Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Csóközön - a trubadúroktól a chatszexig (2019.07.22)

Az Agymenők (The Big Bang Theory) című, közkedvelt sitcom-sorozat 5. évadának 3. epizódjában a mérnök Howard új találmányával lepi meg barátját, a fizikus Leonardöt. A számítógépre (így a világhálóra) csatlakoztatható, finommozgásos szenzorral ellátott csókgép – elképzelése szerint – segíthet megoldani az Amerikában élő Leonard és az Indiába visszaköltözött Pryja intimitáshiány miatt stagnáló, távszerelmi kapcsolatát. Az ajak- és nyelvmozgásokat oda-vissza digitális jellé alakítva a mikrofonhoz hasonló készülékeket csócsálva mindkét fél úgy érezheti: legyőzték a távolságot, mintha valóban a másikat csókolnák és a másik őket – a szerelmi hév technológiai közvetítéssel érvényesülhet, a vágy beteljesedhet.

review_pic
A csók története. A populáris kultúra születése (2019.07.22)

A címből is kisejlik, mekkora feladatra vállalkozott ez az eredetileg 2013-ban megjelent kötet. Két témát bagzat; elsőként a csók történetét próbálja megírni. Karinthy dadaista lexikoncikkét variálva: „Már a régi görögöknél is megtaláljuk a csókot…” És aztán ezt önti le a felületesen kotyvasztott kultúrantropológiai szósszal. Danesi tézise éppoly egyszerű, mint amilyen vitatható: „Az embertudományokban uralkodó nézet a csók eredetét biológiai okokra vezeti vissza, én viszont azt állítom, hogy a romantikus csók először a középkorban bukkant fel az árulás és a testi vágy aktusaként – szemben a hűséget és a spirituális vágyakozást kifejező házastársak közötti lélegzetcserével.” A házastársi gyönyör szembeállítása a szerelmi magánerotikával abszurd gondolatokhoz vezet. Mintha nem is létezne szerelmi házasság. És ki tudja, mi az a romantikus csók?

review_pic
A csókolódzás történelmi tett?! Mióta? (2019.07.22)

Ha unod a Valentin-napi nyálas könyveket, itt egy tudományos munka a csók történetéről. Nyálas, de nem úgy. Marcel Danesi csókoltat mindenkit! Nem gondolkodni szoktunk róla, inkább tenni, legfeljebb álmodozni róla, s ha vágyunk rá, a vágy oly erős, hogy azt gondolnánk, a romantikus/erotikus csók az emberiséggel egy idős. Olyan berögzült eleme a párkapcsolatnak, aminek „örök” mivolta nem tűnik kérdésesnek. „A szexuális csókolózás sok kultúrában teljesen ismeretlen, például Óceániában a balinézeknél, a chamorróknál, a manus és tinguian népnél, Afrikában a cseváknál és a tongáknál, Dél-Amerikában a siriono indiánoknál, Eurázsiában a lepcsáknál. Ezekben a kultúrákban az ajkak összeérintését veszélyesnek, egészségtelennek vagy undorítónak tartják, akárcsak a nyugatiak, ha valaki nyelvét szerelme orrába nyomja.

review_pic
Saját kezünkbe vehetjük az evolúciót! (2019.07.16)

A tudományos ismeretterjesztés óriási változáson esett át az elmúlt évtizedekben. Szerencsénkre. A tudósok és kutatók megtanultak az „emberek nyelvén”. A legkiválóbbak még arra is képessé váltak, hogy humort csempésszenek munkájukba, s olyan érdekes asszociációk mentén tárják fel az összefüggéseket, melyek megragadják – s nem eresztik – a „civil” olvasók fantáziáját. A tudományos ismeretterjesztés – miközben elmélyült – bestseller-gyanússá tudott változni. (Én úgy emlékszem, a XX. század vége felé ez erősen máshogy nézett ki.) Åsmund Husabø Eikenes orvosbiológusként dolgozik az Oslói Egyetem matematikai és természettudományi karán. Talán pont azért, mert tudományos újságírással hosszabb ideje foglakozik, képes arra, hogy a szakszavakat kikerülve, közérthető módon meséljen a tudományról.

review_pic
Minden, amit tudni szeretnél a kezedről és annál is több (2019.07.16)

"A könyv minden egyes része a kézzel kapcsolatos kérdésekkel kezdődik. Honnan származik a kezünk, és hogyan működik? Hogyan véd meg bennünket a bőrünk valamennyi veszélyforrástól, amellyel kapcsolatba kerülünk, milyen potenciál rejlik egy ujj sejtjeiben? Hogyan használhatjuk a kezünket a jövő alakítására? A válaszok egyszerre nyújtanak lenyűgöző példákat az emberi test működésére vonatkozóan és inspiráló történeteket arról, mi mindenre lehetünk képesek a kezünkkel."Minden, amit tudni szeretnél a kezedről és annál is több. A Typotex Kiadó olyan ismeretterjesztő művel örvendeztette meg olvasóit, amely a kéz történetét, biológiáját járja körbe keletkezésétől napjainkig. A kötet szerzője  Asmund H. Eikenes, címe Utazás a kezed körül.

review_pic
MINDEN EMBER KEZÉN MEGTALÁLHATÓK A GORILLA- ÉS A CSIMPÁNZUJJAK (2019.07.15)

„Csábító az az elképzelés, hogy az embereknek a jövőben olyan kezük és agyuk lesz, amelyek még inkább megfelelnek a digitális mindennapoknak. Lehet, hogy megváltozik a hüvelykujjunk, talán megszűnik a kisujjunk, még nagyobb lesz a fejünk, esetleg az érzékeink még inkább a digitális inpulzusok regisztrálására specializálódnak majd?”  – lebegtet meg egyet a lehetséges jövőváltozatokból Åsmund Husabø Eikenes, a Typotex gondozásában magyarul a múlt hónapban megjelent Utazás a kezed körül című tudományos bestsellerében.  A szerző szerint a válasz nem, a hipotézis ugyanis nem felel meg az evolúcióra és a természet sokféleségére vonatkozó alapvető játékszabályoknak. „A biológiai változatosságot át kell tudni vinni a következő generációra, a kiválasztódásnak pedig olyannak kell lennie, hogy csak néhány utód éljen túl.

review_pic
Enciklopédiát írtak az emberen túli világ peremvidékéről (2019.07.15)

Június közepén jelenik meg három fiatal képzőművész szerkesztésében egy szótár, amely az egyik első magyar nyelvű betekintést nyújta az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb filozófiai univerzumába.  Az extrodæsia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című kötet abból a sokszor zavarba ejtő, de rendkívül izgalmas és provokatív gondolkodásból mutat be fogalmakat és szerzőket, melyben megkérdőjeleződik az emberi tapasztalás központi szerepe, és melyben többé nem kitüntetett létező az ember a világ többi teremtménye és tárgya között.  Emögött a gondolkodás mögött nem egyetlen, határozott irányú filozófiai iskola rejlik, sokkal inkább egymás mellett alkotó szerzők laza szövetségéről lehet beszélni.

review_pic
Elméleti kalauz a katasztrófához és annak elkerüléséhez (2019.07.15)

Egyedülálló vállalkozás: az xtro realm csoport enciklopédiát rakott össze, amely az antropocén korszakkal kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket, elméleti irányokat gyűjti egybe. Elolvastuk a kötetet. Bár kezdetének ideje vitatott, az antropocén, mint földtörténeti korszak létezése, vagyis az emberi tevékenység bolygónkat meghatározó hatásának kora, mostanra megkérdőjelezhetetlenné vált. A jelenlegi ökológiai válság nem választható el a gazdaságilag privilegizált helyzetben levő, világpolitikailag domináns „globális Észak” értékrendjének antropocentrizmusától, amely legitimálja a természet alárendelt forrásként való fel- és kihasználását a gazdasági növekedés érdekében. Nemcsak kizsákmányolja azt, de alapvetően feltételezi az ember (legalábbis a hasonló geopolitikai háttérből érkező ember) és az emberen kívüli világ hierarchiáját.

review_pic
Mindig kéznél (2019.07.15)

Amikor azt olvasom a kötet hátoldalán, hogy az emberré válás fő tényezőjeként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni, még nem indult el a vezérhangya, hogy ide ezt az írást, mert az agy növekedéséről és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik az ilyen tematikájú művekben. Meg a különböző eszközök használatáról, csak éppen az ezeket megtartó kézről feledkeznek meg. Talán azért, mert éppen kéznél van. Åsmund H. Eikenes norvég biológus ezt a hiányosságot akarta áthidalni könyvében. Különleges utazásra hívta az olvasót, hogy bemutassa, milyen hosszú út vezetett a csupán helyváltoztatásra alkalmas mellső végtag megjelenésétől a mobiltelefonok képernyőjét gyakorlottan böködő ujjak kialakulásáig. Joggal mondja, hogy kezünkről keveset tudunk, ezért itt ez a könyv, tessék elolvasni.

review_pic
Nem a szex, a versengés! (2019.07.12)

Élősködők miatt szexelünk. Egészen pontosan evolúcióbiológusok állítása szerint már maga az ivaros szaporodás, tehát az eltérő nemek megléte is a számunkra halálos, így elég kellemetlen hatású kórokozókkal szembeni versenyfutás eredménye. Ahogy – túlélésért folytatott – küzdelem jellemzi a nemek párválasztását is, tehát azt, milyen eszközöket vetünk be annak érdekében, hogy a szaporodásunk (génjeink továbbörökítése) által minél esélyesebbek legyünk a számunkra haszontalan és kártékony baktériumok megtévesztésére, noch dazu kiirtására. De az egész életünk leírható egy „futópadon folyó versenyfutásnak”. A szex… Figyelnek? Most már jó! Szóval nem (csak) azért élünk nemi életet, mert az kellemes vagy mert sajátgyerek-zsibongásra vágyunk. Nem. Mindez a fegyverkezési verseny miatt történik. Nem, nem a hidegháborús.