
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 254 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-48-7
Témakör: Pszichológia
Sorozat: Test és lélek
Elfogyott
Bölcsek a bölcsőben.
A szülőknek talán kevesebb fejfájást okoz a gyereknevelés, ha megértik, hogyan gondolkodnak a kisbabák. A Bölcsek a bölcsőben könnyen érthető és szórakoztató írás arról, mit tudunk a 21. század elején a gyermekek mentális életéről. Az is kiderül, milyen fortélyokat talált ki a természeta arra, hogy nekünk embereknek viszonylag gazdag tudásunk legyen a környezetünkről, vagyis hogyan legyünk okosak.
Több-keveseebb gondot minden szülőnek okoz a gyermknevelés. Nagyon sok
kiadvány ad nevelési tanácsokat, ám ez a könyv tartózkodik ettől. Részint
azért, mert - mint a szerzők is említik - nem feltétlenül elég a szokásos
receptkönyv típusú nevelési tanácsadó művek javaslatait ismerni. Ha pontosabban
meg akarjuk érteni, hogy mi történik a kisbaba fejében, érdemes a háttérben
történő folyamatokat vizsgálnunk. A pszichológia az utóbbi 30 évben különösen
sok felfedezéssel járult hozzá ezek megértéséhez. Jelen kötet pedig ahhoz járul
hozzá, hogy megértsük a kisbabák gondolkodását.
A másik oka annak, hogy a szerzők nem recepteket adnak a gyerekneveléshez az,
hogy optimisták a gyerekek fejlődésével kapcsolatban. Szerintük alapvetően
nehéz elrontani a dolgokat, és végzetes hibák is ritkán fordulnak elő. Nézetük
szerint a természet ugyanis bölcsebb annál, hogy az esetleges emberi
belátásra bízza az utódok felnevelésének nehéz feladatát, inkább
automatikusan működésbe lépő mechanizmusokat alakított ki erre a feladatra.
Lássuk melyek ezek!
A könyv az ismeretek megszerzésének három mechanizmusát hangsúlyozza.
"Bölcsességünk" egyik forrását a veleszületett ismeretek jelentik. Meglepő módon a csecsemők előzetes tapasztalat nélkül is
feltételezik, hogy egy három dimenziós térben élnek. Ha például egy
képernyőn egy gyorsan növekvő tárgyat látnak, akkor kissé hátrahőkölnek - úgy
értelmezik a látottat, hogy egy tárgy közelít feléjük. Ez nem lebecsülendő
teljesítmény, hiszen tapasztalat nélkül azt is hihetnék, hogy egy valami nagyon
gyorsan növekszik; ehelyett úgy "gondolják", hogy egy állandó méretű
tárgy közeledik. Hasonlóképp a csecsemők születésüktől fogva érzékenyek az
arcokra: egy arcot látva tudják, hogy az egy arc. Ez ugyancsak meglepő,
hiszen nem valószínű, hogy korábban az anyaméhben túl sok arcot láttak volna.
Az ismeretek megszerzésének másik mechanizmusa a gyors tanulás. Második
vagy harmadik nyelvet tanulva gyakran irigykedünk gyermekkori magunkra, aki
annak idején hihetetlen ütemben tanult meg egy nyelvet. A gyors tanuláson kívül
a gyerekekben léteznek beépített késztetések, hogy megismerjék
környezetüket: az új dolgokat természetesen szájba kell venni, meg kell
tapogatni, oda kell menni hozzá. Hasonlóképp meg kell ismerni a szociális
környezetet is: ki kell próbálni, hogy mi az, amit meg szabad tenni - ami a
szülők szempontjából igen fárasztó feladat.
A harmadik mechanizmus, ami az ismeretek megszerzését megkönnyíti, a
környezet önkéntelen segítségnyújtása. Valószínűleg feltűnt már az
olvasónak is, hogy gyerekekhez jellegzetes módon szokás beszélni. A
tipikus gügyögésnek jó néhány jellegzetessége van: hangunk ilyenkor egy
oktávval magasabb lesz, a beszéd üteme lelassul, a magánhangzók jobban
formáltak és hosszabbak, rövidebbek a mondatok, gyakori az ismétlés. Ez nem
csak a mi kultúránk szokása, hanem minden kultúrában így működik. Úgy tűnik,
egy belénk épített mechanizmusról van szó, melynek funkciója, hogy segítsen a
gyerekeknek megtanulni a nyelvet.
Több helyen is alkalmazzuk a három megismerési mechanizmust: a nyelv
elsajátításakor (pl. felnőttek gügyögő beszéde), az emberek
megismerésekor (pl. arcokra való érzékenység), a tárgyak felderítésekor (pl. 3 dimenziós világ feltételezése). A szerzők leírják, hogy a három
területen hogyan érvényesülnek a veleszületett, a tanult és a tanított
ismeretek.
A fenti folyamatok leírása kapcsán a könyv folyamatosan szembeállítja mai
ismereteinket a régebbi elképzelésekkel. Freud elméleteivel például
alapvető probléma, hogy nem a gyerekek megfigyeléséből származtak, hanem
felnőttek utólagos beszámolóiból, e források azonban a mai emlékezetkutatások
szerint sokszor igen megbízhatatlanok. Az az elképzelés sem bizonyult igaznak,
hogy a gyerekek születésükkor nulláról indulnának: bizonyos ismeretek már
veleszületettek, és a tanulás már a méhen belül is elkezdődik. Jean Piaget, a
svájci pszichológus nagy hatású úttörő munkái elindították ugyan a gyermeki
megismerés kutatását, ám - nem túl meglepő módon - a módszerek sokat fejlődtek
az utóbbi időkben, és korábbi megállapításainál ma már sokkal árnyaltabb képet
festhetünk a gyermeki elméről.
A három szerző a modern fejlődéslélektani kutatás három kiváló alakja. Számos
munkájuk már jó ideje a tankönyvek klasszikus kísérletei közé tartoznak (pl.
Meltzoff nyelvnyújtogatós-utánzásos kísérleteivel biztosan sok olvasó
találkozott már). A könyvből is hamar kiderül, mely vizsgálatokat végezték ők maguk
vagy tanítványaik, ugyanis csak a saját csoportjuk munkáinál említik meg a
kutatókat név szerint, míg mások vizsgálatainál ezt sajnos nem teszik meg.
A kedves iróniával átszőtt könyv nem csak hasznos, hanem kellemes olvasmány is,
amelyet nem csak szülőknek vagy nevelőknek ajánlunk. A gyermekkori fejlődés
ismerete sokat elárul arról is, hogy felnőtt korunkban hogyan gondolkodunk, és
hogy a természet hogyan oldja meg azt a nehéz feladatot, hogy egy viszonylag
okos lényt hozzon létre, az embert. (Igaz, az eredménnyel sokszor lehetünk
elégedetlenek.)
Kapcsolódó recenziók
- Mi zajlik a baba lelkében? (Sződy Judit, Kismama Magazin, 2011-11-14)
- A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei (Buda Béla, elitmed.hu, 2011-08-15)
- Gondolkodó kisbabák (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2010-07-30)
- Tipegő kutatók (Malega, Debreceni Online, 2006-10-20)
- Bölcsek a bölcsőben. (Krajcsi Attila, Pszichológia Online, 2002. október 31.)
- Bölcsek a bölcsőben (Csorba F. László, Új Pedagógiai Szemle, 2006/05)
- Bölcsek a bölcsőben. Hogyan tanulnak a kisbabák. (, Új Könyv, )
- Bölcsek a bölcsőben. Hogyan tanulnak a kisbabák. (Tarján Tamás, Könyvhét – 2002. február 21., )
- Bölcsek a bölcsőben. Hogyan tanulnak a kisbabák. (Rits Lilla, Nők Lapja, 2002. április 30.)
- Bölcsek a bölcsőben (Vincze Attila Tamás, Népszabadság Online 49. hét, )