Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Ez is művészet? (2018.12.13)

Martos Gábor művészeti író rendszeresen szokott fogadást ajánlani ismerőseinek, hogy egy nonfiguratív munkákat felvonultató képzőművészeti kiállítás hányadik percében hangzik el a mondat: „Ilyet én is tudok…” Esetleg: „Ilyet a hároméves unokám is tud…” Mert hiába mondják az esztéták egy-egy bizonytalan körvonalú, fekete és sárga színfolt kapcsán, hogy a művész itt úgy ragadta meg a fekete és a sárga viszonyát, mint eddig még soha senki, azért amikor az absztrakt alkotás dollármilliókért gazdát cserél, a közönség tagjaiban rendre felmerül a kérdés: „Vajon ki az a … (itt általában sértő kifejezés szokott állni), aki ennyi pénzt ad ezért?

review_pic
A jövő rajtunk múlik! WTF?! (2018.12.12)

WTF figyelemfelhívó címmel jelent meg Tim O’Reilly webes guru könyve 2017-ben az Egyesült Államokban. A bestseller magyar nyelvű kiadásának idén december elején volt a könyvbemutatója, amin jómagam is részt vettem előadóként. A WTF – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő kötelező olvasmány mindenkinek, aki meg akarja érteni az egyre inkább algoritmusok működtette világunkat. A könyv egyúttal kapitalizmus-kritika is, ami többek között rámutat a gazdaság, a demokratikus politikai rendszer, a munkaerőpiac és a média problémáira, de egyúttal megoldásokat is mutat. A könyv alcímét – hogy a jövő rajtunk múlik – ugyanis teljesen komolyan veszi a szerző. Pintér Róbert, az eNET Internetkutató kutatásvezetőjének cikke a digitalhungary.hu-n.

review_pic
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? (2018.12.12)

Novemberben jelent meg a Typotex Kiadónál Tim O’Reilly: WTF? – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? című kötete. Új könyvében a technológiai kutatóként és vállalkozóként ismert amerikai szerző a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokról és aggodalmakról értekezik Novemberben jelent meg a Typotex Kiadónál Tim O’Reilly: WTF? – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? című kötete (a könyvről szóló recenziónkat itt olvashatod). Új könyvében a technológiai kutatóként és vállalkozóként ismert amerikai szerző a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokról és aggodalmakról értekezik, egyúttal összegzi az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének trendjeit és tanulságait.

review_pic
WTF — Mit hoz a jövő? Tim O’Reilly új könyvéről (2018.12.12)

Kedden volt Tim O’Reilly WTF — What’s the Future c. könyvének magyar bemutatója a Typotex kiadó szervezésében. A #PosztmodeM műsorának arról meséltem, hogy miért ez a mű címe, mi köze van ennek a technológiához és miért érdemes elolvasni a könyvet? https://www.youtube.com/watch?

review_pic
Egy kultúra között (2018.11.27)

Schiller Róbert könyvének címe ellentmondásosnak tűnik. Korábban sokat elmélkedtek a természettudományos és a bölcsész műveltség közötti feszültségről, a kétféle gondolkodásmód különbözőségéről. A szerzőnek a kötetben összegyűjtött írásai arról tanúskodnak, hogy a kétféle műveltség közötti különbségtétel inkább erőltetettnek, mint valósnak mondható. Nagyon sok mindenről tudhatunk valamit, egészen különböző területeken lehetünk tájékozottak. A sokoldalú műveltség olyan felismerésekre vezethet bennünket, amelyekre egy úgymond szakember nem jöhetne rá. Tekintve az ember véges életét és erejét, tudásának állapotát, két szélsőség jellemezheti. A szakember egy szűk terület jó ismerője, arról nagyon sokat tud. A műkedvelő sok mindenféléről tud valamit, de mindenről csak keveset.

review_pic
Egy ember, aki nem a világ felől szemlélte a művészetet, hanem a művészet felől a világot (2018.11.27)

A minden alatt ebben az esetben a hétköznapi valóság összes eredményét és eseményét, a tudomány egyéb vívmányait értjük. Úgy, ahogy John Ruskin tette. Őszintén: belepusztulnék, ha John Ruskin (1819-1900) írásairól gőgből fakadó lenézés és irigységből fakadó malícia nélkül kellene beszélnem/írnom. Pedig valószínűleg csak irigye vagyok ennek a különös alaknak, aki a XIX. század közgondolkodását úgy tudta befolyásolni, hogy közben ő maga mindvégig kívülálló maradt. Mert annak kellett lennie. Csodabogárságában is értője, alakítója és diktálója volt egy különös korszak ízlésvilágának.

Európai irodalom 3D-ben (2018.11.27)

A Typotex Kiadó életében fordulópontot jelentett, amikor első alkalommal pályáztak és nyertek a Kultúra keretprogramban. Az 1989-ben alapított könyvkiadó ugyanis a pályázat előtt kizárólag szakirodalom megjelentetésével foglalkozott, és kifejezetten az EU-s támogatás hatására nyitottak a szépirodalom irányába. A Science in Fiction című projektjük után a Kreatív Európa Program Műfordítási pályázatán is sikerrel indultak. A részletekről Horváth Balázs kiadóvezetőt és Déri Ákos vezető szerkesztőt kérdeztük. „A Science in Fiction című sorozattal elsősorban a saját közönségünk kezébe szerettünk volna szépirodalmat adni, így mindegyik könyv középpontjában valamilyen tudományos kérdés vagy felvetés áll.

review_pic
Üveggyöngyjáték (2018.11.26)

Schiller Róbert fizikai kémikus kötete, amely a szerző 2003-tól 2017-ig tartó tudományos ismeretterjesztő tevékenységének nagy gonddal válogatott, rendkívüli jól strukturált és gazdagon illusztrált keresztmetszetét adja, kasztáliai derűvel és ünnepélyes komolysággal tölti el az olvasót. A könyv világát az a meggyőződés alapozza meg, hogy a történeti időben létező ember kulturális tevékenysége egyetlen összefüggésnek tekinthető, melyben a természettudományos és művészi megismerésmód pályái párhuzamosan és egymást befolyásolva haladnak.

review_pic
Leszólt modern klasszikusok (2018.11.21)

A közízlés számára nehezen érthető művek vezetik a műkincspiac eladási sikerlistáját. Martos Gábor, a műkereskedelem elméleti szakértője arra keresi a választ új könyvében, mi állhat ennek hátterében. Martos Gábor újságíró és képzőművészeti szakíró „Ilyet én is tudok” címmel írt új műkereskedelmi témájú kötetet, melynek bemutatóját az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron tartották. A fővárosi Millenárison Emőd Péter szakújságíró kérdéseire felelve a szerző László Zsófia művészettörténésszel közösen értekezett arról, miért bosszantó és miért felelőtlenség azt mondani egy képzőművészeti műalkotás előtt állva, hogy olyat, mint a kiállított mű, bizony maga is tudna.

review_pic
Ilyet én is tudok, mondják sokszor a kortárs művészetről - de akkor miért nem csinálják? (2018.11.21)

Vajon miért a - sokszor nehezen befogadható - kortárs festmények vezetik a nemzetközi eladási listákat? - teszi fel a kérdést Martos Gábor művészeti szakíró Ilyet én is tudok - Sokmilliós művek kalapács alatt című kötete, amelyet pénteken mutattak be az Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron. Martos Gábornak 2013-ban jelent meg ugyancsak a Typotex Kiadónál a Műkereskedelem - Egy cápa ára című könyve, amelyben a műtárgy-árverések világába vezette be az olvasót. A friss munka ennek folytatása vagy inkább ikerkötete - mondta el a kötetbemutatón Martos Gábor. Mint hozzátette: kortárs, elsősorban absztrakt, nonfiguratív munkákat felvonultató képzőművészeti kiállításokon gyakran hallotta a látogatók szájából a lekicsinylő hangsúllyal kiejtett "ilyet én is tudok" mondatot. Érdekes módon azonban a nemzetközi műtárgypiacot mégis a 2.