0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Bense Mónika
Megjelenés: 2014
Oldalszám: 285 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2794-07-5
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 2790 Ft
Webshop ár: 2092 Ft

KOSÁRBA
Kokoschka babája

Varga Anasztáziát faképnél hagyják

www.magyarnarancs.hu/
2016-1-7

Bolondosan bölcs könyv ez, ami persze olyan meghatározás, ami fordítva is pont ugyanazt jelenti.

De ez egyáltalában nem baj: nagyon is passzol a portugál Afonso Cruz (1971) különös, különösen ötletes és játékos regényéhez. Úgy indul, mint egy alternatív képregény, csak éppen az illusztrációk és a szövegek aránya és funkciója felcserélődött. A rajzok – amelyeket a szerző maga készített – töltik be a képaláírások szerepét. A mozaikszerű rövid szövegek pedig leegyszerűsített, bábfilmszerű figurákat és történéseket pergetnek egy korántsem egyszerű és bábfilmszerű történelmi-bölcseleti közegben, melynek helyszíne a II. világháborús Drezda, témája pedig az isteni akarattal kapcsolatos talmudi spekulációk.

A könyv második részében a képek elmaradnak, a történet pedig – továbbra is egy-két oldalas epizódokra bontva – szétszálazódik, összebogozódik, de a főcsapás már kezd kirajzolódni. Az egyik szálon egy excentrikus magyar család története fut, a másikon pedig egy még excentrikusabb dzsesszzenész íróé, Mathias Popáé, aki szerelemre lobban az idegenbe szakadt magyar család egyik tagja, nevezett Varga Anasztázia iránt, majd szó nélkül faképnél hagyja. Hogy miért, arra a magyar család történetét feldolgozó és a fejezetbe töredékesen beillesztett regénye, a Kokoschka babája ad választ.

A cím egy igaz történetre épülő fikcióra utal: amikor a sok szívet megtipró Alma Mahler otthagyta Kokoschkát (ez igaz), az csináltatott róla egy élethű babát (ez már Cruz találmánya), és azt imádta tovább. Ez az apró, allegorikus epizód a regény központi motívuma: a fikció mint az élet pótléka, helyettesítője, alternatívája. Ezt a gondolatot viszi tovább Cruz regényének azon vonulata, amelyben Varga Anasztázia unokája, Adele megkísérli föllelni a nagyi eltűnt szerelmét, Mathias Popát.

Őt ugyan nem találja meg, de a fickó művei egy titkos irodalmi konspiráció nyomára vezetik: valakik olyan könyveket íratnak (többek között Popával), amelyek egy kitalált világot próbálnak igaznak bemutatni, és ezt alátámasztandó a könyvekben hivatkozott nem létező műveket is megíratják velük. Fura módon bizonyos kitalációik valósággá válnak.

Cruz intellektuális kalandregénye egyfajta alternate reality game. A virtuális valóság megteremtésének motívumához ugyanolyan felszabadult iróniával kacsingat – többek között – Borges Tlön, Uqbar, Orbis Tertius című novellájára vagy Chesterton The Club of Queer Tradesére, mint – a titkos irodalmi társaság utáni zaklatott nyomozás esetében – Bolaño Vad nyomozók és a magyarul még nem olvasható 2666 című regényeire.

Tegyük a kezünket a kulturális előítéleteinkre: nem ilyen sziporkázó, világpolgár könyvet várunk egy portugál írótól. Pedig nekik is megvolt a maguk Mohácsa, Trianonja, ők is csak sírva tudnak vigadni. Lehet, hogy kéne már írni egy magyar regényt, amiben portugál hipszterek a jóistennel sakkoznak.

Dés Mihály

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK