Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Mihályi Zsuzsa
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 193 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2798-40-0
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft

KOSÁRBA
Női zsebatlasz

Női zsebatlasz

olvasoterem.com/
2015-8-6

A nemi szerepek kérdése talán a legfontosabb Chutnik könyvében, ezért is alkalmazza a címketechnikát, a fontosnak ítélt szavak vastagon vannak szedve.

Megint egy debütregény. Jó. Mert olyasmikről ír, amikről nem szeretünk tudomást venni, ergo beszélni sem. Vagy ha igen, akkor becsmérlőleg. Címkézünk. Skatulyázunk. Elítélünk. Sztereotípiáink vannak, és azokra építünk. Ismerős, igaz? Sylwia Chutnik Női zsebatlasza 2008-ban jelent meg, hozzánk csak most jutott el.

Ez egy kényelmetlen könyv. Kényelmetlen, mert olyan témákat boncolgat, amik kilógnak konformista életünkből. Címkéz. Úgy címkéz, hogy észrevegyük, mennyire álságosak ezek a konvencionális címkék, amiket az emberek nagy része szó nélkül elfogad, anélkül, hogy kicsit is elgondolkozna azon, mit és hogyan céduláz. Fontos könyv, mert felhívja a fogékony olvasó figyelmét arra, hogy mi megy végbe azokban az emberekben, akik valamiért a társadalom perifériájára szorulnak, vagy azért, mert olyan csoport részei, aminek tagjai eleve közmegvetés tárgyául szolgálnak, vagy azért, mert csupán elfelejtik, semmibe veszik, leírják őket.

A regény Máriákról szól, négy Máriáról. Van köztük három nő és egy férfi. Igen, egy hímnemű Mária, Marian. Mind a négyen egy házban laknak, szomszédok, néha fel is bukkannak egymás történetében. Szűz Mária Lengyelország védőszentje, hogy ennek milyen szerepe lehetett a szereplők névadásában, azt sajnos nem tudtam kideríteni, de mindenképpen érdekes ötlet, akár arra is utalhat, hogy minden ember szentség önmagában, lett légyen az öreg hölgy, lázadó kiskamasz lány, a maga mikrokozmoszából kiebrudalt, alkoholistává váló, megcsalt, semmibe vett fiatal nő vagy akár egy transzvesztita. Vagy csak cross-dresser? Döntse el az olvasó. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy a könyv egyetlen férfi főszereplője nem lóg ki a nők sorából, hiszen tulajdonképpen nő.

Félreismert emberek, elhallgatott sorsok, ki nem mondott vágyak, beskatulyázott életek és letaglózó döntések mindezek következményeképpen. A helyszín is érdekes, a bérház lakóinak élete a volt varsói gettó helyén levő negyedben játszódik, ez át- és átlengi az írásokat. A könyv a négy szereplő története miatt négy külön- és önálló egységre tagolódik. A szereplők amellett, hogy teljesen átlagosak, úgy a korcsoportot mint a történetüket illetően, mégis különlegesek. Mindegyik fejezetnek megvan a maga nyelvezete, ami tökéletesen illusztrál, aláfest és jellemez, úgy az adott szereplőket, mint a miliőt, amiben forognak. Az első részhez szinte szlengszótár szükséges, a többi nyelvezete hétköznapi ugyan, de megfelel a fent megállapítottaknak. Írtam már, hogy a könyv kényelmetlen, mert szinte minden olyan témára sort kerít, amiről szívesen nem vennénk tudomást: hajléktalanok, semmire sem jó nyugdíjasok, betegek, transzvesztiták, zsidók, alkoholizmus, rombolás lázadásképpen, problémás tinédzserek, öngyilkosság, konvencionális női és férfi szerepek. A nemi szerepek kérdése talán a legfontosabb Chutnik könyvében, ezért is alkalmazza a címketechnikát, a fontosnak ítélt szavak vastagon vannak szedve, jól láthatóan kiemelkednek a szövegből és igen beszédesek. A társadalmi nem a társadalom által elvárt szereprepertoár, aminek az emberek zöme kérdés és fennakadás nélkül aláveti magát és igyekszik is megfelelni neki. Chutnik ezeknek a létjogosultságát feszegeti, a harmadik írással pedig még ennél is messzebre megy, a biológiai vonatkozását is megkérdőjelezi a nemi szerep definíciójának. Ki a nő? Az, aki annak születik vagy az, aki annak érzi magát? Mi határozza meg a nőt? Mitől lesz belőle például háziasszony, plázacica, tyúk, királynő, gasztronómiai anya, értelem nélküli, banya, az ablakpárkány madonnája, zsidó szűzanya, kotlós, bürokurva, rossz kislány, lázadó vagy pont férfinő?

Nem mondható kimondottan feminista regénynek, ez ne riasszon vissza senkit, akit amúgy érdekelne a téma. Viszont egyértelműen gender-regény. Mindazoknak fontos elolvasnia, akiket érdekel a téma, akik egyáltlán nem ismerik a fogalmat és mindazoknak, akik érzékenyek a társadalmi és szociális kérdések iránt, akár úgy is, hogy a gender fogalma hidegen hagyja őket. Fontos könyvnek tartom, és a jobb későn mint soha elvén örülök, hogy végre magyarul is olvasható. Chutnik termékeny író, azóta publikált még két regényt, egy útikönyvet, egy tárcagyűjteményt és két-két elbeszéléskötetet illetve gyermekkönyvet. Remélhetőleg idővel ezek is megjelennek magyarul.

A könyv puhakötésű, borítós. Az egyetlen elrettentő vonása a borítón szereplő nagyon stilizált partizánmadonna, ami Marta Zabłocka grafikájának felhasználásával készült. Nem igazán szerencsés a három alapszín együttes használata sem, ezen a fekete vajmi keveset enyhít. A borító az utolsó történet fényében már teljességgel érthető, de esztétikai szempontból nézve meglehetősen gyatra. Szerencsére ebben az esetben a külcsín nem megy a belbecs rovására, és nem is utal annak minőségére.

Flóra

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK