Rendíthetetlenül hiszem, hogy a könyv még mindig tökéletes ajándék. Keresgélni, olyat választani, amiről tudjuk vagy legalábbis reméljük, hogy majd tetszeni fog a másiknak, rálelni egy régóta vágyott példányra, könyvet kapni úgy, hogy tudjuk, azt kifejezetten nekünk keresték, miattunk választották, hihetetlenül jó érzés. Mivel idén a vásárlók még a könyvesboltokban is igyekeznek biztosra menni, és talán kevesebbet kísérleteznek, mint korábban, ebben az ajánlóban olyan műveket találnak majd, amelyeket elsőre talán nem vennének észre, de garantáltan megéri leemelni a polcról. Világkörüli ajándékkönyv-ajánló, szeretettel.

Frederico Pedreira – Az alvajáró tanúságtétele

Van egy olyan megérzésem, hogy én jól érezném magam Portugáliában (még sosem jártam ott), ezért nagyon örültem, hogy idén portugál szerzőt is olvashattam a Typotex kiadó jóvoltából. Pedreira könyve nem egy modern darab, amennyiben hosszú, tekergő mondatokkal dolgozik, és maga a szöveg nem rohan sehová. Ráérős, kanyarog, és közben szépen behálóz mindent, elsősorban az olvasóját. Tele van ellentétekkel, kérdésekkel, olyan nehéz, bár sokat emlegetett témákkal, mint az otthonosság és az idegenség érzése, a felnövés kínjai, és annak a lehetősége, hogy talán nem is lehet felnőni igazán. A legjobb mégis az, hogy Pedreira hagyja, hogy az olvasói maguk válaszoljanak az általa feltett kérdésekre, semmit nem akar a szánkba rágni, és ma a kinyilatkoztatások korában, annyira hálás az ember minden ilyen megengedő gesztusért.

(Kiadó: Typotex, fordította: Bense Mónika)