de jól sikerült kísérlet, nagyon alapos munka van mögötte és eszméletlenül szórakoztató. 
Valtaoja meglepően közel áll ahhoz, amit manapság polihisztornak lehet nevezni. Ugyan utoljára valamikor Da Vinci idején volt esély arra, hogy az emberiség tudásanyagát egyetlen ember képes legyen átlátni, de szerzőnk amellett, hogy a Turkui Egyetemen csillagászprofesszor, amatőr biológus is, felesége modern művészeti galériájának asszisztense, szeret társadalomtudományokkal és filozófiával foglalkozni, zenél és természetesen sci-fi rajongó. Önmagában ez is olyan figurává tenné, akivel az ember szívesen leülne sörözni, de igazán komoly népszerűséget a 2002-es Finlandia-díj generált neki, amit Kotona maailmankaikkeudessa (kb. Otthon a kozmoszban) c. könyvéért kapott. A szórakoztató, jó értelemben véve közérthető stílus magától értetődően bejött az olvasóknak, azóta rendszeresen hívják nem csak ismeretterjesztő előadásokat tartani, hanem tévéműsorokba és sci-fi találkozókra is.
 
 
Még nem olvastad a Mindentudó kézikönyvet? (forrás: tylkkari.fi | Lauri Hannus)

 

Mindentudó kézikönyv (és egyúttal Valtaoja) már az első mondatokkal belopja magát az olvasó szívébe:

"A valóság jó eséllyel létezik. Csak még senkinek nem sikerült bebizonyítania." (7. oldal - 1. A valóság)
És utána kapásból huszonnégy oldalon keresztül elmélkedik a valóság mibenlétéről, az eszmefuttatásban nem csak Arisztotelész, Szent Ágoston, Hume és a kvarkok kerülnek elő, hanem a Nine Inch Nails egyik száma, Miéville Konzulvárosa és egy Robert Sheckley-novella is. A fejezetet pedig így zárja:
"Mostantól azonban szeretném nemes nagyvonalúsággal feltételezni, hogy a valóság létezik. Ön is létezik, kedves olvasóm, nem pusztán a képzeletem szülötte. Megkönnyebbülten megvásárolhatja tehát e könyvet, és az ok-okozat törvényének engedelmeskedve kiválthatja azt, hogy pár euró a bankszámlámra kerüljön." (30. oldal - 1. A valóság)
Mondom, szórakoztató. Persze nem áll meg itt, nagyon komoly témákat érint, a természet- és társadalomtudományok alapjaitól a legújabb eredményekig, közéjük hangosan nevetős (és utána elgondolkodós) anekdotákat és megjegyzéseket szúrva. A legszebb az egészben, hogy ezek nem kizárólag a hangulat oldását és a szöveg lazítását célozzák, abszolút koherensen illeszkednek a gondolatmenetekbe, kiindulópontként vagy tanulságként szolgálnak és rendszeresen előfordul, hogy egy eleinte sima poénnak szánt gondolat végigkíséri az egész fejezetet, újabb és újabb nézőpontból felhasznált metaforaként. Zseniális, így kell ismeretterjesztő irodalmat írni.


Nagyjából mindegy, hogy éppen fizikáról, vallásfilozófiáról, evolúcióról, az emberi tudatról, művészetekről, kozmológiáról vagy történelemről van szó, Valtaoja bármikor képes egy bonyolultnak és összetettnek tűnő problémát pár mondatban érthetően elmagyarázni. Azt nem mondom, hogy agymunkára nincs szükség, mert nagyon is van, viszont nagyon megkönnyíti az olvasó dolgát. A Mindentudó kézikönyv nem az a fajta ismeretterjesztő kötet, ahol az ember olvasás közben úgy érzi, hogy végre felfogta mondjuk a sokdimenziós terek, a vákuumfluktuáció vagy a szuperhúrok lényegét. Ilyen szinten nem megy bele a részletekbe (emlékezzünk vissza, háromszáz oldal volt a kitűzött cél), hanem az összefüggésekre és a kulcselemekre fókuszál, elsősorban makroszinten. Például így:
"A világtörténelemben csak négy igazán jelentős esemény van: a Homo sapiens megszületése Afrikában, az őshaza elhagyása és a világ benépesítése, a földművelés elkezdése, valamint a tudomány feltalálása." (155. oldal - 7. A történelem)
Amibe belekötni sem nagyon lehet, ha az ember rendesen átgondolja, ráadásul mennyire más, ha így nézzük a történelem menetét (például ilyen lehetne a dollár)... Természetesen amikor mondjuk fizikáról vagy biológiáról van szó, már nem ennyire unortodox szokatlan a megközelítés, cserébe hasonlóan szimpatikus. A koncepció működik: tényleg sikerül szűk háromszáz oldalba sűríteni "minden lényeges tudnivalót a világról, az emberről, az anyagról és a szellemről". Ez a lényeg, a keret, a rendszer, a váz, akit a részletek érdekelnek (és ezt olvasva szép számmal lesznek ilyenek), úgyis utánanéz máshol, mondjuk az Ifjú Mormoták Kézikönyvében.

Mindentudó kézikönyv a tökéletes "általános ismeretterjesztő" mű. Nem túl hosszú, rendkívül szórakoztató, olvasmányos és kiváló a fordítás (az utóbbi időben kezdem azt érezni, hogy a nem angolból fordított könyvekben általában jobb a szöveg minősége), és a tartalma is - magától értetődően - érdekes. Gyakorlatilag mindenki találhat benne őt érdeklő témát (és olyanokat, amikről korábban nem gondoltad volna, hogy érdekel), a frissesség, a stílus és a humor azokat is magával ragadja, akik normál esetben nem különösebben tudományos beállítottságúak. Akit pedig érdekel az ilyesmi (és mi másért olvastad volna végig ezt a bejegyzést), garantáltan imádni fogja Esko Valtaoja első (és remélhetőleg nem utolsó) magyarul megjelent munkáját.
"Az volt a szándékom, hogy gondolkodásra késztessem önt, nem pedig, hogy megmondjam, mit gondoljon." (262. oldal, Utószó)
Pomsár Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK