Talán nincs olyan ember, aki ne aggódna élete nehéz szakaszaiban a mentális épségéért. Biztosan normális, hogy furcsa gondolataim vannak? - tesszük fel ilyenkor a kérdést magunknak.

Néha rettentő, esetleg visszataszító, saját magunk számára is felháborító dolgok jutnak az eszünkbe, meglepően reagálunk eseményekre, vagy éppen képtelenek vagyunk megmagyarázni egyes reakciónkat. Ha többé-kevésbé úgy is érezhetjük, hogy urai vagyunk a testünknek, az elménket, a gondolatainkat nem vagyunk képesek olyan mértékben kordában tartani, mint a testünket.

Ez nemcsak zavaró, hanem időről-időre talán a legtöbb ember számára egyenesen riasztó is lehet, és motoszkálni kezd benne a kérdés: egészen biztosan normális vagyok? Honnan fogom tudni, ha már tényleg becsavarodtam?
Ivana Dobraková novelláinak hősei egy közös vonással biztosan rendelkeznek, mindannyian felfokozott érzelmi állapotban vannak, és úgy érzik, hogy a határon lavíroznak.
Egzaltált monológjaikban bontakoznak ki a történeteik, és mintha a csapongó mesélésük voltaképpeni célja az lenne, hogy felfedjék, regisztrálják a személyiségükben, az életükben keletkezett repedéseket, és ezáltal talán sikerüljön elkerülniük, hogy átbillenjenek a másik oldalra.

Az Anyák és kamionsofőrök című kötet szereplőinek hétköznapi őrületei tulajdonképpen sokkal közelebb vannak a mindennapjainkhoz, mint azt elsőre talán gondolnánk. Főhőseiben könnyű meglátni az ilyen-olyan okból becsavarodott, mentálisan megingott nőket, és talán nehezebb ráismerni bennünk azokra a tipikus helyzetekre, reakciókra, amelyek nagyon is közel esnek a mindennapi életünkhöz, tapasztalatainkhoz.

Ivana Dobraková nem véletlenül az egyik legsikeresebb szlovák szerző nemzetközileg is;
elképesztően jó érzékkel építi fel a novelláiban megszólalók belső lelki világát, és úgy képes hiteles karaktereket teremteni, hogy a monológok beszélői a mentális labilitásuk ellenére, vagy azzal együtt is önazonosnak tűnnek, de közben nem mond le arról sem, hogy a novellákat áthassa egy nagyon markáns fekete humor.

A Typotex kiadó világirodalmi sorozatában rendre váratlanul izgalmas köteteket olvashatunk. Az Anyák és kamionsofőrök méltó folytatása ennek a sornak, ez az öt novella rengeteg érdekes kérdést vet fel, például a női önrendelkezésről, a szexualitásról, az anyák és lányaik kapcsolatáról, a láthatatlan férfiakról és persze arról, hogy érdemes-e kételkednünk a saját ép eszünkben, vagy el kell-e fogadnunk, hogy minden nézőpont kérdése, és valószínűleg senki sem teljesen normális, még mi sem.