Legyőzhető a történelmi idők iszonya egy kis bódulat segítségével? Tompíthatja a német megszállás kellemetlenségeit a morfium által kínált pillanatnyi feloldozása? Lehet Istenről, hazáról, becsületről töprengeni, a nevükben cselekedni, ha a legfontosabb feladat a következő adag beszerzése? Bár már Csáth Géza is beható ismeretekkel szolgált a morfinisták életéről, a lengyel sztárszerző most újabb színekkel gazdagítja a függőség természetrajzát. Már azzal is, hogy nem akármilyen hátteret csempész az amúgy sablonos önpusztítás-történet mögé: Varsót, az 1939-es német megszállás első heteiben. A legrangosabb lengyel irodalmi elismeréssel, a NIKE közönségdíjával érkező, hatszáz oldalas nagyregény az antihős, Konstanty Willemann szégyenletes, ám egyben izgalmas bukdácsolását követi nyomon. Cinikus szoknyabolond, rossz férj és még rosszabb apa, akit élvhajhász elvtelensége még abban sem akadályoz meg, hogy egy földalatti ellenálló szervezet tagja legyen. Megvetjük minden tettét, miközben szorítunk neki, hogy átvergődjön valahogy az egyre élhetetlenebbnek tűnő világ válogatott borzalmain. Az esszéista és újságíró Szczepan Twardoch kattogó mondataival, közvetlen, szinte eszköztelen stílusával hamar az események közepébe csábítja az irodalmi élményre éhező olvasót. A  kiadó világirodalmi sorozatának újabb darabjaként, Körner Gábor fordításában megjelent regény azt is bizonyítja, hogy kortárs szövegek is képesek enyhíteni a klasszikusok iránti függőséget.