Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogy alakítják sorsunkat – ezt tárja elénk, és ezzel a lényegre törő alcímmel is jelent meg a Typotex Kapcsolatok hálójában című kötete. Ez szó szerint a világlátásunkat formáló új felismerések könyve. Igen sok meglepő és nagyjelentőségű megállapítást kínál arról, milyen hatással lehetnek reánk a kapcsolataink, hogyan befolyásolhatják a gondolkodásunkat, a magatartásunkat, az egész valónkat, s különösképp a helyzetünket és a viszonyainkat a világban, méghozzá úgy, hogy ennek részben-egészben nem is vagyunk tudatában. Sorsdöntő tanulsága, hogy ha meg akarjuk érteni a társadalom, illetve a közösségek működését azok bármely szintjén, ehhez nélkülözhetetlen megértenünk a bennük működő kapcsolatokat. Szintúgy különösen figyelemre méltó, mert messze menő következtetésekre vezető megállapítás, hogy a kapcsolati háló szuperorganizmusként működik. Érdemben ez azt jelenti, hogy lényegében önálló léte és működési módja van, amelyet befolyásolni, alakítani legfeljebb csak korlátozottan tudunk, viszont maximálisan számolnunk kell vele és a hatásaival.

A Typotex ajánlójából idézve, „A Kapcsolatok hálójában fenekestül felforgatja az eddigi elképzeléseinket a közösségekről és kapcsolatokról. Új paradigmát állít fel a társadalmi hálózatok ideáinkat, érzelmeinket, egészségünket, szokásainkat és politikai nézeteinket befolyásoló erejéről.”

A könyv nagyon alapos szakmai anyagot sorakoztat fel, és rengeteg ismerettel szolgál arra vonatkozóan, hogy milyen bonyolult, nemegyszer menynyire váratlan és akaratunktól független ezeknek a kapcsolati hálóknak mind a szerkezete, mind pedig a működése. Az itt leírtak igen sokat segítenek abban is, hogy megértsük, miért hathatnak ránk akár igen számottevően az ismerőseink olyan ismerősei, akikkel nincsenek is közvetlen kapcsolataink, vagy éppen miért nem lesz soha lehetséges megbízhatóan előre látni a tőzsdei, és általában a piaci árfolyamok alakulását, és általában miért nem lehet biztonsággal előre kiszámítani a tömeg magatartását. A mai kapcsolati hálók hatalmát pedig tökéletesen jellemezhetjük egy parafrázissal. Brecht találó mondása volt, hogy „mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest”. Ma ez úgy fokozható, hogy mi a bennünket beburkoló összes elektro- és hagyományos szmog a kapcsolati hálókban terjedő eszme- és értékrend-szmoghoz képest. Innen is könnyen megérthető, hogy e hálók terjesztő képessége nagyban lerontja az emberek ellenálló-képességét – így azok világában gyakran már nem a véleményvezér teremti a véleményt, hanem maguk a hálók a véleményvezért.

Olyan tényekre is felhívja a figyelmet, amelyek egyáltalán nem nyilvánvalóak, sőt akár szemben állnak a köznapi gondolkodás következtetéseivel. Ezek megmutatják és magyarázzák, hogyan terjedhetnek a hálókban magatartási formák, társadalmi normák, valamint a szónak mind a közvetlen, mind a közvetett értelme szerinti fertőzések és járványok, ide értve a gazdasági élet szereplőinek viselkedését is. A legfőbb tanulsága, hogy bármit is akarunk elérni az emberek körében, a társadalom működésének szervezésétől a gazdaságon át a saját helyzetünk és lehetőségeink menedzseléséig, mindezeket figyelembe véve célszerű tervezni, cselekedni, és támaszkodni a kapcsolati hálókra az alkalmazott stratégiákban és eszközökben.