0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Lektor: Müllner András
Fordította: Kiss Barnabás
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 160 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2797-42-7
Témakör: Kommunikáció, Művészetelmélet, Szociológia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 580 Ft

KOSÁRBA
Médiamasszázs
Egy rakás hatás

Masszázs, de az agynak | Marshall McLuhan: Médiamasszázs

Olvass bele
2012-12-08

Ahhoz képest, hogy csaknem hetven évet élt, nem sok könyvet írt a kanadai Marshall McLuhan, a tudós filozófus, és főleg kommunikáció-teoretikus. De a kiemelkedő teljesítményt és a korra (sőt utókorra) gyakorolt hatást nem okvetlenül a művek számán mérik. 

Persze, ismertségét nagymértékben növelte kiterjedt tanári, kritikusi tevékenysége is, de sikerének titka az a képesség, amellyel olykor mindenkit megelőzve ismert fel egészen új jelenségeket, s ezeket eredeti látásmóddal és stílussal elemezte. Megfigyelései, meghatározásai hajszálpontosak, következtetései a felfedezés élményét adják. Médiaelméletet tanítani ma sem lehet az ő tevékenységének és tudományos eredményeinek ismertetése nélkül, noha már három évtizede nincs az élők sorában.

Magyarul is megjelentek művei (pl. A Gutenberg galaxis 2001-ben), ez a Médiamasszázs című most először. Az a könnyedség, amely a könyv borítójából árad, jellemző a műre is, de ez nem könnyűséget jelent. Bár a borítón csinos nő látható, a ruháján LOVE felirattal, nem szerelmi tanácsadásról van szó, főként nem erotikus felhanggal, ami a masszázs szóból következtethető volna. Ez a kép a könyvben a tudományos illusztráció funkcióját tölti be, csakúgy, mint a többi kép és rajz – egykori híres grafikus, Quentin Fiore műve –, de itt az illusztrációk sem könnyen értelmezhetők, mert a látvány is ugyanolyan fogalmi jelzésrendszerben működik, mint a szöveg.

Legendás a könyv címének a története. Eredetileg a message (üzenet) szó szerepelt volna benne, de egy nyomdahiba miatt massage (masszázs) lett belőle. Ez éppen olyan nehezen látszott a mondandót kifejezni, mintha a szóösszetétellel játszottak volna, így: mass = tömeg, age = (élet)kor. McLuhan végül beletörődött a nyomdahibába, és alkalmazkodott hozzá. A McLuhan nevéhez fűződő, sok találó meghatározás közül csak a legismertebbet említem, a globális falut, amellyel arra utalt, hogy a globalizáció, a mediatizált világ kicsiny „faluvá” változtatja az emberiség számára a Földet. Ebben a könyvében is remek megfigyeléseket publikál a korról annak az őt jellemző technológiai determinizmusnak a szellemében, amely szerint minden médium „az ember valamely – testi vagy szellemi – képességének a kiterjesztése.” Tekintve, hogy mindig rendkívüli tömörséggel fogalmaz – és ezt Kiss Barnabás remek fordítása révén élvezhetjük –, nehéz is lenne más szavakkal tolmácsolni a sorait. Csak érzékeltetésül idézek tőle néhányat.

„Semmi sem elkerülhetetlen mindaddig, amíg van akarat arra, hogy lássuk, mi történik.” Más: „A felismerés sokkja! A kisebbségeket az elektronikus információs környezetben többé már nem lehet sem elkeríteni, sem figyelmen kívül hagyni. Túl sok ember tud túl sok mindent egymásról. Az új környezetünk elkötelezettséget, részvételt kíván. Végérvényesen belevonódtunk egymás ügyeibe, és immár felelősek lettünk egymásért.” És végül a könyv címét is indokoló szövege: „A médiumok teljesen átgyúrnak minket. Személyes, politikai, gazdasági, esztétikai, pszichológiai, morális, etikai és társadalmi következményeik olyannyira áthatóak, hogy egyetlen részünket sem hagyják érintetlenül, makulátlanul, változatlanul. A média: masszázs. A társadalmi és kulturális változások megértéséhez elengedhetetlen, hogy tudjuk, miként működik a média, mint környezet.”

Ebben a kötetben igen sok szó esik a televíziózásról, ami annak idején még nagyon új jelenség, új fórum, illetve szórakozás volt, új ablak a világra. Érdekes módon mégse avult el semmi abból, amit évtizedekkel ezelőtt megállapított róla. Teljesen történelmietlen az óhaj: milyen jó lenne, ha ma is élne, mert bizonyára az internet világáról, hatásáról és jövőjéről is lenne érvényes és hiteles mondandója. Egyébként, hogy ez az óhaj nem indokolatlan, azt bizonyíthatja a tény, hogy éppen az internet kapcsán mintha kissé gyakrabban emlegetnék őt, mint a halálát követő évtizedekben.

A könyv legelső oldala talán meg is tévesztheti a vásárlót, aki a szerző nevét még nem ismeri. Annyiban mégis pontosan informálja, hogy távolról sem csupán a tudományra kíváncsi vagy éppen tudós embereket érdekelhet, hanem mindenkit, aki nem csak felszínes olvasmányélményre vágyik, s hajlandó a világáról való elmélyültebb gondolkodásra is.

Cserhalmi Imre

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK